Bérmunkás, 1951. január-június (38. évfolyam, 1662-1687. szám)
1951-04-07 / 1675. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1951. április 7. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN PUBLICATION OF INDUSTRIAL UNIONISM Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ............... $2.00 One Year .............................$2.00 Félévre ............................... 1.00 Six Months ......................... 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ........................ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders .................. 3c Előfizetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................. $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki is közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azone- ik a Bérmunkás hivatalos felfogásával. mindkét csoport s egyformán a pokolba kívánjuk őket, ha van valami olyan hely. A részvényeknek ez az esése mutatja, hogy az amerikai üzleti világ mennyire rettek a békétől. Pedig a nagy hadirendelések jelentékeny részét már kiadták és azonkívül oly magasra emelték a háborús hangulatot, hogy a fegyverkezést tovább folytatnák még abban az esetben is, ha már holnap véget érne a koreai háború. Az amerikai tőkések profitéhsége azonban kielégíthetetlen. És jól tudják, hogy azt a rettenetes profitharácsolást, aminek manapság tanúi, — vagy jobban mondva szenvedő alanyai vagyunk, csak addig lehet ily méretekben folytatni, amíg vér folyik valamelyik fronton, bármilyen kicsi is az a front. A New yorki tőzsde környékén, amely tudvalevőleg magába foglalja a hírhedt Wall Street-et, a szárnyát libegtető szegény kis békegalamb nagyobb rémületet kelt a mesebeli hétfejü sárkány megjelenésénél is. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE <*@»>42 A büszke hadúr Tiltott és törvényes hazárdirozás Az amerikai közélet tavaszi nagy szenzációját a Kefauver szenátor vezetése alatt működő “Bűnügyi Vizsgáló Bizottság” kihallgatásai szolgáltatják. Ezen kihallgatások folyamán napfényre került az a csaknem mindenki által már régen tudott dolog, hogy az emberek nyerészkedési szenvedélyét az úgynevezett “alvilági gengszterek” kihasználják, nagy fogadó üzleteket tartanak fenn s miután az ilyesmi törvényellenes, megvesztegetik a rendőrséget és a politUiusokat, akiktől protekciót kapnak. A tanuk vallomása szerint a külömböző fajtájú fogadásokon alapidó, lutri-szerű üzlet óriási vállalattá fejlődött, állítólag eléri az évi 2 billió dollár forgalmat, amelyből természetesen jelentékeny hasznot húznak az “üzletet” vezető alvilági alakok és a sápot kapó rendőrök meg politikusok. Sámuel S. Leibowitz országszerte ismert ügyvéd és new yorki biró azt állítja, hogy csak magában New York városban ebből a tiltott üzletből évi 25 millió dollár jut a new yorki rendőrségnek. Miután a “betting business” az egész országot behálózza, következtetni lehet, hogy a rendőrség, a sheriffek és egyéb törvényt őrző intézmények a new yorkihoz hasonlóan kiveszik részesedésüket a tiltott üzletből. Sőt mi több, a nagy nyereségből jutott elegendő egyes politikusok megválasztására is. Kitűnt például az, hogy New York volt polgármestere, a jelenlegi mexikói nagykövet, William O’Dwyer is ilyen segítséget kapott és még személyesen is tárgyalt az alvilág egyik vezérével. A kereskedelmi sajtó, a rádió s az istenimádás helyett politizáló papság mérhetetlen müfelháborodással mutat erre az erkölcsi züllésre: gengszterek politikusokkal és rendőrséggel összejátszva fosztják ki a játékszenvedélynek ellenállni nem tudó közönséget! Szó sincs róla, ez igazán erkölcstelen dolog s még csak lekicsinyelni sem próbáljuk, de azért nem habozunk rámutatni, hogy semmivel sem erkölcstelenebb a tőzsde utján elkövetett kifosztásoknál. A tőzsde éppen olyan hazárdjáték, mint a lóverseny, a labdajáték fogadások vagy a kincstári jelentésen alapuló lutri. Ha üzleti szempontból hasonlítjuk, akkor nagyságban jóval felülmúlja a tiltott hazárdjátékokat. A másik, sokkal jelentékenyebb kü- lömbség az, hogy amig az alvilági hazárdirozás csak azokat károsítja meg, akik áldoznak ennek a szenvedélynek, a tőzsdei manipulációk azonban áremelkedéseket okoznak és igy közvetve mindannyiunkat megzsarolnak, azokat is, akik gyűlöljük a hazárdirozás minden nemét. És ime, mégis amig a kisebb fajtájú és ártalmatlanabb ha- zárdirozást, amely a népességnek csak a rossz szokásnak hódoló részét érinti, kipellengérezik és mint az erkölcsi ziilöttség netovábbját tárják elénk, addig a nagyobb és sokkal veszedelmesebb csalást, aminek akarva vagy nem akarva időközönként mindannyian áldozatává leszünk, törvényesen űzik, vezetőit kiváló nagy üzletembereknek mondják, akik előtt térdet hajtanak nem csak a politikusok, hanem még az ÁLLAMFÉRFIAK is. Avagy a politikusok meg ÁLLAMFÉRFIAK között csak annyi a külömbség, mint a tiltott gemblirozás és a tőzsdei fogadások között? Rémitő békehírek Ha már a tőzsdéről beszélünk, mindjárt megemütjük, hogy a múlt héten, amikor az Egyesült Nemzetek csapatai Koreában elérték a 38-as szélességi fokot, — az Észak- és Délkorea közötti határvonalat, — felmerült az a lehetőség, hogy talán az Egyesült Nemzetek speciális ’’Good Will” bizottságának sikerül majd létrehozni a fegyverszünetet, a new yodki tőzsdén egyszerre nagyot zuhantak a részvények árai. A hírszolgáltató vállalatok jelentései szerint egyes részvények árai 2, sőt három dollárral is estek s egyetlen nap alatt sok száz millió veszteség érte a részvények tulajdonosait. Nem siratjuk mi a veszteseket, már csak azért sem, mert ugyanakkor éppen oly összeget nyertek azon tőzsde spekulánsok, akik az árak esésére játszottak. Nekünk egyformán ellenszenves Lehet, hogy csakugyan volt valami lehetőség arra, hogy megkezdjék a béketárgyalásokat amikor az egymással szemben álló hadseregek a 38-as szélességi vonalnál helyezkednek el. Ez most már nehéz megállapítani. De annyi tény, hogy ezen eshetőségbe alaposan belerúgott Mac Arthur generális, amikor nagyon pökhendi módon kijelentette, hogy az ellenfele, vagyis a koreai és kínai hadak fővezére most már eljöhet hozzá, hogy az általa kiszabott feltételek alapján békét kérjen, mert külömben . . . MacArthur ezen pökhendi nyilatkozatát nem csak a külföld fogadta nagy felháborodással, hanem maga az amerikai State Department is sietett ki jelenteni, hogy a generális nem kapott megbízatást ilyen kijlenetések tételére és túllépte a hatáskörét, amikor olyan politikai határozatokat hoz, amelyekre csak a United Nations jogosult. Különösen Franciaországban és Angliában okozott nagy * megrökönyödést MacArthur fenyegetése, mert ezen országok szeretnék ezt a háborút Koreára lokalizálni, MacArthur fenyegetése pedig nem csak a jelenlegi bélié alkalmat robbantotta fel, de egyben utat nyitott a háború kiterjesztésére. A United Nationhoz intézett üzenetében is alattomban a háború kiterjesztését javasolja, amidőn azt mondja, hogy Kina katonai hatalma összeroppanna, ha megengednék neki, hogy Mandzsúriát taktikai bombázás alá vegye. Pár héttel ezelőtt Elmer A. Benson, a Progressive Party elnöke kimutatta, hogy MacArthur generálisnak milyen összeköttetése van a Wall Streettel. Előző cikkünkben arról Írunk, hogy a béke esetleges hire milyen nagy rémületet okozott a Wall Street- en. Lehetséges talán, hogy az amerikai büszke hadúr a Wall Street iránti szimpátiától hajtva lőtt rá a vergődő gyenge kis békegalambra? Szaporodnak az atombombák A háború uszítástól már amúgy is eléggé megkergült világra újabb villámütés gyanánt hatott Argentína elnökének az a kijelentése, hogy most már ott is megoldották az atombomba titkát, méghozzá egészen uj módon és valami olyan anyagból, amiből van elegendő. Peron elnök kijelentését megerősítette az ausztriai születésű, jelenleg Argentínában élő Dr. Ronald Richter atom-fizikus, aki azt állítja, hogy az ő módszerénél nem az atom-magot hasítják ketté, hanem éppen ellenkezőleg, két külömböző atom-mag egyesítéséből állítanak elő egy harmadikat, amikor rengeteg energia felszabadul. A fizikusok állítása szerint ilyen atomváltozás hozza létre a nap és egyéb csillagok energiáját. És ehez Dr. Richter nem az uránium, plutonium, vagy más nagyon ritkán előforduló anyagot használ, hanem olyasmit, amiből bőven lehet találni mindenütt. Nem lehet tudni, hogy mennyi igazság van az argentínai kijelentésben. A tudósok azonban már régen mondják, hogy az atomenergia fejlesztés nem marad meg azon pár igen ritka anyagnál, amellyel megkezdték. Természetesen mindenki úgy gondolta, hogy miután itt csinálták az első atombombát, itt költik a legnagyobb összegeket az ilyen kísérletekre és miután itt vannak a legjobban felszerelt fizikai és kémiai laboratóriumok, itt jönnek majd rá először minden fontosabb újításra is. Ezért nagyon meglepő az a hir, hogy ime Argentína, ahonnan legkevésbé vártunk ilyen híreket, egyszerre csak az atomenergia tudomány vezetőjévé lett. Az argentínai bejelentés nagy hordereje abban áU, hogy az atomenergia igy halálason veszedelmes fegyvert ád nem csak a világhatalomért versengő két nagyhatalomnak, de a kisebb országoknak is. De azonkívül lényegesen lehűti azon amerikai túlzó hazafiakat, akik állandóan az a-bomba hajingálását sürgetik, mert azt hiszik, hogy az Egyesült Államok ezen a téren oly túlsúllyal bir, hogy a világ többi részére ráerőszakolhatja az akaratát, mert minden pillanatban elpusztíthatja ellenfelét. Jelenleg az Egyesült Államokon és a Szovjet Unionon kívül állítólag már Angliának is van atombombája. Most Argentína is csatlakozott hozzájuk s holnap talán majd egy másik ország is jelentkezik. És ez nagyon jól van igy, mert amily mértékben szaporodnak az atombombával rendelkező országok, oly mértékben lesz nyilvánvalóbb, hogy ezt a legnagyobb erőt, amit az ember elő
