Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-05-12 / 1680. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1951. május 12. A kémkedő hadsereg (Vi.) Eddig nagy mértékben alkalmaztak amerikai kémeket idegen országokban, de leginkább a szocialista államokban. Most egy újabb törvény következtében újabb 12.500 kémet állítottak munkába. Ezek csak is a szocialista útra tért országokból toborozandók. Jay G. Hayden, washingtoni levelező irja, hogy nagyon sok képviselő piszkos munkának tartotta, de még is megszavazták, hogy ilyen nagy csapatokat fogadjanak fel és képezzenek ki leginkább kémszolgálatra. Csak egy nagy gond van, azt hiszik sokan és nagyon is méltán, hogy sok ilyen önkéntes kém, mind a két oldalra fog dolgozni, mivel “ha már lúd, hát legyen kövér”, jellemű embereket tudnak csak megkapni ilyen piszkos munkára. Ezek rendesen úgy dolgoznak, hogy saját bőrüket tudják védeni. “Legyünk becsületesek” — mondta Short képviselő — “Ez egy piszkos üzlet, de a háború is piszkos. Ez veszedelmes üzlet, de a háború is veszedelmes.” Lengyelek, esztonok, litvánok, csehszlovákok, magyarok, románok, bolgárok, ukránok, oroszok vehetők csak fel ezen kémhadseregbe a törvény szerint. A törvény tiltja, hogy a barátságos, vagy szövetséges országok polgárait vegyék fel és akiket felvesznek azt Ígérik nekik, hogy öt év múltán amerikai polgárságot adnak nekik. De mi lesz velük, ha öt éven belül elcsípik őket? Az egész dolog nem uj. Kisebb mértékben mindjárt a háború után csinálták. A kémeket, besúgókat nem csak az amerikai zónákban használták, hanem sokat visszaküldték az országaikba és onnan küldték a kémjelentéseket, végezték az amerikai uraik “piszkos” munkáját. A Vogelerék, Sandersék, csak ezeknek a parancsnokai voltak. így amikor azt állítják, hogy ők nem kémkedtek, még igazuk is van. A kémkedést az ilyen piszkosak végezték, saját hazájuk ellen. Ezt a már idekerült DP-k is mondják, valamint azt is hozzáteszik, hogy a legpiszkosabb elemek végezték és fogják végezni az ilyen munkát. De ugyan akkor azt is mondják, sőt állítják, hogy többen mindkét oldalra végzik a kémkedést. Ezt tudják az amerikai urak is, azért aggódnak. “Terroristák amerikaiakat gyilkolnak” (Vi.) A fenti cim alatt hoztak egy kis és nagyon érthetetlen cikket. Ugyanis azt hozzák, hogy Eriteriában valami 30 terrorista megtámadta az amerikai katonákat és egy őrmestert megöltek. Asmarától, a fővárostól valami ötven mérföldre, öt amerikai Gl-t megtámadtak, sortüzzel fogadták őket. Erre az ottani amerikai hadvezetőség kiadta a parancsot, hogy ezek után az amerikaiak védhetik magukat puskákkal és más fegyverekkel. A hírekből csak ezt lehet ki- böngészni. Azt nem mondják, hogy mit keresnek az amerikai katonák egy idegen országban. És azt sem árulják el, hogy milyen jogon adja ki az amerikai parancsnokság az ottani hadseregnek azt a parancsot, hogy fegyveresen védje magát a ben- szülöttek ellen. Ilyen hírek fognak jönni oly helyekről, országokból, melyeket sok amerikai nem is hallott soha azelőtt. Azt sem tudták, hogy létezik és a hir olvasása után azt fogják hinni, hogy az valamelyik amerikai gyarmatnak eddig nem ismert része. Azt büszkén bejelentik, hogy a világnak minden részén vannak hadibázisaink. Ámbár eddig nem igen sorolták fel őket, azt igyekeztek titokban tartani, de az ilyen benszülöttekkel való harcok hírei hozzák ki, hogy hol vannak ezen hadi támaszpontok és hogy milyen szeretettel fogadják az amerikai GI-okat, a polgári lakosság, ezen MEGSZÁLLOTT ORSZÁGOKBAN. Mi magyarok, de minden európai származású munkás tudja, hogy mit jelent a katonaság a faluban és vidéken, különösen ha azoknak a katonáknak sok pénzük van és szeretettel ölelik a pálinkás üveget, meg a ben- szülött lányokat. Akik ismerik az amerikai hadsereg viselkedő-1 sét Németországban, azok elképzelhetik, hogy milyen lehet az egy kevésbé civilizált országban, ahol sok eldugott falu, és más kirándulási pontok vannak, mint például Eriteriában is. AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KORMÁNYA New York — Az egyik televízió-programon beszédet mondó Paul Douglas (D. 111.) szenátor állítása szerint jelenleg az Egyesült Államokat nem a Truman adminisztráció, hanem a republikánusok és a reakciós demokraták koalíciója kormányozza. Ezt a koalíciót még az 1944- es elnökválasztás után alakították, — mondotta Douglas, — de amig Roosevelt élt, nem tudott erőre kapni. A Truman adminisztrációja alatt azonban hamar megerősödött és most minden jelentékeny kérdésben ennek a koalíciónak az akarata jut érvényre. Ezen republikánusdemokrata koalíciónak a vezérei a szenátusban Robert A. Taft (R.) és Harry Byrd (D.); a képviselőházban pedig Charles Halleck (R.), Joseph Martin (R.) és Edward Cox (D.). I SCHÖPF SÁNDORNÉ Szomorú május elsejei összejövetelünk volt a philadelphiai osztálytudatos magyar munkásoknak, a Bérmunkás olvasói^ nak, mert ezen a napon temettük Schöpf Sándor munkástars- nőt, aki több mint tiz eszteride- ig harcolt a szervezetét megtá madó betegség ellen. Fájdalmas volt ez az elválás elsősorban Schöpf munkást;.rs- nak, aki 45 évig megértő, elméletileg is társult feleségét, n így fiú gyermekük, a szeretett anyát, mig a philadelphiai magyar munkások és munkástársnők egy szimpatikus barátot, az osztályharcban egy aktiv munkást veszítettek az elhunyt Munkás tár snővel. A ravatalnál Rosenthal Dezső munkástárs mondott búcsúztatót, megrázó érzéssel adva kifejezést, hogy közel egy félévszázadon át ezen a napon Schöpf munkástársnő fáradhatatla nul agitált a május elsejei összejövetel sikerességéért és 1951 május elsején tőle kell búcsút vennünk, hogy szélesítsük azoknak a táborát, akik már valóban ünnepelhetik a munka diadalát, a tőkés termelési rendszer alóli felszabadulást. A búcsúztató, mint a temetés méltó volt Schöpf munkástársnő több évtizedes mozgalmi tevékenységéhez. A család, a rokonság és a barátok őszinte részvét megnyilvánulása mellett. Sajnos a Bérmunkás hasábjain mindgyakrabban kell beszámolnunk a vesztességről, amely a gyorsan fogyó amerikai magyarsággal a Bérmunkás táborát sem kerüli el. A vesztesség nem csak a közvetlen családot érinti, a Bérmunkás nagy családját is, mert Amerikában a kidőlt magyarok — különösen a magyar olvasókat — nem helyettesítik fiatalok és a kid ültek helye üresen marad. Ilyen vesztesség érte a chicagói magyarságot és a Bérmunkás táborát Kirilla Ferenc- né munkástársnőnk elhunytá- val, aki bár az utóbbi pár évben Silver Lake, Wis. lakos volt, de hosszú évekig Chicagóban lakott és távozását férje, fia és a közvetlen rokonain kívül nagyszámú ismerős, barát és egyleti tagtestvére fájlalja. Kirilla munkástársnő távozása váratlanul ért bennünket, mert ő egyike volt az úgyszólván “fiatal” magyar generációnak — az 50-en alul volt — és még két héttel a halál bekövetkezése előtt résztvett az egyleti gyűlésen, ahol vidáman viselkedett és senki sem gondolta, hogy a kérlelhetetlen halál, milyen közelről környékezte. A halál okozója magas vérnyomás következtében beállott szélütés, amely két nap alatt végzett vele, április 21-én. Temetése áprüis 24-én, kedden délután volt, nagyszámú tisztelője részvételével. Pika Pál munkástársunk megható szaA philadelphiai Bérmunkás olvasók szép virágkosarat helyeztek Schöpf Sándorné ravatalára. Az erre a célra történt adakozásból felmaradt 35 dollárt a Bérmunkás fentartása alapjához juttattuk. Tudósitó. köszönetnyilvánítás Ezúton kívánjuk hálás köszö- netünket nyilvánítani, mindazon munkástársaknak, akik a “Bérmunkás Olvasói” feliratú, gyönyörű virágkosarat küldték. Továbbá mindazoknak, akik ama rengetek szebbnél-szebb virágokkal halmozták el a ravatalt. És mindazoknak külön-külön és együttvéve, akik levél utján fejezték ki részvétüket és akik személyesen jelentek meg szeretett nőm és gyermekeim édesanyjuk ravatalánál. Úgyszintén Rosenthal munkástársunknak, aki meleg szívélyességgel búcsúztatta őt el az élők sorából, tőlem, a gyermekeimtől, a rokonoktól, munkástársaktól és jóbarátainktól, a soha el nem felejthető munkás ünnepen, május elsején. Alex Schöpf, fiaim, Alex, Emil, Fridrick és Róbert, valamint az egyetlen itt élő nővére Pécsi Teréz vakkal méltatta érdemeit és búcsúztatta el férjétől, egyetlen fiától, aki nem lehetett jelen a temetésen mert “Uncle Sam” el- szólitotta és éppen azokban a napokban valahol a tengeren útba volt Korea felé, rokonai és ismerőseitől. Deák István a chicagói Rákóczi Betegsegélyző nevében és tagjaitól búcsúztatta el úgy a halottas házban, mint a temetőben. A rokonok és ismerősök nagy száma virággal fejezte ki részvétét a családnak, köztük a Chicagói Rákóczi Betegsegélyző Egyesült és a chicagói munkástársak is koszorút helyeztek a ravatalra a Bérmunkás olvasói nevében. Munkástársnőnk eltávozása általános vesztesség, de különösen az Kirilla Ferenc munkástársunknak, kit a sors, mostoha- sága az utóbbi két évtizedben másodszor kényszerít hasonló csapás elviselésére és ha a részvét megkönnyíti annak viselést ezúton is biztosítjuk a Bérmunkás táborának legőszintébb részvétéről. Z. SZAPORODTAK A HÁZASSÁGOK Washington — Az Egyesült Államokban 1950-ben 1,669.934 házasságot kötöttek, ami 6 százalékos szaporulást mutat. Ezzel szemben az elválások apadtak 3 százalékkal; összesen 385,000 pár vált el 1950-ben. I KIRILLA FERENCNÉ '«SJk '* ‘v '*« & irtot-v ssffisSsSS %*«**■ .A Áifia&AVía
