Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-04-14 / 1676. szám
1951. április 14. BÉRMUN KÁS .3 oldal ról 100 dollára emelték. Minden zöldség és gyümölcs árut 25-től 50 százalékig emeltek. Ezeknek nem kell, hogy a kormány árakat szabályozó bizottságának jóváhagyását kérvényezzék, nekik szabad a vásár. Az árakat szabályozó bizottság még a kezdet elején úgy határozott, hogy a gyümölcs, zöldség és a mező- gazdasági termékek árait nem fagyasztják be, mert azok még mindig túlságos alacsonyak voltak ahoz, hogy a “farmer” megélhetést tudjon belőlük teremteni. Most már aztán befagyaszthatják azt is, mert lezajlott a nagykereskedők országos értekezlete ahol elhatározták, hogy mennyit fognak fizetni a farmeroknak és mennyiért adják azt a szatócsoknak. A farmerok termékei nem csak a gyümölcs és zöldség, hanem az élelem majdnem minden része tőlük kerül ki. Ök terme-1 Iik a búzát, tenyésztik az állató-; kát, a gyapotot, amelynek befagyasztása miatt éppen mostanában van elkeseredett vita a: honatyáink között. Mert a déli; államok — ahol a gyapotot tér-, melik — szenátorai magasabb árakat követelnek. Hoover kor-, mányának idejében 5 cent volt a gyapot fontja, ma 48 cent és 65-öt követelnek. Nagyon, de nagyon kivácsiak vagyunk, hogy1 kik fognak nyerni. A gyapottermelő bérrabszolgák nyomorúságos fizetése 40-50 cent óránként persze azt befagyasztották. Ezen a munkákon csaknem kizárólag feketebőrü amerikai, valamint délamerikai bérrabszolgákat alkalmaznak, akiknek kizsákmányolása határtalan, nem csak a déli államokban, hanem; az egész Egyesült Államokban. Ezeket látva honatyáink Washingtonban arra készülnek, hogy: Amerika nagy ipari városaiba is, guzsbakössék a bérrabszolgák millióit. Törvényeket kivannak1 hozni, hogy a munkaidőt 40 őrá-. ról 48 órára emeljék hetenként,! minden pót járulék nélkül, hogy: az ország védelmi iparaiban! foglalkoztatott munkás okát, mint a katonákat besorozzák és az állam közegei által — mint Wüsonok, Johnstonok — megszabott bérekért dolgozzanak. A Taft-Hartley törvény csak szenteltvíz ahoz képest, amire ma készülődnek. Hitler, Mussolini, Franco által alkalmazott munkástörvények eltörpülnek a honatyáink törvényjavaslat a i mellett. Sokan még ma is nyargalnak azon, hogy a diktátorok országában a bérrabszolgák szervezetei állami kezelésben voltak, vagy vannak. Ezek nem látják azt, hogy itt az Egyesült Államokban a szakszervezetek szintén az állam fenhatósága alá tartoznak és ez akkor kezdődött, amikor az állam beleavatkozott a munkások és munkáltatók érdekeinek egyenlítésébe. Amióta az állam tiltópa- parancsal, katonai karhatalommal kényszeríti a bérrabszolgákat, — szervezett bérrabszolgát — a munka felvételére, amióta a kormány megszabhatja, hogy a munkás mennyi fizetést kaphat, amióta a kormány szabályozhatja a bérrabszolga élet- standarját, amióta és ameddig a kormány a magántulajdon vé- delmezést, ha kel! szuronyokkal is szorgalmazza. A fenti okoknál fogva van bá-1 torsága Eric Johnstonnak, hogy a munkások fizetését vagy an-., nak emelését csak 10 százalékkal toldhatják meg, ami azt jelenti, hogy akik 50 dollárt kerestek 1850 januárjában, azoknak bérét nem emelhetik magasabbra, mint 55 dollár. Már pedig az élet szükségletei még a szopós gyermek részére is sokkal többet mint 10 százalékkal emelkedtek. Tehetik ezt annál is inkább, mivel az Egyesült Államok 64 milliónyi bérért dolgozó munkása közül csak 15 millió van, lanyhán, de nagyon lanyhán szervezve. Tehetik ezt minden felelőség hiányában, azért, mert az Egyesült Államokban a bérrabszolgák 64 milliós száma tunya, közömbös á társadalmi eseményekkel szemben. Eddig az volt az osztálytudatos munkások elenyésző kis számának a véleménye, hogy “amig az amerikai munkásnak van pork chops A BÉRMUNKÁS OLVASÓI ÉVKÖZI ÉRTEKEZLETÜKET Clevelandon, ÁPRILIS 15-én, vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel a Bérmunkás 8618 Buckeye Road-i iroda helyiségében tartják meg. A Bérmunkás olvasóit ezúttal meghívjuk erre a konferenciára. Ugyancsak kérjük azokat, akik munkájuk miatt nem tudnának személyesen eljönni, hogy a lapra és annak terjesztésére vonatkozó javaslataikat postán küldjék el az értekezleten való megbeszélésre, Tisztelettel, a BÉRMUNKÁS LAPBIZOTTSÁGA. and apple pie” addig nem törődik helyzetének javításával. Mi van ma? Ma már elvették a pork chopsot, az appale piet és az amerikai munkás szellemileg távolabb áll egy sikeres társadalmi forradalom levezetésétől, mint az első világháború előtt. Köhler A Magyar Népköztársaság Washingtoni Követsége közleménye A Magyar Népköztársaság •Elnöki Tanácsa által az ország felszabadulása ötödik évfordulója alkalmából gyakorlandó közkegyelem határidejének meghosszabbítása tárgyában. A Magyar Népköztársaság állami, társadalmi és gazdasági szilárdsága lehetővé teszi, hogy az ország felszabadulásának ötödik évfordulója alkalmából büntetlen hazatérést biztosítson olyan magyar állampolgárok részére, akik a háborús eseményekkel kapcsolatosan távoztak nyugatra, vagy ellenséges hírveréstől megtévesztve, a felszabadulás óta hagyták el törvénybeütköző módon az ország területét, de ma már belátják, hogy boldogulásukat csak hazájukban, a magyar dolgozó nép körében találhatják meg. A Magyar Népköztársaság kegyelmet kíván gyakorolni azokkal az ország határain kívül tartózkodó magyar állampolgárokkal szemben, akik nem tartoztak a fasizta rendszer irányitő szereplői közé és nem követtek el főbenjáró háborús, vagy népellenes bűncselekményt. Áll ez elsősorban azokra, akik utasításra, vagy akár a fasizta hírverés megtévesztő hatása alatt, akár az akkori viszonyok között tévesen felfogott egyéb okból hagyták el az ország területét. Az 1950. évi március hó 25. napja előtt elkövetett tiltott útlevél használat és tiltott határ- átlépés, valamint az azzal összefüggésben elkövetett más bűncselekmény miatt nem lehet bűnvádi eljárást indítani az ellen, aki az 1951. évi október hó 4. napjáig Magyarország terűiére visszatér. Ehhez képest a felszabadulás előtt elkövetett háborús, vagy népellenes bűntett miatt nem lehet bűnvádi eljárást indítani az 1945. évi április hó 4. napja előtt a háborús eseményekkel kapcsolatban nyugatra távozott olyan magyar állampolgár ellen, aki az 1951. évi október hó 4- napjáig Magyarország területére visszatér. Nem részesül kegyelemben azonban az, aki: az úgynevezett Sztójay vagy Szálasi kormányok i idején, miniszteri, politikai ál- I lamtitkári, föispáni, vagy tábor- I no ki kinevezést nyert; aki akár belföldön, akár külföldön felbujtója, tettese, vagy részese volt emberek törvénytelen kivégzésének vagy megkinzásának; aki magyar állompolgár létére a német hitleri fasizta biztonsági szolgálat (gestapo) kötelékébe lépett. Ak;t a Magyar Népköztársaság Miniszter Tanácsa állampolgárságától megfosztott. A Washingtoni Magyar Követség a visszatérni szándékozó magyar állampolgárokat, — ideértve azokat is, akik nem törvényellenesen hagyták el Magyarország területét, de utiok- mányaik lejártával nem tértek vissza — hazatérési igazolványnyal látják el. A hazatéréseket kizárólag a követség szervezi és bonyolítja le. Hazatérni szándékozók kötelesek a követségen személyesen jelentkezni. A jelentkezések J fogadására a követség 9-5 óráig I áll a jelentkezők rendelkezésére. Kérjük a hazatérni szándékozókat, hogy a jelentkezésre, csak ezt az időpontot vegyék igénybe, mert csak igy tudja a követség biztosítani g jelentkezések gyors és várakozásmentes sima lebonyolítását. A megadott időpontban más ügyben nem fogadunk.1 Jelentkezés alkalmával mindenki köteles személyazonosságát biteltérdemlő okirattal igazolni. Ilyenek születési, vagy házassági anyakönyvi kivonat, állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat, katonakönyv, (zsoldköny v), vagy bármely magyar hatóság, vagy hivatal által kiállított arcképes igazolvány is. Aki személyazonosságát személyi okmánnyal igazolni nem tudja, jelentkezés alkalmával — két személyi igazoló okmányokkal rendelkező — tanúval igazolhatja személyazonosságát. Jelentkezés alkalmával mindenki hozzon magával 3 drb. fényképet. Ezeket a követségen leadja s ugyanakkor kitölti a rendelkezésére bocsájtott kérdőívet. Azok részére akik testi fogyatékosság, vagy rajtuk kívül'álló okok (zónaha%ár) miatt a személyes jelentkezési kötelezettségnek nem tehetnek eleget, engedélyt ad a követség arra, hogy a jelentkezést személyi okmányainak és 3 fényképének megküldése mellett írásban tegye meg. Hasonló képen engedélyt kapnak fenti feltételek megtartása mellett írásbeli jelentkezésre azok, akik Amerika nyugati és közép-nyugati államaiban tartózkodnak s az utazási nehézségek miatt a személyes jelentkezés túlságosan körülményes. Az írásban jelentkezők részére a kérdőíveket a követség postán fogja megküldeni. Az indulásra és a gyülekezési helyre vonatkozólag a hazatérők írásbeli értesítést fognak kapni. Aki az utazáshoz megfelelő anyagiakkal nem rendelkezik, s ha ez hiteltérdemlően bizonyosságot nyer, annak útiköltségét és 50 kg.-nyi személyi podgyásza után a szállítási költséget a követség fedezi. GŐGÖS PAL I Nagyon szép tavaszi napon, az akroni magyarság nagy tömege jött össze, hogy elkísérje utolsó útjára Akron egyik legismertebb magyarját, Gőgös Pál munkástársunkat, ki az elmúlt hét keddjén hirtelen elhunyt. Gőgös munkástárs érdemeiről és harcos életéről lapunk más helyén emlékezünk meg. Temetése szombaton délután volt a Kertész-féle temetkezési intézetből, ahol angolul Kollár József, magyarul Kovach munkástársak búcsúztatták el családjától és Amerika öntudatos, harcos magyarságától, a nagy csapás alatt összetört feleségétől, aki nem csak felesége, de harcostársa is volt. Elbucsuz- tatták egyetlen fiától, annak feleségétől, öt kis unokájától és rokonságától, nem különben barátaitól és a mágyar nyelvű IWW-istáktól, a Bérmunkás olvasóitól, akik ismerték és szerették őt. « A temetőben újra Kovach munkástárs mondott rövid búcsúztatót és vigasztaló szavakat a lesújtott családnak, akiknek ezúton is részvétét küldi a Bérmunkás és annak olvasó tábora.
