Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-10-29 / 1653. szám

MAGYAR NYELVŰ LAP AZ IPARI UNIONIZMUS SZOLGÁLATÁBAN

Enteren as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio under the Act af March 3, 1879

VOL. XXXVn. ÉVFOLYAM

CLEVELAND, 1950 OCT. 29

NO. 1653 SZÁM

Félnek a fegyverkezéstől

EURÓPA NÉPEI NEM AKARNAK NAGY HADSEREGEKET. — AMERIKÁTÓL VÁRJÁK A VÉDELMET. — NAGYON MAGAS ÖSSZEGEKET KÖVETELNEK A FEGYVERKEZÉSRE, REMÉLVE, HOGY NEM KAPJÁK MEG.

WASHINGTON — A nyugat-európai országok, — dacára annak, hogy nincs számbavehető haderejük, — nem hajlandók olyan nagyszabású fegyverkezésbe belemenni, mint az Egyesült Államok követeli, csak abban az esetben, ha a fegyverkezés ösz- szes költségeit Amerika fedezi. A “New York Times” washingtoni irodája megbizható helyről nyerte ezt az információt.

Az utóbbi hetek diplomáciai*----------------------------------------levelezései ezen tárgy körül forogtak és azért töltött olyan hosszú időt a francia küldöttség is Washingtonban, mert olyan óriási összegeket követeltek a francia haderő felépitésére, hogy azt az amerikai kormány nem Ígérhette meg a kongresz- szus megkérdezése nélkül.

Az “Economic Co-operation Administration” (ECA) egyik szakértője igy magyarázza ezt a dolgot: “A nyugat-európai népek úgy érzik, hogy képtelenek a védekezésre, hogy vájjon ez a nagymérvű apáthiának, avagy a félelemnek az eredménye, már egészen mipdegy. Úgy vélik tehát, hogy miután a Szovjet Union és Amerika között kitörni készülő konfliktus előtt állunk, Amerikának gondoskodnia kell Nyugat-Európa védelméről, ha nem akarja, hogy az az oroszok kezébe kerüljön.”

“Másszóval az európai népek most már nem csak a gazdasági

újjáépítésben támaszk ódnak egészen Amerikára, de a védelmet is szeretnék áthárítani az Egyesült Államokra. A németek hangoztatják is, hogy ha öt évet töltöttünk Németország demili- tarizálására, nem várhatjuk, hogy a német nép máról-holnapra megváltoztassa azt az álláspontot, amire eddig oktatták” — mondja ez a szakértő.

A tény az, hogy a még mindig romokban heverő európai városok lakói rettegnek az újabb háborútól, mert tudják, hogy ha fegyverkeznek, akkor a következő háborúban újból hadszíntérré lesznek. Ezért nem lelkesednek a fegyverkezésért és sokszor azért követelnek oly hallatlan nagy összegeket, mert azt remélik, hogy nem kapják meg.

Úgy látszik a franciák becsapódtak, Acheson külügyminiszter megígérte nekik, hogy megkapják a három és egy-negyed billiót.

A szabadságjogok eltiprása

(Az alábbi figyelemreméltó cikk a United Press lapokban jelent meg “Frank Observer” (őszinte Figyelő) aláírással. A cikket minden kommentár nélkül közöljük. —- Szerk.)

* * *

Most, hogy a Pat McCarran (D. Név.) szenátor által javasolt “kommunista kontrol” törvényt már elfogadták dacára az elnöki vétónak, mindenki várja, hogy miként fogják azt alkalmazni. Ezen törvényt állítólag azért hozták, hogy megakadályozzák, hogy idegen diktatórikus kormányok itt összeesküvést szítsanak. Látszólag ez igen jó dolog, de, hogy a kommunisták regisztrálása

ezt a célt szolgálja-e, az már*----------------------------------------kétséges.

A legfontosabb kérdés ezen törvénnyel kapcsolatban az, hogy vájjon összeegyeztethető-e az Egyesült Államok alkotmányával, nevezetesen az alkotmány legfontosabb részével, a “Bill of Rights” függelékkel?

Valószínű, hogy az a válasz, amit erre a kérdésre kapunk, függ a világeseményektől. Mert ha kitör a háború, akkor a bíróságok egész biztosan nem fognak hozni oly döntéseket, amik a háború sikerét kockáztatnák és hogy mi kockáztatja a

háború sikerét, azt a militaristák szabják meg.

A józan szemlélőt ezen törvénnyel kapcsolatban két dolog aggasztja. Az egyik az, hogy hihetetlen nagy hisztéria közepette hozták. A törvényhozók egymást szinte túl akarták licitálni a törvény szigorításában. A törvényt ellenző kisebbség ezt mondotta róla:

“Ez a törvény annyira próbára teszi az amerikai polgárjogokat, aminőhöz hasonlót 1798 óta nem láttunk. Mint az akkor ho(Folytatás a 2-ik oldalon)

A

ll r T II I n r I amiket érdemes

n L I I I I lx L I tudomásul venni

Washington — A francia kormány nevében Jules Moch had-, ügyminiszter és Maurice Pet- sche pénzügyminiszter 3,170,- 000,000 dollárt kértek Francia- ország felfegyverzésére. A két francia miniszter Dean Acheson külügy, — Marshall honvédelem, — és Snyder pénzügyi miniszterek elé terjesztették a kérelmet. A francia miniszterek szerint ebből a nagy összegből 2 billiót Amerikában költenének el repülőgépek, tankok és egyéb hadieszközök vásárlására, 300 millió dollárra Indo-Kinában van szükségük, 770 millió dollárt pedig Franciaországban szeretnének elkölteni.

Franciaországhoz hasonlóan a többi “szövetséges” országok is most állítják össze a “számláikat”, amit Amerikával akarnak megfizettetni.

Saigon, Indo-Kina — Az Associated Press jelentése szerint a francia csapatok újból visszavonultak s a “kommunista” guerilla csapatok elfoglalták That- khe várost. Ez már a harmadik nagyobb város, amely a Ho Chi- Minn által vezetett guerilla csapatok kezébe került. That- khe feladása egyben Hanoi várost is érinti, amit valószínűleg szintén otthagynak a francia csapatok. A franciák állítása szerint a guerilla csapatokat az oroszok képezték ki és látták el fegyverrel.

Washington — A Census Bureau jelentése szerint az Egyesült Államok lakóinak a száma 1950 szeptember 1-én 152,271,- 000 volt. Ebből a haderőben szolgál itthon 878,000, a külföldön pedig 576,000 ember.

Washington — A vasutaknál dolgozó munkások számos szak- szervezete bérkövetelést nyújtott be a vasutak igazgatóságaihoz, hivatkozva az utóbbi hetek áremelkedéseire. A bérkövetelések körülbelül másfél millió munkást érintenek és óránkénti 20-35 cent között váltakoznak.

Washington — Surgeon General Leonard A. Scheele, a haderő főorvosa úgy találta, hogy atom-égetés ellen legjobb orvosság a közönséges sósviz. Dr. Scheele azt ajánlja azoknak, akik az atomrobbanást túlélik s csak rázkódtatást, vagy égési sebeket szenvedtek, hogy azonnal igyanak sok sós vizet. A legalkalmasabb, ha egy quart vízben egy kávéskanál sót oldunk fel, de még hatásosabb lesz, ha egy fél kávéskanálnyi főző-szó- dát is adunk hozzá. Dr. Scheele szerint ebből a sós oldatból több quartnyit kell meginni naponként. Ajánlatos lesz tehát ha mindenki készen tartja a sót és'a “baking” szódát, na meg a quartos üveget is.

London — Az angol atomtudósok bejelentették, hogy egy olyan gép tervrajzán dolgoznak, amely az atomenergiát házak fűtésére fogja alkalmazni. A terv keresztülvitelének legnagyobb akadálya az, hogy az atomrobbanásnál olyan magas- fokú hő támad, amely mindenféle fémet megolvaszt. A kísérleteknél tehát ezt a nehézséget kell legyőzni.

Washington — Tekintettel a háborús készülődésre az ón termesztést világszerte megsokszorozták. A világ óntermelése, — nem számítva a Szovjet Uniont és a csatlakozott országokat, — 161,700 tonna volt. Az ón igen tekintélyes részét a Malay szigeteken termelik, ahol 686 ónbánya van. Az ónt természetesen Amerikának szállítják s azért olyan fontos ezen szigeteknek a védelme.

New York — A “Don Cossak Chorus” név alatt működő táncos és énekes artista csoport, amelynek többsége amerikai artistákból áll, keservesen panaszkodik, hogy sok városban nem hagyják fellépni őket. Hiába magyarázzák, hogy a legtöbbjük amerikai és az a pár orosz, aki még mindig velük van, bol- sheviki-ellenes, akik a jelenlegi szovjet-kormány elleni állás- foglalása miatt menekültek onnan, mindhiába, háborús hisztéria hatása alatt álló csőcselék ordít, hogy nekik még igy sem kell az orosz — se táncban, se zenében.

London — Körülbelül 400 hetilapnál és folyóiratnál a nyomdászok sztrájkba mentek. Néhány kiadó erre Belgiumba, (Brussel városban) nyomatja a lapját. Miután a belga és angol nyomdászok között semmi ösz- szeköttetés nincs, a belga nyomdászok könnyű szívvel végzik a sztrjktörő munkát.

Los Angeles — Az “American Legion” konvencióján a hazafi- ságtól habzó szájú szónokok kö-