Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-12-23 / 1661. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1950. december 23. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN PUBLICATION OF INDUSTRIAL UNIONISM Előfizetési árak: Egy évre ...........................$2.00 Félévre ............................... 1.00 Egyes szám ára ............ 5c Csomagos rendelésnél 3c Subscription Rates: One Year ..........................$2.00 Six Months ...................... 1.00 Single Copy ...................... 5c Bundle Orders ................. 3c Előfizetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................. $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki ' i közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azon-' k a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE 42 Karácsonyi szellem Béke legyen a földön és jóakarat az emberek között! Ilyenkor, karácsony táján ezt a köszöntést halljuk mindenfelől. De most béke helyett az ágyuk dörgését, a bombák robbanását halljuk; az emberek közötti jóakaratot pedig teljesen kiszorítja az az embergyülölet hirdetés, aminek mostanában tanúi vagyunk. Így joggal kérdezhetjük, van-e értelme ennek a köszöntésnek? A keresztény népek hite szerint az évnek ebben a szakában született Jézus, az emberszeretet és a béke apostola, azért ezen időszak nagyon alkalmas arra, hogy az emberszetetet, a békét, — szóval az emberek kooperálását, ami a legnagyobb emberi erény, hirdessük és a gyakorlatba vigyük. A tudományos világnézetet vallók szintén elismerik az emberszeretetben, a kooperációban rejlő nagy erényt, de ugyanakkor rámutatnak arra, hogy az ilyesmit nem szabad babonára, mesére, — tehát hazugságra építeni. Ezért éveken át vita folyt a tudományos világnézetet vallók között, hogy vájjon követhetik-e a karácsonyi szokásokat? Nem-e segítenek a babona, — vagyis a hazugság terjesztésében, midőn gyermekeik leikébe segítenek beültetni a nem-létező Mikulás meséjét, egymást pedig annak a Jézusnak nevében kérjék embersze- retetre, akinek létezését semmiféle történelmi adat sem bizonyítja. De rámutatnak arra is, hogy ime Jézusnak, a béke fejedelmének, a béke szimbólumának felkent szolgái miként üvöltenek a háború, az embermészárlás után. A papok és a bigott vallásos emberek járnak elől most az embergyülölet hirdetésében is; Jézus dicséretét az atombomba dobásával akarják szolgálni. Másrészről azt is látjuk, hogy az egymás iránti jóakaratot, amelyet jókívánságokkal és ajándékokkal fejezzük ki, mUyen durván kereskedelmesitették. A vásárlásra késztető durva hirdetések kiölnek belőle minden szent érzelmet. tak hozzá, de legalább is igazolni próbálták az elnököt. És tagadhatatlan, hogy van bizonyos méretű igazság az okoskodásukban, amely ilyenformán szól: Truman elnöknek a kritikushoz intézett goromba levele valójában az amerikai demokrácia bizonyítéka. Először is, hol láthatnánk másutt, mint az Egyesült Államokban, hogy egy ilyen hatalmas állam fejének a lánya színpadra megy a közönség mu- lattatására? És ha már találnánk is példát erre, melyik másik országba merné a kritikus úgy lerántani az államfő lányát, mint tette Paul Hume a “Washington DaUy News” cimü lapban? És végre harmadszor, a világon melyik más országban ima az államfő sajátkezüleg olyan levelet, amelyben ki nem nyomtatható kifejezéseket használ azonkívül, hogy pofonokkal fenyegetőzik? Hiszen maga az a tény, hogy az elnököt Hume kritikája eny- nyire felbosszantotta csak azt bizonyítja, hogy nagyon jó apa, aki imádja a leányát s igy védeni akarja mindenkitől és mindentől, még a rossz kritikától is. Truman elnök tehát csak a tipikus apát, az egyszerű átlagos ember gondolkodását és módszerét követte levele megírásával. Nem-e Amerika nagyszerű demokráciáját bizonyítja, hogy egy ilyen egyszerű ember, a tipikus apa, került az elnöki székbe? Szóval, bosszankodás helyett inkább örüljünk a goromba levélnek. Mint mondottuk, bizonyos méretű igazság van ebben az okoskodásban. De csak bizonyos méretű, mert az eddig mondottaknál nem lehet és nem szabad megállni. Mert igaz, demokráciára vall, hogy egy ilyen átlagos, egyszerű kis szürke ember az elnöki székbe kerülhetett, de kérdés, hogy vájjon hasznos és kivánatos-e az? Mert mi valahogy úgy képzeljük, hogy a vüág leghatalmasabb államának elnöki székében nem “egyszerű” és “átlagos” embernek kellene ülni, hanem nagyon is kiváló tehetségnek, akit nem ragadnak el pillanatnyi felhevülések, aki nem másokat követ, hanem utat mutat. Különösen most volna igen nagy szükség olyan elnökre, aki józan higgadtsággal tud gondolkozni és döteni az eléje terjesztett fontos kérdésekben, amelyek között ott van az atombomba használata, a harmadik világháború megindításának kérdése is. Lehet, hogy az ilyen egyszerű, kis ember elnöksége az amerikai demokráciát mutatja, de ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy az Uyen ember nem képes azon demokrácia megvédésére. Truman hatéves adminisztrációja alatt egyre jobban nyirbálják a demokráciát, dacára annak, hogy ily tipikus képviselője lakik a Fehérházban. Amerika, vagy talán az egész emberiség igen nagy tragédiája, hogy ebben a válságos időkben ilyen “ultra-demokratikus”, egyszerű, szürke kis emberke került az Egyesült Államok elnöki székébe, aki annyira hevülékeny, hogy a csekély dolgok is meggondolatlan cselekedetet váltanak ki belőle. Bizony nem valami megnyugtató gondolat, hogy Amerika népének, vagy talán az egész emberiség jövőjének a sorsa ilyen ember kezében van. Karácsony ünnepe (Folytatás az 1-ső oldalról) És mindezek dacára sem fordíthatunk hátat hidegen, érzék- telenül a karácsonyi szokásoknak. Nem fordíthatunk hátat, noha Jézusnak meg Mikulásnak a meséjét valóban csak mesének tartjuk, de elismerjük, hogy szép és nemes gondolat az, hogy évenként legalább egyszer megemlékezzünk rokonainkról, barátainkról és ismerőseinkről. Ez a KARÁCSONYI SZELLEM, ami megfoghat és áthathat minden embert, ami mentes lehet minden babonától. A baj az, hogy a mai materiálista vüágban, ahol a létért folyó küzdelem túlságosan lefoglalja az embereket, különösen a dolgozó milliókat, ezen karácsonyi szellem kultiválását nem veszik komolyan, hanem csak keresekedelmi célokra, haszonszerzésre használják fel. A karácsonyi szellemnek tehát csak olyan társadalmi rendszerben lehet igazán érvényesülni, ahol a dolgozók életét biztosítja a munka, ahol poütikai szabadsága mellett gazdasági szaadsága is van. Mi, akik ilyen teljes szabadságra vágyunk, ilyen teljes szabadságot hirdetünk, valóban őszintén szivünk mélyéből szólunk, amikor a karácsonyi szellem kifejezése gyanánt köszöntjük olvasóinkat: Béke legyen a földön, jóakarat az emberek között! Boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. A nagy tragédia Privát levél aligha keltett még olyan világraszóló szenzációt, mint az, amelyet President Truman küldött annak a zenekritikusnak, aki meg merte írni, hogy az elnök leányának, Margitnak nincs hangja s dacára megnyerő külsejének a hallgatók csak azt várják, hogy mikor fejezi már be az éneket. Mint ismeretes, Mr. Trumant nagyon felháborította ez a lekicsinylő kritika és egész terjedelmében ki sem nyomatható sajátkezű goromba levelet irt Paul Hume kritikusnak, sőt azt is megígérte neki, hogy ha találkoznak, akkor úgy elpüföli, hogy “támasztókra” lesz szüksége. A levél tele van az “S.O.B.” és hasonló ki nem nyomtatható kifejezésekkel. Amikor az amerikai közönség az első megütközésből magá- hoztért, akadtak elegen olyanok, akik ha nem is dicsérőleg szólMithra lett a legnépszerűbb. Hogy mennyi sok hive volt mutatja az az igen nagyszámú emlékmű, amit az egész Római Birodalom területén találnak. Ezekből megállapíthatjuk, hogy Mithra az “isten anyja” szerepet töltötte be. “A Mithra vallás szerint Mithra, az “isteni anya” az év megújhodásának az istene. Ezért minden évben, mikor a nappalok már legrövidebbek, vagyis majdnem elfogynak, megszüli a jövő évet. Ez a nap természetesen a téli napforduló, december 25-ike. Azon naptól kezdve a nappalok már nem fogynak, hanem egyre hosszabbak lesznek. “Syriában, Perzsiában ezt úgy ünnepelték, hogy ezen nap estéjén a hívők éjféli istentiszteletre gyűltek össze a templomban, ahol a főpap éjfél körül bement a titkos sekrestyébe és onnan magával hozott egy csecsemő alakú bábut, felmutatta a hívőknek, hogy ime Mithra istenasszony megint megszülte a nap-gyermekét s amint ez női, majd úgy nőinek a napok is. A FURFANGOS SATAN “Az egyiptomi és egyes sze- mita népeknél ezt a nap-gyermeket valamely “szűz” szülte, akit egyes helyeken az “Égi Szűz” néven is említenek. Semmi kétség, hogy a keresztények a Mithra szertartásból vették a karácsonyi Jézus születésénnek ünneplését. Az evangéliumok nem beszélnek semmit Jézus születésének ünnepléséről, jó ideig a keresztények nem ünnepelték december 25-ét. Az egyiptomi keresztények sokáig január 6-ára tették Jézus születés napját. Csak a negyedik század elején kezdték el a keresztények december 25-ének ünneplését, amit az Antiochban tartott zsinat 375-ben általánosított. Az első keresztény irók egyike, Justin Martyr, nyíltan beismeri, hogy a karácsony ünnepet a keresztények a pogány Mithra vallásból vették át, de mindjárt hozzáfűzi ezt a magyarázatot: “Sátán tudomást vett arról, hogy az Ur majd elküldi a fiát, akinek születését a keresztények majd ünnepelni fogják s azért elküldte Mithrát, hogy az Ur fiának a megjelenését már előre csúffá tegye. így az ördög válványaival imitálja az isteni misztériumokat; megkereszteli őket vízben és elhiteti velük, hogy ő is megválthatja őket bűneiktől, amit csak az IGAZI szentegyház tehet meg.” Vagyis a gonosz Sátán csak azért, hogy az istennek bosszú-
