Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-09-09 / 1646. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS OSZTALYELLENTET A nagy hü-hóval beharango­zott vasutas sztrájkot, mint azt már előzőleg is megírtuk, a va­súti munkások szervezetének ba­sái eladták a vasutas bérrab­szolgákat, a kormány kénye- kedvének. Csöbörből-vödörbe es­tek. A kormány csak névlegesen vette át a vonalakat és a vasu­tasok bérjavitása, munkaidejük rövidítése ügyében ezentúl is a vasúti mágnások megbizottaival kell, hogy tárgyaljak azt, a kor­mány nem avatkozik bele. A kormány tényeket vizsgáló bi­zottsága már több Ízben a vasú­ti mágnások javára döntött. Az egész átvétel csak azért történt, hogy a vasutasok szervezetének vezetősége megszabaduljon egy költséges sztrájktól és kegyü­ket ne veszítsék el a vasúti mág­nások és a kormány előtt. A vasutasok igazgatósági rendszerében csak annyi válto­zás történik, hogy a kormány minden vonalra kinevez egy-egy hadseregbeli törzstisztet. Ezek­hez fog befutni a forgalom min­den ága, ők továbbitaják azt a washingtoni központi hivatal­ba, de a bevétel és kiadás to­vábbra is a vasúti mágnások pénztárába folyik. Egy csepet sem lepne meg bennünket, hogy ha nyilvános­ságra kerülne, hogy az elnök ál­tal. a vasúti munkásokhoz inté­zett ukázt, maguk a szakszerve­zeti basák állították össze, any- nyi bizonyos, hogy tudtukkal és b e 1 e e gyezésükkel történt az amely igy hangzik. “Ezen sztrájkoló állapotban, amellyel szemben állunk, a kor­mány általi lefoglalás elkerülhe­tetlen, hogy megvédjük a polgár­ság jogait.” “Ez egy nélkülözhetetlen el­járás a nemzet védelmének biz­tonságára, a lakosság egészségé­nek megvédésére, jólétére, a kor­mány minden lehető lépést elkö­vet, hogy biztosítsa a lehető leg­teljesebb folytatását a minden akadály nélküli szállítás folya­matának.” “A fentiek érdekében, minden szükséges lépést meg kell, hogy tegye, hogy biztosítva legyen a vasutak folytatólagos üzembe tartása.” A vasúti munkások és a mág­nások megbízottai között az egyeztetés már 1949 március ha­vától folyamatban van, sem a kormány tényeket vizsgáló bi­zottsága, sem pedig a vasutasok megbízottai nem vitték azt dűlő­re. A vasutasok szervezetének vezetői beígérték a sztrájkot augusztus 28-ra. Ezt megelőző napon az elnök lefoglalta a va­sutakat, hogy amint mondta “Az egy millió és hétszázezer va­súti alkalmazott sztrájkja veszé­lyezteti a koreai háború folyta­tását, a hadsereg és annak fel­szerelésének szállítását s a nem­zeti védelem kiépítését.” Ebben a leszerelt sztrájkban is, mint minden sztrájkban, a bérrabszolgák fizetik meg az árat. A vasúti mágnások, __ hu­szonhárom cent óránkénti bér ja­vítást ígértek, de a negyven órás munkaidő megadásáról hallani sem akarnak. Most aztán újból megindul a tárgyalás a vasuta­sok és a vasúti mágnások megbí­zottai között, hogy mi lesz a vé­ge? Szakszervezeti megalkuvás. HARRY BRIDGES, amint a táviró hozza augusztus 25-én 25,000 dollár' biztosíték mellett szabadon lett bocsátva. Újból 20 napig volt fogva, mert nyilat­kozni mert az észak-koreai kor­mány mellett. Amikor kiszaba­dult, az újságírók tömege vet­te körül és megkérdezték, hogy mi “most” a véleménye a koreai háborúról. Bridges a következő­ket mondta: “A koreai helyzet­re véleményem nem változott, az nem egy háború, az egy for­radalmi helyzet, az egy olyan dolog, mint amikor valaki bele­avatkozik a férj és feleség kö­zötti veszekedésbe. Ha figyelme­sen kisérjük az elnök határoza­tait Korea, Formosa, Phillippine szigetek és Indo-Kinára vonat­kozólag, akkor megállapíthat­juk, hogy elkerülhetetlen har­madik világháború van készülő­ben.” Az újságírók megkérdezték, hogy meg-e fog jelenni a CIO központi vezetősége által szep­tember hóban tartandó gyűlé­sen. Bridges azt felelte, hogy “nem”, mert a CIO központja kirúg bennünket augusztus 29- én, ami által sok kellemetlen fej­fájástól és egy TETVES társa­ságtól szabadulunk meg.” Bridgesnek 13 esztendeig tar­tott, hogy rájöjjön arra, hogy egy “tetves” társasággal van dolga. Ezt a tetves társaságot ő is nagyban segítette életrekelte- ni. Most, amikor kirúgták őt, hát “tetves” jelzővel illeti őket. Mi az IWW tagjai már régen, még a kezdet-kezdetén tetvesek­nek, fékereknek ismertük őket Bridgessel és az úgynevezett munkás politikusokkal egyetem­ben, akik a forradalmi ipari uni­on letörésére és a jóhiszemű munkásosztály megtévesztésére, egy fék “ipari uniont” szervez­tek meg. AZ INDEPENDENT Farm Equipment United Electrical Workers (CIO-ból kirúgott) szervezete sztrájkba vitt az In­ternational Harvester Társaság 11 telepén 27 ezer rabszolgát. A UAW CIO ugyan ezen társaság nyolc telepén 22 ezer bérrabszol­gát vitt sztrájkba augusztus kö­zepén. Mindkét szervezet köve­telése tizenegy cent órabérjavi- tás. A társaság hét centet igér. A kapitalista sajttakarók ezt a sztrájkot a koreai háború elleni sztrájknak minősitik, mert a társaság nagymennyiségű trak­torokra, tankokra kapott rende­lést a hadseregtől. \ NAGY port vert fel MacAr- thur hadvezér Formosa szigeté­re való repülése. Meglátogatta és minden megbízatás nélküli tárgyalásokat folytatott Kina nemzeti hadseregének fő-mészá- ros legény barátjával Chiangal. Amikor megérkezett, a repülőté­ren a dignitárusok között ott volt Madame Chiang is, akinek MacArthur generális megaláz­kodva kezetcsókolt. Ezért aztán nagy a felháborodás az ameri­kai körökben. Francia és An­golországok kormányai tiltakoz­nak, hogy MacArthur Chiangal tárgyalásokat folytasson anél- kzl, hogy arról ők, vagy az ame­rikai kormány és annak feje, az elnöknek tudomása ne legyen. I MacArthur az American légi­on augusztus végén Chicagóban tartott országos értekezleté­hez egy kiáltványt küldött, melyben hangsúlyozza, hogy Formosa szigetének védelmére meg kell tenni a katonai előké­születeket. Az Egyesült Álla­mok elnöke sértve érezte magát, úgy gondolta, hogy őt és nem MacArthurt választotta a nép a hadsereg főparancsnokának és erre figyelmeztette őt és utasí­totta, hogy a kiáltványt vonja vissza. MacArthur engedelmes­kedett. Most aztán a sajtó és a legion vezérkara mint a megbő- szült bikák, nekitámadnak az el­nöknek, vádolják a világon min­dennel, még hazaárulással is. Persze, persze, MacArthur is, meg a Legion vezérkarában ülő war-mongereknek is jövedelme­ző Formosa körül felsorakozott “kommunista” seregek lemé­szárlása, vagy az amerikai fiuk ezreinek pusztulása. FORMOSÁ-ból hozza a táviró augusztus 28-án, hogy a kínai vörös hadsereg 270,000 jól fel­szerelt katonája gyülekezik Man­churia határán és North Korea területén, hogy segítséget nyújt­son a nyugat koreai vörös had­seregnek az egyesült seregek el­leni harcban. TIZENKÉT tagból álló bizott­ság, amely a háborúra való fel­készülés terveit van hivatva ki­dolgozni, teljesen megalakult. Tagjaivá lettek a munkások “megbizottaiból” Bill Green az AFL, Bill Murray a CIO és Ha­yes a géplakatosok szervezeté­től. Az ipari mágnások épvisele­tét Marion B. Folsom, a Com­mittee of Economic Develop­ment elnök, Otto A. Seyferth, a United States Chamber of Com­merce elnöke, C. A. Putman, a National Association of Manu­factures elnöke látják el. A mezőgazdaságot A. S. Goss, Master of National Grange, M. D. Lincoln, Farm Bureau Mutu­al Automobil Insurance Com­pany elnöke, J. Gr. Patton a Na­tional Farmers Educational and Cooperative elnöke. A “nép” képviseletében Sze­nátor F. P. Graham, North Ca­rolina egyetemének volt elnöke, G. H. Mead, a War Labor Board volt tagja és az American Pulp and Paper Association elnöke. Végül pedig Mrs. Anna Rosen­berg, (magyar nő) a munkaerő problémáinak tanácsosa. Kell ennél szebb társaság. Ezek fogják intézni Amerika virágának a háborúba való fel­sorakoztatását. HA EGY bérrabszolga, vagy inkább a bérrabszolgák szó-szó­lója megsérti a fennálló rend­szer törvényeit, úgy azt irgal­matlanul törvény elé állítják és a törvényben előirt legszigorúbb büntetésben részesítik. Számta­lan esetben előfordult már, hogy a büntetést kihirdető biró saj­nálkozását fejezte ki, hogy nem büntethette a munkás agitátort mégegyszer olyan súlyosan, mint azt a törvény paragrafusa előírja. De mint minden tör­vényt, a munkások, a nincstele­nek számára, gúzsba tartására hoznak, ennél fogva be is tart­ják azokat. A kizsákmányoló osztály meg­fékezésére is hoznak törvénye­ket, ezek azok a tessék-lássék AZ IWW CHICAGÓI OSZTÁLYAI A szezon utolsó PIKNIKJÉT MOST vasárnap, szeptember 10-én tartják a Caldwell er­dőben az 50-es szórakozó he­lyen. A rendezőség ezúton is meg­hívja a Bérmunkás olvasóit, mert itt alkalmuk lesz szemé­lyesen megismerkedni a más­nap kezdődő IWW 26-ik kon­venciója delegátusaival. Most is kitűnő ételek és hű­sítők lesznek. DIRECTION: Take Mil­waukee Avenue car to Devon Avenue; walk east on Devon to second entrance to Park. Enter there and continue past swimming pool and car park­ing lot. Look for signs to guide you to Spot 50. 1950. szeptember 2. törvények, amelyeknek a ■betar­tását csak akkor eszközük, ha az profitot hoz számukra. Lás­suk csak, hogy igy van-e. The Louisville Gas and Elec­tric Company kérvényezte Ken­tucky állam Public Service Com­mission j ától, hogy engedélyézze a gáz árának felemelését. A Commission azt mondotta, hogy NEM engedélyezi. A társaság kijelentette, hogy ennek dacára felemeli a gáz árát és fel is emel­te. Pörbe fogták a társaságot? NEM! A Federal Reserve Board vá­dat emelt a The Bank of Ameri­ca — a világ legnagyobb bank­ja — ellen, hogy a nyugati álla­mokban monopolizálják a finánc tőkét azáltal, hogy átvesznek független pénzintézeteket. Ami­kor a Federal Reserve Board vádját kézbesítették a Bank of America igazgatóságának, az­zal válaszoltak, hogy azonnal más 24 bankot vettek át. A Fe­deral Reserve Board szigorú át­iratot intézett a bank vezérigaz­gatójának L. M. Giannin-nek, hogy azonnal szüntessék be a bankok átvételét és a szövetségi kormány bírája harminc napot adott arra, hogy az átvételt sem­misítsék meg, ellenkező esetben törvénysértés címén bíróság elé állítják a Bank of America tiszt- viselőségét. A harminc nap le­telt és a Bank of America a 22 bankot mint fiókokat kezeli. Fü­tyülnek ők a törvényre, nekik a profit a fő. Vagy 40 esztendővel ezelőtt, Chicago egyik szövetségi bírája 20 millió dollár erejéig megbün­tette a Standard Oil társaságot, de még egy vörös centet a mai napig nem hajtottak be. Ez a törvény előtti egyenlőség, a mi demokráciánkban. MAGYARORSZÁGON újból letartóztattak két volt minisz­terelnököt. Az egyik a volt igaz­ságügyminiszter Reisz István. A másik a könnyű iparok minisz­tere Marosán György. Mindket­ten a szocdemek pártjából ke­rültek a miniszteri hivatalba. Jugoszláviából, Angolországon keresztül közlik a világgal ezt a hirt, hogy mennyiben felel meg a valóságnak, az magyarorszá­gi megerősítésre vár, mivel szóe­lemekről van szó, ennélfogva nem sok kételyünk van annak igaz voltában. Hogy mi a bű­nük? Hát mi lehet egy szoedem bűne? A jobboldaü sárga szoc­demek mellett foglaltak állást. Köhler

Next

/
Thumbnails
Contents