Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-04-21 / 1677. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1951. április 21. OSZTÁLYELLENTÉT A gengszterek és panamázó politikusokat vizsgáló bizottság rádió és televiziós bemutatásának szenzációja még el sem múlott, máris újabb szenzációt hoztak a lapok, a rádiók. Tudomásunkra adták, hogy az Egyesült Államok elnöke eltávolitot.ta állásából az Egyesült Nemzetek fő mészárosát MacArthur főhadvezért. Az elbocsájtásának oka, hogy a gőgös hadvezér nem ismert el feljebbvalót, nem teljesítette feljebbvalóinak parancsát. MacArthur az elmúlt évtizedben, de legkiváltképpen Japán elfoglalása óta, csak osztogatta a parancsokat, de nem fogadott el ilyesmit a maga részére. Útilaput kötöttek a talpára, mert amint a kormánykörökben hangoztatják, az egész világot egy borzalmas mészárszékké kívánta átalakítani. Nem elégedett meg, hogy Koreában az elmúlt kilenc hónap alatt több amerikai katona esett el, mint a második világháború első 12 hónapjában. A másodig világmészárlásnál az amerikai hadsereg három fronton vérzett. Afrikában olasz és német földön, ennek dacára az első év elesettéinek száma jóval alacsonyabb volt a koreai kilenc hónappal összehasonlítva. MacArthur volt hadtest parancsnok, minden körülmények között háborút akart kierőszakolni Kina és Oroszországgal. A koreai háború kezdetén Formo- sába röpült, hogy Chiang Kai- shek és mészáros legényeivel előkészítse Kina más oldalról való megtámadását. Erre aztán a kinái vörös hadsereg, a Manchuria határain álló, támadásra kész Egyesült Nemzetek seregeit megtámadta. Ekkor következett be az a végzetes visszavonulás, amelyben az Egyesült Nemzetek seregeinek harcosai tízezrével estek el. Az amerikai külügy- és hadügyminisztérium tudatában van annak, hogy Kina megtámadása esetén Oroszországot is bele- kényszeritik a háborúba (MacArthur ezen fáradozott.) Az amerikai előrelátó politikusok és magas katonai körök, tudatában vannak annak, hogy Kina és Oroszország, valamint a népi demokráciák elleni háború MA egy szörnyű katasztrófa lenne. Az Egyesült Nemzetek egyetlen országa sincsen hadászatilag felszerelve, azokat előbb fel kell szerelni. Ehhez fogott hozzá az amerikai kormány. Az angol, a német, a francia, az olasz és Európa minden más nemzeteinek népe visszaemlékszik az elmúlt két világháború borzalmaira, ennélfogva nem akarnak háborút. Ezeknek a népeknek gondolatvilágát kell átváltoztatni. Ezt csinálja Amerika a Marshall dollárokkal. Éhez idő kell. Néhány évi folytonos propagandával felejtetik a világ népével a borzalmakat. Reményt és bátorságot tukmálnak beléjük. Amikor ezt elérték, megindítják a háborút. Kétséges az hogy az Egyesült Nemzetek leverik Kínát, Oroszországot és általában a népi demokráciákat. De ha leverik, akkor az újabb kérdés, hogy mit fognak velük csinálni. Nagyobb dió ez, mint j a háború elindítása. MacArthur I gőgössége nem engedi meg, hogy ezekkel a kérdésekkel is foglalkozzon, ő csak gyilkolni és gyilkoltatni akart. Amikor menesztették MacAr- thurt, ezekkel kellett, hogy számoljon a hadügyminisztérium és az Egyesült Nemzetek katonai körei és az orruknál tovább látó politikusai. MacArthur nem teljesítette feljebbvalóinak parancsát, hanem egyenesen ellenszegült azoknak. Háború esetén halál- büntetés jár az ilyen ellenszegülésért, még az amerikai hadseregben is. Az elmúlt halálos visszavonulás alkalmával, egy feketebőrü amerikai katonatiszt parancsot kapott az előnyomulásra. A tiszt látva, hogy halálba vezényelné legénységét, nem teljesítette a parancsot, visszavonultatta legénységét. A hadbíróság halálra Ítélte őt és MacArthur helybenhagyta a halálos Ítéletet. Az Egyesült Államok elnöke néhány héttel ezelőtt, tizenöt évi börtönbüntetésre változtatta az ítéletet. MacArthur hadvezért a fölöt- tesei parancsának megszegéséért elmozdították állásából és nyugdíjba helyezték, évi 18.761 dollár fizetéssel és 5.000 dollárt* különleges kiadások fejében fog évente élvezni élete utolsó napjáig. Ez a mi törvény előtti egyenlőségünk, ez a mi demokráciánk. A GYILKOLÓ eszközök fejlődése hatalmas. Évszázadokkal ezelőtt, amikor a háborúkban lándzsa volt a legmodernebb fegyver, egy lándzsával, egyszerre csak egy ember életét oltották ki. Későbbi évszázadokban feltalálták az ágyút, az már egy lövésre átlagosan nyolc ember életét semmisítette meg. Az első világháborúban a Big Bertha minden lövege átlagosan 88 embert pusztított el. A második világháborúban a V-2 löveg, már 182 halottat hagyott maga után, a hiroshimai atombomba 185 ezer ember életét pusztította el. Ezt nevezik civilizációnak, ezt nevezik haladásnak. A VASUTASOK szakszervezeteinek basái, újból vakargat- ják a tarkójukat. A 12 és fél centes órabér javítás tetejére, most a kormány tényeket vizsgáló bizottsága, drágasági pótlék fejében, a vasutak összes munkásainak 6 cent óránkénti béremelést rendelt el. A vasúti bérrabszolgák öröme nagyon rövid életű volt, mert alig hogy hírül adták az újságok a 6 centes drágasági pótlékot, Eric Johnston azonnal megtiltotta annak érvénybe juttatását, mert az felülhaladja az általa megszabott 10 százalékos bér javítást. Eric Johnston, az Egyesült Államok kutyaszövetségének volt az elnöke és igy éber figyelemmel kiséri gazdáinak érdekeit. Tiltóparancsát nyomon követte a vasutasok katonai parancsnokságának uká- za. Tudtára adták a vasutak bérrabszolgáinak és a drágasági pótlékot megszavazó bizottság- nek, hogy nekik is, mint a vasutak állami intézőinek van AZ INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD IPARI SZERVEZET ELV1NYILATKOZATA A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke ftiindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áU. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te- szl, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERKEL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend- ' szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra Is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpuszt.üt. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szer keretét épitiük a régi társadalom keretein belül. valami beleszólások és a megszabott 6 centből 1 és fél centet engedélyeznek. Már többször megírtuk, hogy a vasutak állami kezelését a szakszervezeti basák sürgették az . eelmult év szeptemberében, amikor a • vasúti munkálok, a munka teljes beszüntetésére voltak felkészülve. Lefújták a sztrájkot, de előbb államosították a vasutakat. Féltek, hogy égy sztrájk következtében a szakszervezetek pénztárai megürülnek. Azzal mit sem törődnek, hogy az elodázással mülió és millió dollárokat emeltek ki a vasutas bérrabszolgák zsebéből. A vasúti munkások az elmúlt két és fél vagy három esztendőben 14 cent órabér javításban részesültek. Nagyon sok esetben a mühelymunkások, a pályatestek munkásai hetenként 56 órát dolgoznak, minden túlórázás vagy pótlék nélkül. Az életszükségleteink rohamos emelkedését sem Johnston, sem Truman kormányának egyetlen tagja sem veszi komolyan, azért van aztán az, hogy amikor a kormány valamely “war- monger”-ra lecsap, mint ahogy lecsapott MarArthur tábornokra, nem keresi, hogy igazságosan járt-e el az elnök, nem keresik, hogy azon intézkedés, esetleg meghosszabbítja Amerika fiatalságának életét. Azt nézik, hogy honnan jött az intézkedés, ki rendelte azt el, mivel hozzávannak szokva, hogy a Truman adminisztrációtól csak káros dolgok látnak napvilágot. Ezért van a kormány határozata elleni felzúdulás, ezért van MacArthur melletti tüntetés. ANGOLORSZÁG “munkás” kormánya tiltakozik, fenyegetőzik, mert Irániában a parlament egyhangúlag megszavazta, hogy Irania olajkutait állami kezelésbe veszik át. Iramában az olajtermékeket az angol tőke több mint 500 müliós befektetéssel irányítja. Az úgynevezett angol szocialista kormány Angolországban államosítja az alapvető iparokat. Iramának az alapvető ipara az olaj és annak államosítását határozták el. De amit szabad Péternek, miért nem szabad Pálnak is. Irania egy végtelenül elmaradt ország. Lakosságának 1 százaléka ellenőrzi, tulajdonul bírja az ország vagyonának 90 százalékát. Népességének 80 százaléka földhöz kötött nincstelen paraszt, akik a földesurak hatalmas birtokain, a régi Magyarországra emlékeztető “vir- radattql-vakulásik” dolgoznak. Az ország sorsának intézői éppen olyan züllött, mint itt nekünk az ^ Egyesült Államokban. Sikkasztás, csalás, korrupció folyik az egész országban és az elnyomatás, kizsákmányolás határtalan. Az Irania olajforrások államosítása, könnyen egy harmadik háborúba keverheti az emberiséget. Angliának több mint 50Ó milliós befektetése és annak profitja van veszélyeztetve. Amerika olajtársulatai 25 millió dollárig vannak érdekelve. Irania a világ leghatalmasabb olajforrásaival rendelkezik. Kelet-Eu- rópát és annak iparát, csaknem teljesen az iraniai olaj tartja mozgásban. Oroszország fejlődő ipara napról-napra több és több olajat fogyaszt. Kénytelen uj olajtermékek után nézni. Amerika és Anglia sanda szemmel nézik Oroszország Iramával való házasságát. Eme házasság könnyen lángbaborithatja az egész világot. A SIKKASZTÁSOKAT, csalásokat, hazárdjátékosokat vizsgáló bizottságok, sokkal jobban tették volna, ha először saját konyhájukban söpörtek volna. Miért nem kezdték a vizsgálatot az öt és tiz percentes honatyáinkon. Miért nem kezdték a Recontsruction Finance Corpo- rationon. Miért nem kedzték a baseball, a lóverseny és minden más hazárdjátékokon. Mindezeket a “sport”, névvel jelölik és ennélfogva szabad a vásár. Miért nem tisztították meg a keleti államokat a Tammany Hall gengsztereitől. Miért nem tisztították meg a közép-nyugati államokat a Capone-Guzik alvilági alakoktól. Miért nem leplez- (Folytatás a 8-ik oldalon)
