Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-09-23 / 1648. szám
hírek magyarorszAgból 8 oldal_________________________________________BÉRM VNKAS MAGYAR DOLGOZÓK AJÁNDÉKA AZ OLASZ PARASZTOKNAK A Szövetkezetek Országos Szövetsége elhatározta, hogy az olasz szövetkezetek Nemzeti Szövetségén keresztül hét traktort, tizenkét cséplőgépet, vetőgépeket, szelektorokat és különböző vetőmagvakat ajándékoz a földért, szabadságért és emberi életért küzdő olasz dolgozó parasztságnak, hogy ezzel is megköny- nyitse termelő munkáját, s a jobb életért, békéért folytatott harcát. Az első két traktort vasúton már utbainditották Olaszország felé. A többi traktor, szelektor, vetőgép és a vetőmagok elszállítására is rövidesen sor kerül. Az Olaszországba induló mezőgazdasági gépek számottevő segítséget visznek az olasz dolgozó parasztoknak. Segítik őket, hogy jobban munkálhassák meg a földet, többet termelhessenek. 50,000 HOLD RIZSVETÉS A magyar tervgazdálkodás eredményeképpen a háboruelőt- ti nyolcezer katasztrális holddal szemben már az elmúlt évben 24 ezer holdon termeltek rizst. A jól jövedelmező rizstermelés, amely valamikor földbirtokosok és kapitalisták vállalkozása volt, most teljes egészében az állami gazdaságok, termelőszövetkezeti csoportok és egyénilek dolgozó parasztok kezén van. Az ötéves terv első évében tovább növelik a rizsterületet és a jövő gazdasági évben már több, mint 50,000 holdon terem az országban ez a fontos és értékes népélelmezési cikk. Az eredetileg is a Szovjetunióból származó úgynevezett Dungham Shali rizsfajta terméshozamát a nagyüzemi gazdálkodást folytató állami gazdaságok és termelőcsoportok a szovjet tapasztalatok felhasználásával megkétszerezték: holdanként 25-30 mázsás rizstermelés várható. ELKÉSZÜLT A GANZ KAPCSOLÓ ÉS KÉSZÜLÉKGYÁR Tízmillió forint beruházással elkészült az ötéves terv újabb alkotása, a Ganz Kapcsoló és készülékgyára a Kőbányai-utón Az üzem megkezdte az erősáramú kapcsolók gyártását, amely- lyel a fejlődő magyar elektromos és gépipart is ellátja. GYAPOTSZÜRET A BÉKÉSCSABAI “KOSSUTH” TERMELŐSZÖVETKEZETBEN A békéscsabai “Kossuth” termelőszövetkezeti csoport három holdas gyapotvetése olyan, mintha csodálatos szép rózsakertben járnának. Még talán a nyíló rózsáknál is szebbek a hófehér gyapotgubók, amelyekből percek alatt megtelnek a gyapottermesztő brigád dolgozóinak kötényei. Oszlás Györgyné boldogan emeli vállára a “fehér arany’ - nyal telt kosarat és indul vele a száritóhelyre, ahol a forró nap sugarai tovább szárítják a frissen szedett gyapotot. — Annyi a kinyílott gyapot- gubó, hogy alig győzzük szedni __ mondja Szarvas Zsófia. — Holdanként ötmázsás termésre, számítunk, de talán még ennél is több lesz, ha továbbra is kedvező marad az időjárás. — Az idén három holdon termelünk gyapotot, de a jövő esztendőre már 30 hold termesztésére szerződtünk a Gyapottermeltető Nemzeti Vállalattal — veszi át a szót Such János, a csoport elnöke. A mi példánk nyomán a környék valamennyi termelőszövetkezete bekapcsolódik jövőre a gyapottermesztésbe. A “Kossuth” termelőszövetkezeti csoport gyapottermése nemcsak mennyiségre, de minőség szempontjából is kitűnő. — A gyapotszálak hosszúak, rugalmasak és rendkívül erősek — mondják a Gyapottermeltető Nemzeti Vállalat szakemberei, akik a vetéstől a gyapot betakarításáig rendszeresen ellátják tanáccsal a növénytermesztő brigádokat. Ugyanakkor a gyapottermesztő brigádok is átadják tapasztalataikat, hogy jövőre még jobb legyen a termés és még több jusson a dolgozó népnek a magyar gyapottermesztők terméséből. MAGYAR ÚTTÖRŐK LENGYELORSZÁGBAN A közelmúltban Kattowice- ban tartózkodott a magyar úttörők egy csoportja. A kis magyar látogatók Sziléziában több bányát, kohót, gyárat és múzeumot tekintettek meg. Sosnowi- eeben a lengyel ifjúság bucsu- estét rendezett a magyar úttörők tiszteletére. A bucsuestén a magyar úttörők népi táncokat mutattak be. A sziléziai cserkészek magyar vendégeiket ajándékokkal halmozták el. AKÁCOSOK ÉS HALASTAVAK A CSŐNGRÄDMEGYEI SZIKESEKEN Csongrád-megyében majdnem 20,000 hold szikes terület van, amely mezőgazdasági termelésre részben vagy egészben használhatatlan. Az ötéves terv folyamán e terület nagy részét megjavítják, termővé teszik. A Talajjavító Nemzeti Vállalat a tiszántúli részeken már az idén megkezdte ezt a munkát. Tavasszal a hódmezővásárhelyi határban a termelőcsoportok földjén digózással és mésziszapolás- sal 400 hold szikest javítottak meg. Ezen a területen a csoportok már értékes takarmánynövényeket termelnek. Jelentős szikes területet hasznosított a Gyógynövény Nemzeti Vállalat kamillagyüjtési akciója is. A szikesek hasznosítása szempontjából igen jelentős kísérletek folynak a szentesi és hódmezővásárhelyi erdőgondnokság területein. A kísérletek során megállapították, hogy a japánakác facsemeték a legsilányabb szikes talajokon is merednek. Az ötéves t-erv, során mintegy háromezer hold szikesen telepítenek ilyen akácosokat, a mélyebb fekvésű, öntözhető szikeseken pedig rizst termelnek. Egyes mélyfekvésü szikeseken halastavak létesülnek. Kibővítik a fehértói, derekegyházi és felgyői halgazdaságokat. Árpádhalmán pedig uj halgazdaságot telepítenek. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI INTÉZET ÉPÜL A magyar állattenyésztés fejlesztése érdekében az ötéves terv folyamán fokozott gondot fordítanak az állategészségügyre is. 1950. első felében három állategészségügyi rendelő építkezését kezdték meg az országban. Ezek az ősz folyamán már megkezdik működésűket. Kaposváron a második állategészségügyi intézet épül. Ezek az intézetek a gyakorló állatorvosok munkáját segítik. Jó eredményeket értek el az ötéves terv első félévében az egyes állatbetegségek elleni védekezésben. Folynak a védőoltások az ország baromfitenyésztő vidékein, eddig a baromfiállomány mintegy 25 százalékát oltották be baromfipestis ellen. A mezőgazdaság szocialista szektora marhaállományát gü- mőkór szempontjából vizsgálták meg. A továbbtenyésztésből a beteg tenyészállatokat kizárták. A sertéshizlalókban bevezették a sertéspestis elleni védőoltást kristály-ibolya vakcinával. •A hús- és élelmiszervizsgáló állomások fejlesztése a népélelmezés fokozott biztosítását szolgálja. Az ország öt legnagyobb vidéki vágóhidját (Miskolc, Szeged, Pécs, Debrecen, Győr) korszerű laboratóriumi berendezéssel látják el. “ZÖLDSÉGGYÁR” SOMOGYBÁN A magyar ötéves terv a mező- gazdaságban azt is feladatul tűzi ki, hogy jelentős mennyiségű eddig meg nem müveit területet vonjanak be a termelésbe. So- mogy-megye balatonmelléki részein máris folyik a munka, hogy egy 10.000 holdas lápos területet a terv első három esztendejében termelésre alkalmassá tegyenek. Ezidén vízlevezető hálózat épült 10,000 holdat felszántottak és 300 holdat már művelés alá is vettek. 1100 holdon kitűnő kendertermés lett, melynek átlaga 50 mázsa rost holdanként, mintegy kétszerese az átlagos kendertermésnek. A talaj nagy termőerejére mutat, hogy az idei viszonylag száraz esztendőben cukorrépából holdanként 300, helyenként 400 mázsás termés Ígérkezik. Az épülő hatalmas állami gazdaság főleg zöldség és takarmánytermesztéssel foglalkozik: zöldségtermelése és a létesülő tehenészet tej hozama nagyrészt biztosítja az egész Balatonvidék és a veszprémi iparvidék zöldség- és tejellátását. Az eddigi beruházásokkal főleg a vizszabályozási munkálatokat végezték el. A következő két esztendőben, a Szovjetunió megzőgazdaságának gazdag tapasztalatai alapján kiépül a mintaüzem. A tervek szerint 50 holdas öntözött táblákat alakítanak ki, melyeket védő erdősávok vesznek körül s melyeken a legkorszerűbb szocialista nagyüzemi gazdálkodást folytatják. Épül az ország Hódmezővásárhelyen uj gyár alapjait rakták le. Az ötéves terv keretében a tiszántúli városban mérleggyár és finom- mechanikai üzem épül, mintegy nyolcmillió forintos költséggel. Az alapkőletételi ünnepség alkalmából a gyár építői Ígéretet tettek, hogy a szocialista munkaverseny szélesítésével december 31 helyett, december 1-re befejezik az építkezést. A Szerencsi úttörők a rátkai és tállyai uttörőpajtásokkal együtt nyári táborozásra mentek Abaujszántóra. A kis úttörőket a szerencsi csokoládégyár szállította gépkocsin táborhelyükre, ahol a pajtások fürde- nek, játszanak, de nem feledkeznek meg a tanulásról sem. A Szolnoki tüdőgyógyintézet férőhelyeit félév alatt száz ágy- gyal növelték. A tüdőgyógyintézet mellett mozgó röntgen-szűrő állomás működik, mely több mint 200,000 dolgozót vizsgált meg. Szolnok megyében eddig 33 uj termelőszövetkezeti csoport alakítására kértek engedélyt, de nagyon sokan léptek be a régebben alakult csoportokba is. így a turkevei “Vörös csillag” termelőszövetkezetben a napokban 100 uj tag irta alá a belépési nyilatkozatot. A tagok száma ebben a csoportban 464 főre emelkedett. Hasonló a helyzet a megye többi csoportjánál is. A Pécsi bőrgyár krómosüze- mét az ötéves terv első évében kibővítik. Az uj gyárrészleg üzembehelyezése nagy mértékben emeli majd az üzem termelését. Őriszentpéteren a Zách-malmot teljesen újjáépítették és az uj malom megkezdte az őrlést. Áz uj malom napi 100 mázsás teljesítéssel dolgozik az őriszent- péteriak nagy örömére. Nem kell többé a gabonát ötven kilométernyi távolságra vinni őröl- tetni. Nyíregyházán augusztus 13- án megnyitották az újonnan épült repülőteret, átadták a személyforgalomnak és megindult a rendszeres légi-közlekedés Nyíregyháza és Budapest között. Szombathelyen most adták át réhdeltetésének a vasutas dolgozók első munkásklubját. A klubban 2000 kötetes könyvtár- korszerű olvasóterem és hatalmas, jól felszerelt kultúrterem áll a tagok rendelkezésére. Ezzel egyidőben nyílt meg a MÁV dolgozók uj üzemi konyhája és étterme, ahol a dolgozók naponta ízletes, kétfogásos ebédet kapnak. A Kunbajai “Rózsa Ferenc” termelőszövetkezeti csoportnak kiváló dohánytermése van. A doKánykertészek azt mondják, hogy soha még ilyen dohánytermés nem volt ezen a területen. Nem ritka a 85 cm. hosszúságú dohánylevél. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a hol- dankénti átlagtermés 9 mázsa lesz, a régebbi 4-5 mázsás átlagtermésekkel szemben. Tápén uj termelőszövetkezeti csoport alakult. Tagjai a község egyénileg dolgozó parasztjaival együtt látogatást tettek a Hódmezővásárhelyi “Ságvári” termelőcsoportnál. A látogatás után több uj belépés történt a csoportba. Katymár község uj kulturott- honát a napokban avatták fel. Az avatást közös délszláv- és magyarnyelvű kultúrműsor követte, mintegy 2000 főnyi közönség előtt. Katymár magyar és délszláv dolgozói megmutatták, hogy nem csak a munkák idejében való elvégzése terén állnak elsők között a megyében, hanem ugyanúgy megállják helyüket a kultúra területén is. 1950. szeptember 23.