Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-09-16 / 1647. szám
1950. szeptember 16. BÉRMUNKÁS 7 oldal “Szólj igazat, betörik a fejedet” (Vi.) Ez szoros értelemben megtörténik azon munkásokkal, akik kritizálni merik a Wall Street háborús uszítását és a mostani háborút Koreában. De még sem ezekről lesz itten szó, hanem nagyon is hivatalos egyénekről, akik véletlenségből is megmondták az igazat, illetve, hogy miket határoztak a zártajtók mögött. Mathews, a tengerészeti osztály titkára, minisztere, bostoni beszédében hivatalosan kijelentette, hogy igen is amerikai felsőbb körökben készen vannak egy elhárító (preventive) háború megkezdésére Oroszország ellen. John Walsh, demokrata képviselő, tehát kormánypárti, valamint a képviselőház hadügyi tanácsának tagja (armed service) a posta alkalmazottak clevelandi konvencióján, tehát nagyon is nagy és fontos közönségnek kijelentette, hogy: “Mi nem fogjuk folytatni a másodosztályú nemzetek ellen a harcot. Mi nem engedhetjük meg, hogy a fiaink hat vagy hét harctéren harcoljanak. Az ellenség már szélsőségig tolta az Egyesült Államokat, melytől tovább már nem lehet menni. Én megmondom nektek hivatalosan, hogy Washingtonban a gondolkozás megváltozott. Ha az ellenség tovább folytatja brutális viselkedését, mi használni fogjuk az atombombát és a szivének irányítjuk” (Oroszország ellen). Ezen hivatalos egyének mellett nagyon sokan vannak kevésbé hivatalosok, vagy hivatottak, akik sürgetik az oroszok elleni hadjárat megkezdését, az atombomba használatát, de hát azokkal nem is kell foglalkozni, sőt a nagy tőkés lapoktól eltérő- leg, még a neveiket sem említjük meg, pedig talán éppen azért kiabálnak, hogy észrevegyék őket. A NAGY AGYÚ Vasárnap dördült el, megszólalt MacArthur az egész ázsiai hadak főparancsnoka, nem csak az amerikai, hanem az úgynevezett Egyesült Nemzetek hadseregei, hadihajói, repülői fölötti főparancsnok, Sygman Rhee és Chiang védnöke, Formosa védőszentje, generálisa. Ezt a nagy ágyút szerették volna elhallgattatni. Truman meg is próbálta, de elkésett, nem lehetett a papirfüggönyt ráhúzni, világgá kürtölték. így az egész világ, de leginkább Kina, Korea, Fülöp szigetek, Indo-Ki- na, Malay, Burma és India is nagyon belerázkodott. Sőt még Európában is nagyon sok ország ideglázt kapott. A nagy generális egyszerűen kijelentette, hogy Formosát mint amerikai hadibázist kell védeni, mert amint mondja, június 27-ikén az elnök által kiadott parancs ... “útjelző a mesz- sze kelet megváltozott útirányánál, a szabadságért folytatott harcban. Egy csapásra végetve- tett a képmutatásnak, a tétovázásnak, mely sok embert tévesztett meg, akik távol vannak a szintérről.” Az összes ázsiai hadak főparancsnoka, valamint az Egyesült Nemzetek csapatainak a . főparancs.noka azt is kijelentette, hogy Formosa a természetes védelmi vonal a Csendes óceánban és hozzátette: “Mi innen uralhatjuk az egész ázsiai tengerpartot Vladivosztoktól Singa- porig.” Ezzel beismerte, hivatalosan, hogy az amerikai hadparancsnokságnak a célja úgy Koreában, mint Formosában, az amerikai hadibázisok megszervezése, védelme. De, hogy mi köze van ehhez a szabadságért harcolóknak, azt nem MacArthur, hanem az ázsiai népek tudnák megmagyarázni, úgy látjuk meg is mutatják. MI AZ IGAZSÁG? • Az egész felháborodás ezen, nagyon is hivatalos, az egész világot megrengető kijelentés fölött csak azért történt, hogy nem időszerű. Egyetlen egy megcáfoló jelentés nem jött hivatalosan. Ami az ázsiai harcvonal megszabását, védelmét Uleti, erre leghivatalosabb MacArthur az ottani harcterek főparansnoka. Ugyanis ők, Harriman, Dules, MacArthur szabták azt meg, még a koreai harcok kitörése előtt. Később Truman is elfogadta azt, MacArthurt nevezte ki annak megvédésére. Tehát mi azt hisszük, hogy MacArthur mondta az igazat, amit az is bizonyít, hogy az elnök bocsánatot kérő, megértést könyörgő levelében sem Írja meg neki, hogy tévedett, vagy hazudott. Nem merte azt Írni, vagy hivatalosan állítani, hogy Formosa nem amerikai hadibázisnak kell, hanem csak Chiang üdülőtelepének. Azonban MacArthurnak, mint az egész ázsiai hadak főparancsnokának legjobban kell tudni, hogy miket kell neki védeni és miért. Ezt nyíltan, mint egy katona megírta, nem úgy mint a hazugságban jártas diplomaták. Elhihetjük, hogy mind a hárman a benső és titkos tanácskozásokban résztvevő egyének, az igazat mondták meg. Nem is azt vitatják, hogy nem igaz amit kijelentettek, csak azt, hogy sokat ártanak az igazság megmondá- sával Amerikának úgy az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsában, amely mostan ülésezik, valamint az ázsiai népek, de leginkább a nagy India, sőt a japán tömegek között is, akik nem szívesen látják, hogy hazájukat hadibázisoknak használják az amerikai hadak. Az egész müfelháborodás amiatt van, amint beismerik, hogy nagyszerű propaganda fegyvert adtak az oroszoknak. Valamint agyon ijesztik az angolokat, akik inkább megalkudnának a kínai vörösökkel, minthogy a felszabadító amerikai bombázók zúzzák széjjel, égessék fel gazdag Hong-Kong városát, telt raktáraikat. Az árukért, épületekért még kárpótlást várhatnak a kínaiaktól, ha épségben marad, de a romokért, csak az angolok fizetnének meg úgy pénzben, mint vérben. Agyonijesztették a franciákat, akik eddig is alig birnak Indo- Kinában megmaradni, eddig a saját bőrüket védték és befektetéseiket, de ezután kevesebb lehetőség lesz elhitetni, hogy civilizáló ténykedés az egész és nem a tőkések hadibázisának kiépítése, megvédése. A 350 millió indiai népre is éppen olyan hatással volt ez a nagy ágyudörrenés, mint a legutóbbi ottani földrengés. Még a nyugatiakkal barátkozó indiai vezetők is megrettentek. Most egész Ázsia megtudta, hogy Ázsiát uraló hadibázisok felállítására, megvédésére készülnek a nyugati tőkések hadseregei. Ezzel nagyban elősegítik a vörösök befolyását, szervezkedését. A nagy ágyú szétoszlatta a ködöt, melyet Truman, Acheson próbált az ázsiai nép agyára vonni. A megtisztult légkörben, a fényes napvilágban, tisztábban láthatják Amerika célját Ázsiában. Legalább ennyit köszönhetnek MacArthurnak. Mint előre lehetett látni, az amerikai szabadságot most úgy értelmezik, hogy mindenkire szabad rámondani, hogy kommunista. Andrew F. Schoeppel szenátor (R. Kan.) élve ezzel a szabadsággal, most Oscar Chapman belügyminiszter ellen kér vizsgálatot, akiről azt állítja, hogy tagja volt számos' szubverziv szervezetnek, tehát kommunista. — A választások idején valószínűleg akad majd valaki, aki még Trumanról 'is kisüti, hogy kommunista, különösen ha ragaszkodik azon álláspontjához, hogy nem kell megadni Franco- nak a már megszavazott kölcsönt. DWIGHT D. EISENHOWER KORTESKEDIK DENVER — Dwight D. Eisenhower, a Columbia egyetem elnöke és volt főparancsnoka az európai háború nyugati frontjának, egyre gyakrabban tart politikai beszédeket. A Denverben tartott beszédével a “Crusade for Freedom” mozgalmat támogatta, amelynek célja füzetek és a rádiószózatok utján harcolni “igazsággal a hazugság ellen”, ami alatt a kommunizmus elleni harcot értik. Eisenhower olyan szükségesnek tartja ezt a harcot, hogy minden jövedelmünket arra kell költeni, a jóléti intézményeket pedig egyenlőre mellőzni kell. Ezt Eisenhower igy mondotta: “Az ilyen időkben nem folytathatunk olyan politikát, mint máskor, mintahogyan üzleteket sem köthetünk úgy, mint más időkben. Most minden erőnket össze kell szednünk a Szovjet támadás leverésére és amig azt el nem érjük, véget kell vetni a kormány bőkezű költekezésének. Szigorú spártai élet alá kell vetni magunkat amig az igazság győzedelmeskedni fog.” Szóval Eisenhower a hadiköltségvetések felemelését ajánlja a társadalmi és jctféti intézkedések rovására. Ezért a beszédeit sokan úgy veszik, mint ajánlko- zást az elnöki állásra. Eisenhower mostanában egyre gyakrabban tart ilyen kortes beszédeket. TRUMAN BOCSÁNATOT KÉRT WASHINGTON — President Truman Clifton B. Cates generálishoz intézett levelében bocsánatot kért azért, mert előzőleg, amikor azt követelték tőle, hogy a Marine Corps-nak is adjon helyet az egyesitett haderő vezetésében, azt mondotta, hogy a Marine Corps csak rendőri közeg és igen nagy propagandával dolgozik. Miután jelenleg erősebb Marine csapat harcol Koreában, nagy megütközést’ keltett Truman kijelentése s habár igazolt a propagandára vonatkozó állítása, mégis bocsánatot kért, mert az a propaganda gépezet most működésbe lépett a Tru- man-ellenes hangulat keltésére, ami a szavazatok elvesztését jelentette volna. Truman tehát inkább bocsánatot kért és most már megint szent a béke. NYUGATI ORSZÁGOK DOLGOZÓI MAGYARORSZÁGON A Szakszervezetek Országos Tanácsa az elmúlt évekhez hasonlóan idén is nagyobbszámu munkáscsoportot hivott meg a nyugati országokból magyarországi tartózkodásra. Ebben az évben Ausztriából, Németországból, Franciaországból, Olaszországból, Angliából, Hollandiából és Svédországból érkeznek munkáscsoportok háromhetes magyarországi nyaralásra. ELŐFIZETÉST KÜLDTEK szeptember 9-ig: Frank Szabó, Cleveland ___ 2 E. Gáli, Mantua....................... 1 L. Birtalan, Cleveland _____ 1 Anna Szedlacsek, Long Isi...... 2 J. Feczkó, New York______ 8 J. Schneider, Detroit .......____ 1 Mrs. J. Leiz, Novelty............. 1 L. Varga, Fieldsboro............. 1 St. Sallay, Garfield Heights .. 1 J. Rascan, Bridgeport_____ 1 St. Kovács, Detroit _______ 2 A. Buzsinszky, Toledo ........... 1 B. Farkas, Vernon ________ 1 J. Sivák, Maynard ________ 1 J. Bene, Vancouver_______ 2 A. Kucher, Pittsburgh ____ 2 T. Kiss, Winnipeg_________ 1 A. Nussbaum, Chicago ......... 1 J. Varga, Cleveland----------- 1 So. Bendi Proli ................... 2 L. Bauer, Newark ________ 1 A. Gross, Trenton ................. 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem_ 1 St. Farkas, Chicago _______ 1 G. Bakos, Los Angeles_____ 1 D. Maylák, Bridgeport ......... 1 J. Vizi, Akron ..................... 2 N. Gáspár, Mineral Springs .. 1 J. Grécs, Cleveland ..---------- 1 J. Kozsán, Saratoga Springs .. 7 G. Wiener, Newark _______ 2 L. Fishbein, New York------- 1 E. Szigety, New York-------- 2 P. Hering, Buffalo ----------- 7 J. Zára, Chicago -------------- 3 T. Mikolsen, Buffalo ---------- 1 R. Klinkó, Cleveland ---------- 1 P. Kistóth, Camden ----------- 1 Mrs. L. Rost, Phila ----------- 1 J. Asztalos, Phila-------------- 1 J. Németh, Phila ------------- 1 Julia Bécsi, Plnla -------------- 1 S. Hornyák, Phila-------------- 1 P. Bécsi, Phila ------------------ 1 A. Schopf, Upper Derby----- 1 A. Köhler, Chicago ----------- 1 A. Toldi, Dearborn------------- 1 A. Lelkó, Pittsburgh ---------- 2 L. Odor, Newark --------------- 1 St. Frayták, Portage -----— 1 J. Veleczky, Brooklyn-------- 1 Minden uj olvasó, a forradalom regrutája. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadseregébe?
