Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-04-14 / 1676. szám
MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMTTS SZOLGÁLATÁBAN Entered as second-class matter at the Host Office, at Cleveland. Ohi< under the Act af March ä, 1879 VOL. XXXVm. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1951 APRIL 14 NO. 1676 SZÁM Háborút hirdető béke követ • JOHN FOSTER DULLES A JAPÁN BÉKE HELYETT ÚJABB VILÁGHÁBORÚ ÚTJÁT EGYENGETI. — JAPÁN ÚJBÓLI FELFEGYVERZÉSÉT SÜRGETI. — A KÍNAIAK ELLENSÉGE Los Angeles — John Foster Dulles, akit Truman elnök megbízott, hogy a Japánnal kötendő béke feltételeit tárgyalja meg a japán kormánnyal és az ezen érdekelt többi országok vezetőivel, távol-keleti útjáról visszatérve a los angelesi Whittier Collegeban tartott beszédében és az újságíróknak adott intervjujában ismertette eddigi működésének eredményeit. Dulles nyilatkozatából kitűnt,»----------------------------hogy a “speciális nagykövet” címet viselő volt Hitler-barát bankár és politikus a béke előkészítésének örve alatt Japán újbóli felfegyverzését sürgeti s az újra életre hivott japán katonai hatalommal a kínai népet akarja sakkban tartani. Dulles beismerte, hogy Ausztráliát, New Zealandot és a Phillip szigeteket azért látogatta meg, mert ezen országok ellenzik Japán újbóli felfegyverzését és ezt az ellenállást akarta megtörni. Dulles úgy vette a speciális megbízatását, hogy az nem az előfeltételek kutatására, hanem a békepontok megszerkesztésére szól s most már a kész béketervet terjeszti az érdekelt országok kormányai elé, amelyek kénytelenek azt elfogadni, mert félnek, hogy ellenkező esetben nem kapnak amerikai segélyt. Dulles kijelentette, hogy a békére vonatkozólag nem tanácskozott sem az oroszokkal, sem a Kínai Népköztársaság képviselőivel. “Elküldtem a szöveget Maliknak (a United Nation szovjet delegáció vezetőjének) és olvashatja, ha akarja,” mondotta Dulles. Az pedig egyáltalán nem érdekli, hogy a Kínai Népköztársaság kormánya mit gondol, ehelyett csak a Chiang Kai-shek kormány ügynökeivel tanácskozott, akik természetesen helyeslik a kínai nép ellen irányuló békét. A BÉKE-KÖVET MÚLTJA Dulles bevallotta, hogy igen sok levelet kapott, amelyekben tiltakoznak Japán újbóli felfegyverzése ellen és követelik, hogy az amerikai haderőt hozzák vissza Koreából meg Japánból is. “Akik ezt követelik, azok vagy nagyon tudatlanok, vagy pedig árulók”, — használta Dulles a már nagyon elkopott kijelentést. John Foster Dulles először az 1919-es párisi békekötésnél kapott szerepet, ahol mint gazdasági tanácsadó szolgált s egyengette útját a kartelok megalakításának. Később a Sullivan and Cromwell ügyvédi cég feje lett. Ez a cég több mint 40 nagy ipaA | | rT^ilil n C | amiket érdemes ŰZ I I I I í\ L I tudomásul venni ri korporációt és bankérdekeltséget képvisel, közöttük a német J. H. Schroeder bankházat amelyen keresztül az amerikai iparbárók összeköttetésbe jutottak a német I. G. Farben ipari kartellal, amely viszont a legnagyobb financiális támogatást adta Hitlernek. Mr. Dulles igazgatója volt az International Nickel Co. cégnek, amely ellen az amerikai kormány 1946-ban emelte azt a vádat, hogy az I. G. Farben céggel összejátszva j segítetté a német (náci) fegyverkezést. 1944-ben szenátor Claude Pepper követelte, hogy a szenátus vizsgálja meg, milyen gazdasági és politikai támogatást nyújtott Dulles a német Názi Pártnak. Azóta nagyot fordult a világ, olyan nagyot, hogy az itt felsorolt érdemekért Truman elnök Dullest előbb külügyi főtanácsadóvá, majd pedig a japán béke megalkotójává nevezte ki. Tekintettel Dulles politikai múltjára, nem is várható el, hogy valóban békére törekedjen. Washington — A mobilizáció direktor, Charles E. Wilson első segédje, Lucius D. Clay generális lemondott az. állásáról. Clay aki máskülönben a Continental Can Company elnöke és főrészvényese, egyike volt azoknak, akiket a szakszervezeti vezérek legélesebb ellenszenvvel fogadtak a mobilizációs gépezet ösz- szállitásánál és aki miatt a szakszervezeti vezérek kivonultak a munkáltatókkal közös intézményből. A lapok ama hírére, hogy Clayt a szakszervezetek ellenzése forszírozta ki állásából, Wilson megjegyezte, hogy ezen gondolatnak még a feltevése is nagy sértés úgy őreá, mint Clay generálisra. Amivel persze azt akarta mondani, hogy ők fittyet hánynak a szakszervezetek véleményének. Chieti, Olaszország — Laura Diaz kommunista képviselőnőt nyolc havi “felfüggesztett” börtön büntetésre ítélte a bíróság azon vád alapján, hogy a képviselőnő megsértette a római pápát. A vádirat szerint a képviselőnő egyik beszédében azt mondotta, hogy a “pápa kezéről vér- cseppek csurognak”. Laura Diaz tagadta ezt s azt állítja, hogy csak annyit mondott, hogy a római Dápa., ha akarta volna, megakadályozhatta volna a görög, a spanyol és az izrápli vérontásokat. A “felfüggesztett” ítélet azt jelenti, hogy az Ítéletet nem hajtják végre, ha a vádlott bizonyos időn át “jó viseli magát“ nem ismétli meg a bűntényt. — Az olasz köztársaságban tehát éppen olyan “bűntény” a pápa kr;t’zálása. mint volt a királyság idején. Tokyo — A japán parlament 239 szavazattal 71 ellenében kizárta soraiból Kanichi Kawaka- rm kommunista képviselőt, mert kritizálni merte a szövetségesek megszálló hatóságát és a képviselők azon követelésének, hogy kérjen bocsánatot, nem vo't hajlandó eleget tenni. — Japánban Mac Arthur generálist és kormányzatát csak gondolatban, de nem hangosan, lehet kritizálni. Washington — A National Labor Relation Board George J. Botts nevű tanácsosának döntése szerint a munkáltató elbocsáthatja azt a munkást, “akit kommunista aktivitással gyanúsít”. Ezt a hihetetlen durván elfogult munkásellenes döntést egy wisconsini harisnya-gyár munkásának elbosájtásával kapcsolatban hozta Botts. A szóban- forgó munkást, — akinek a nevét egyenlőre nem hozták nyilvánosságra, — azért bocsájtot- ta el a munkáltató, mert a neve szerepelt a Stockholmi Békekonferencia határozat aláírói között. Ha ezt a határozatot a teljes tanács és később a bíróság helybenhagyja, akkor a munkáltató egyszerű gyanú alapján minden olyan munkást elküld- het, aki nem tetszik neki és ezek között rendesen elsők lesznek majd a szervezkedésben aktiv munkások. London — Attlee miniszterelnök, aki jelenleg kórházi kezelés alatt áll, betegágyát otthagyva éles rádió beszédben válaszolt Winston Churchill volt miniszterelnök azon követelésére, hogy a Labor Party kormány Írja ki az általános választásokat, mert a parlamentben már nem bir döntő többséggel. Attlee azt mondotta a beszédében, hogy Churchill annyira vágyik vissza a miniszterelnöki székbe, hogy a hatalom megszerzésére minden nemtelen eszközt megragad. Beszéde elmondása után Attlee visszatért a kórházba. Megnyitják a német fegyvergyárakat A NÉMET GÉPGYÁRAKBAN MEGKEZDTÉK AZON MEGMUNKÁLÓ GÉPEK GYÁRTÁSÁT, AMELYEKKEL FEGYVEREKET LI EHET KÉSZÍTENI. — A SCHUMAN TERV A GYAKORLATBAN. Frankfurt, — Nyugatnémetországban rövidesen meg lehet kezdeni az oly fegyverek gyártását, amelyekkel Hitler hordái lángbaboritották a világot egy évtizeddel ezelőtt. Az “Allied High Commission” még ugyan nem adott engedélyt a fegyverek tényleges készítésére, hanem csak arra, hogy számos gépgyárban megkezdjék az eszterga, a gyaluló, fúró, maró és egyéb megmunkáló gépek készítését. ♦----------------------------—-------Természetesen fegyvere két úgysem lehetne készíteni addig, amig az ilyen megmunkáló gépek hiányzanak. Ilyen gépeket eddig csak speciális engedély mellett lehetett készíteni, most azonban már gyárthatják azokat korlátlanul. Ugyancsak szó van arról, hogy rövidesen megnyitják a mügumi gyárakat is, amelyek közül néhányat ugyan leromboltak, de számosat csak lezártak s üzembehelyezésük kevés munkát igényel. Úgy a mügumi, mint a gépgyárak üzembetartását csak I annyiban korlátozzák, hogy előbb ki kell elégíteni a francia iparok szénszükségletét. így tehát ha lesz elegendő szén, akkor a német potenciális hadiipart is teljes üzemben tartják. Ugyancsak ezt a célt szolgálja azon rendelet visszavonása is, amely a német hajógyártásnál megszabta a hajók nagyságát, sebességét, stb. Most már a németek olyan hajókat építhetnek, amilyeneket éppen akarnak. A hajógyártást most csak az korlátozza, hogy jut-e rá elegendő (Folytatás a 7-ik oldalon»
