Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-04-07 / 1675. szám
1951. április 7. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI MEGMOZDULT A FÖLD Mikor Magyarországon megdőlt az ezeréves uri-papi rendszer, az első megnyilvánulás a rendszer alapjának, a nagybirtoknak a felszámolásában nyilvánult meg. Magyarország félfeudális agrár állam volt, ahol a föld nagy része hatalmas nagybirtok volt, a parasztság részben apró 1—5 holdas birtokokon gazdálkodott, mig 3 millió fölműves teljesen föld nélkül volt és mint napszámos és urasági cseléd tengette az életét. Ennek az elmaradt termelési módon gazdálkodó nagybirtok rendszernek a természetes következménye volt a nincstelen és a pár holdat biró parasztság földéhessége. Minden vágya és gondolata ennek a hatalmas rétegnek az volt, hogy annyi földhöz jusson, amennyiből nehéz munkával megélhessen. Ez hajtotta a magyar parasztság ezreit Amerikába és Kanadába való kivándorlásra, hogy ott szerezzék meg a földrevalót. Évtizedeken keresztül bolon- ditották a parasztokat földosztással, a Horthy rendszer végzett is ilyen földosztást, amely olymódon történt, hogy nagy birtokok egy kis hányadát drága pénzen felosztották a megbízható parasztok között, de a nagy törlesztés és a még nagyobb adó, ezeknek a nadrág- szij szélei-5 parcelláknak jórészét a gazdag, zsíros parasztok tulajdonába juttatta pár év alatt. A felszabadulás azután alapos munkát végzett. A nagybirtokokat, beleértve az eddig érintetlen hitbizományokat és nagy papi birtokokat is, minden kártérítés nélkül felosztotta a szegény földtelen és a törpe birtokos parasztság között. Megmozdult a föld! A hatalmas nagybirtokok százezernyi kis birtokra szakadtak szét és az eddig nincstelen földriélküli parasztság, úgyszólván 10 körmével fogott hozzá a föld megműveléséhez, hisz a náci-nyilas banditák elvittek magukkal minden igavonó állatot, gépet, vetőmagot, csak a puszta föld maradt ott, hogy kiteremtsék maguknak és az ország népének a kenyeret. Sok régi munkásmozgalmi ember előtt érthetetlen volt, hogy ahelyett, hogy a magántulajdont szüntette volna meg az uj rendszer, sok százezer magán- tulajdont teremtett. Ahelyett hogy a földművelést nagy ipari termeléssé alakította volna át, apró parcellákra szagatta szét és a régimódi termelési rendszert tartotta fen. Ezzel nem csak az ország élelemmel való ellátását veszélyeztette, de hatalmas gátat eipelt a szocialista termelési rendszer kifejlődése elé is. ELMÉLET ÉS GYAKORLAT Kétségtelen a jó s rosszhiszemű kritikusoknak elméletben igazuk volt. A szocialista termelési rendszer elmélete azt kívánta volna meg, hogy a meglevő nagybirtokokat is egyesítve, kollektiv termelési rendszerre térjen át az uj rend. Az elmélet szépségét, hasznosságát azonban gyakorlatilag megértetni a földéhes magyar parasztsággal, amelynek a túlnyomó többsége a magántulajdon hive volt, nem olyan egyszerű mint azt elméletben elképzeljük. A közös termelési rendszer előfeltétele, hogy az abban résztvevők higvjenek a szocializmusba, ismerjék a nagyipari termelés előnyeit. Ez fenállt nagyrészben az ipari proletáriátus- nál, mert az a gyárakban, bányákban megszokta a közös termelést, felismerte a gépi termelés előnyeit és végül egy tekintélyes rétege a szocializmus hive volt. Viszont a parasztság maradi- an ragaszkodott a magántulajdonhoz, csak egy kis rétege volt az, amely a szocialista termelési rendszer hive volt. A parasztság túlnyomó többsége papi-uri befolyás alatt volt, ha az uj rendszer nem akarta ellenségévé tenni a nagy paraszti tömegeket, ha azokat semlegesíteni akarta, ha el kívánta érni azt, hogy az ipari munkásság és a parasztság szövetsége megvalósuljon és a paraszti tömegek kikerüljenek a papi befolyás alól, akkor ki kellett elégíteni a parasztság földéhségét s ezt csak a föld felosztásával érhette el. De amikor megszüntette az ipari és banktőke tulajdonjogát és államosította az ipart, közlekedést és a nagykereskedelmet, ugyan akkor a pár ezer nagybirtok helyébe müliós kis- birtokokat teremtett, nem mondott le arról, hogy a földművelés terén is elinduljon a közös termelés felé. Nagy előrelátással, hihetetlen türelemmel kezdte kiépíteni a földművelés terén is a szocialista szektort. A földosztásból kivonta a minta birtokokat, a már állami birtokokat és ott modern, gépesített belterjes gazdálkodáshoz kezdett. A régi kenyér megtermelése helyett, ipari növények és faj állattenyésztéshez fogott, uj, eddig még Magyarországon nem termesztett növényeket honosított meg, igy a rizs és gyapot termelést. A magtermelésnél is, az állattenyésztésnél is, csak nemesített magvakat és faj állatokat használt. Ez a tény és a gépi erő, valamint a műtrágya használata megmutatta egy-két év alatt, hogy az állami birtokokon a föld két-háromszoros jötud állítani, pusztítás céljára az öngyilkosság veszélye nélkül senki sem használhatja. Az atombombák elszaporodása majd észretériti az emberiséget, hogy ezen borzalmasan pusztító fegyver használatának előállására valamilyen egyezségre lépjen. vedelmet adott, amely után elérkezettnek látta a kormányzat a parasztság tömörítését is a közös termelésre. A SZÖVETKEZETEK Az ország minden részén ösz- szegyüjtötte az öntudatosabb parasztságot, erős felvilágosító munkához fogott, hogy megismertesse a közös termelés előnyeit, amelynek az eredményeként nár tucat termelési szövetkezet alakult. Egy-egy szövetkezet, amelyben 10-15 család pár száz hold föld tartozott, lassan, döcögve nekiindult a közös termelésnek. A kormány minden lehető segítséget megadott ezeknek a szövetkezeteknek, ellátta őket gépekkel, igavonó és fájállatokkal, vetőmaggal, műtrágyával hitelbe. Megismertette a modern tudományos terv- gazdálkodással. Az első év eredménye ha jobb is volt mint a magángazdálkodás hozama, de még nem volt elég ahoz, hogy a parasztság tízezreit mozdítsa meg, de azért folytonosan alakultak uj termelőszövetkezetek és a már meglévők fejlődésnek indultak. De a második év már olyan hatalmas eredményeket mutatott fel, amely megtörte a parasztság konzervativizmusát és belátták a közös gazdálkodás előnyeit. MEGMOZDULT A FÖLD Az Amerikába szökött, magyar úri és szoc. dem. vezérek, a gazdáiknak ismételten beígérték azt a “nagy napot’’, amikor “megindul a magyar föld”, az ellenforradalom, de ez a megindulás összetörte ezeket a vágyálmokat, amit itt a “Nemzeti Kormány”, Peyerék, Nagy Fe- rencék álmodtak, mert a magyar föld megmozdulása a határcölöpöket lökte ki, a felaprózott földeket egyesítette. A parasztság tízezrei mozdultak meg, egyesítették a földet közös termelési szövetkezetté. Először a tiszamenti föld mozdult meg, a nagy paraszt városok, Karcag, Kisújszállás, Tur- keve parasztjai adták a példát, ezer és ezer kisbirtokot egyesítettek a meglevő, vagy újonnan alakított termelőszövetkezetekbe. A falvak tucatjai lettek termelőszövetkezeti községe k k é, amelyekben minden dolgozó paraszt szövetkezeti taggá lett. A hullám átcsapott Dunántúlra is és ott is olyan hatalmas megmozdulás következett be, hogy a kormány kénytelen volt lelassítani a megmozdulást, hogy módqf adjon az uj szövetkezetek százainak a megerősödésére és ezért egy időre nem engedélyez uj szövetkezeteket. Mi, akik szeretettel figyeljük a magyar földön lefolyó eseményeket, örömmel veszünk tudomás erről a föld megmozdulásról, amely közelebb viszi a magyar dolgozókat a szocialista termelési rendszerhez.1 A turkevei szövetkezetek elnp- ke egy öreg kubikos munkás azt mondotta: “Nagy dolog történt a magyar parasztság között az elmúlt pár évben, amikor rájött arra, hogy jobb az, hogy miénk, mint az, hogy az enyém”. Ez minden filozófiánál jobban kife- ! jezi, hogy mi ment végbe a magyar paraszt gondolkodásában. A magyar falu megmozdulásaiba úgy a múltban, mint a jelenben, a kubikosok, a magyar föld legszegényebb és legnehezebben dolgozó rétege járt és jár az élen. Ez természetes, mert ezek a vándor munkások, kik együtt dolgoztak közös vállalkozásokban, felismerték az összefogás, a közös termelés előnyeit. Ők voltak a magjai a régi magyar paraszt mozgalomnak és ma is az élen járnak, amikor a falu áttér a közös termelésre és megindul a szocialista termelés felé. Willson háborús profitja (Folytatás az 1-ső oldalról) melésével és a többtermeléssel lehet megakadályozni. Az adózásnál természetesen a munkástömegek nagyobbmérvü adóztatására gondol, hogy “ne legyen olyan sok pénz forgalomban”, a többtermelést pedig úgy értelmezi, hogy a munkásoknak a jelenlegi béreikért többet kellene dolgozni. Wilson nagyhangú kijelentéseit sokan a Szovjet Union felé irányuló fenyegetésnek veszik. Mert amikor Wilson kijelenti, hogy Oroszországnak nem lesz bátorsága támadni, de ugyanakkor az Egyesült Államok katonai bázisokat létesít szerte az egész világon, — a katonai bázisok gyűrűjével veszi körül a Szovjet Uniont, — nyilvánvaló, hogy az ily nagyméretű fegyverkezés nem a védelem, hanem a támadás eshetőségét rejti magában. Ezt látszik igazolni Manton S. Eddy generális nyilatkozata is, aki az Európába küldött 7-ik hadsereg parancsnoka. Ez a generális jelenti, hogy az utóbbi hetekben az európai megszálló csapatokból “combat” hadsereget szerveztek, amely most már minden percben készen áll az akcióra. Ennek a hadseregnek legfontosabb része a 45,000 emberből álló amerikai Első gyalogsági divízió, amely, ha nagy területre van is elosztva, mégis minden pillanatban kész az egységes akcióra. Eddy generális nyilatkozatának az a lényege,. hogy Eisenhower tábornok vezetése alatt az európai megszálló csapatokat az egyre özönlő erősbitések- kel együtt “taktikai” hadseregekké alakítják át, ami katonai nyelven nem a védekezést, hanem inkább a támadást jelenti. DRÄGASAGI PÓTLÉKKAL JÁRULTAK A BÉRMUNKÁS FENNTARTÁSÁHOZ március 31-ig: Helen Adams, Los Angeles 1.00 A. Gömöry, Akron ........... 2.25 F. Menyhért, San Diego .... 1.00 J. Kollár, Cleveland........... 5.00 Elizabeth Gőgös, Akron .... 2.00 J. Siket, E. Chicago ....... 3.00 M. Földi, Detroit .............. 2.00 J. Kendall, Buffalo ........... 1.00 L. Földi, Chicago ............. 2.00 J. Zára, Chicago ............... 3.00 J. Gujbán, Cleveland____ 2.00 K. Gazsi, Star City ......... 2.00 M. Tabak, Perris ______ 2.00 J. Németh, Chicago ......... 2.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 1.00 St. Gafrick, Chicago ......... 1.00 J. Alaska, Cleveland ......... 2.00 D. Rosenthal, Phila. .......... 5.00 S. Szibler, Phila................. 3.00
