Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)

1950-10-21 / 1652. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. október 21. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL AZ INOTAI ERŐMŰ A magyar népgazdaság öté­ves tervének egyik hatalmas al­kotása épül egy fejérmegyei kis községben: Inotán. Vad,'karsz­tos, kopár terület ez. A múltban ugv vélték: semmire se hasz­nálható. Tavaszi esőzések után zöldár szokta elönteni, percen­ként 30 köbméter rohanó viz zú­dul le a völgybe, magával sodor­va mindent. A terület kijelölésével megbí­zott mérnökök mégis ezt a he­lyet választották ki az uj hatal­mas, a legkorszerüü technika minden ágát magában foglaló Inotai Erőmű építkezésére A kubikosok két és fél kilométer hosszú, öt méter széles és há­rom méter mély vedőárkot von­tak a terület köré, 18.000 köb­méter földet mozgatva el a he­lyéről. Ezzel elejét vették a zöld- ár orvtámadásainak. , Nem a régi módszerrel, alulról téglát téglára rakva építik az erőmüvet, hanem a helyszínen elkészített előregyártott épület­elemekből, melyek révén felére csökken az építési idő és több­ezer köbméter faanyag megtaka­rítása válik lehetővé. Ehhez hoz­zájárult még az is, hogy a zsalu­zó anyagot — megkimélése és többszöri felhasználása céljából — vékony vaslemezzel bélelték ki, olaj- és zsirkeverékkel ken­ték be, hogy a beton hozzá ne S kössön. A falazáshoz szükséges anyagokat a helyszínen vagy ah­hoz közel termelik ki. Folyik a lázas munka. Év vé­gére már állni fog egy 20,000 légköbméteres zárt épületrész és a jövő év folyamán az erőmű egy részében már megindul az energiatermelés, hogy mielőbb fényt, kultúrát, jobb életet vi­gyen falvak százaiba. Vöröstéglákkal megra k o 11 / csillék futnak, hátukon mésszel irt felírással: “Védd a békét!” Zörögnek a betonkeverőgépek, kubikosok sietnek fel talicská­ikkal egy alacsony faemelvény­re. A talicskát kifordítják és a homok vízként tűnik el a gép­rosta mozgó felületén. Az inotai rét közepén a dolgo­zó nép alkotóerejének egyik nagyszerű bizonyságaként ki­bontakozik az Inotai Erőmű. Bástyája ez is a szocializmus­nak bástyája, a kultúrának, a haladásnak, útjelzője a nép fel­felé ívelő, szabad, boldog életé­nek. Az ötéves terv nyomán uj ipartelepek születnek szerte az országban. Egyre gyorsabban iparosodik a Dunántúl is. A fej­lődő ipar több áramot követel. Az Inotai Erőmű árammal lát­ja el a dunántúli ipartelepek egész sorát. Áramot ad Buda­pestnek is és fényt küld a falvak százaiba. Horthyék népelnyomó rendszere hihetetlenül elhanya­golta a falvak villamosítását, mert a ritkán lakott területeken nem kecsegtetett gyorsan meg­térülő busás haszon, örültek, ha a falu szellemi sötétségben ma­rad. De a nép felszabadult és fel­virágoztak, kibontakoztak alko­tóképességei. Ezt a hatalmas erőmüvet ezer és ezer szál köti össze a falvakkal, a dolgozó pa­rasztság életével — megkönnyí­ti a munkáját — villanymeghaj- tásu traktort, cséplőgépet, siló­töltőgépet, kalapácsos darálógé­pet, öntözőmüveket ad a kezük­be, fényt, zenét, szórakozást, kultúrát, viszi hozzájuk: szeb­bé, boldogabbá teszi életüket. EGYKILÓS EMBERKÉK KÖ­ZÖT . . . MAGYAROSZÄGON Magyarországon húsz évvel ezelőtt száz újszülött közül át­lagban 27 pusztult el. Ma a kor­szerű csecsemőgondozás követ­keztében a csecsemőhalandóság 6-7 százalékra csökkent le. Hogy a magyar népi demokrácia ilyen hatalmas fejlődést tett ezen a téren, az nem kis mértékben be­tudható annak is, hogy külön korszerű intézmény foglalkozik a koraszülött gyermekek ápolá­sával. Gyönyörű, kékszinü virágok­kal borított lugas fogadja a ven­déget a koraszülött gyermekek otthonán ~k Tomcsányi-uti ka­pujánál. Szárnyas, széles üveg­ajtón keresztül lépünk be az elő­csarnokba s első pillantásunk a falon levő táblára esik: “Épült a hároméves terv második évé­ben”. Előtte asztalka, rajta az intézet emlékkönyve számos be­jegyzéssel. Egyik francia lap tudósítója igy ir: “Éljen a népi demokratikus Magyarország, ahol még az egykilós emberkék életét is megmentik!” Azokat a kicsinyeket veszik fel ebbe a csodálatosan szép, ragyogóan tiszta, korszerű in­tézetbe, akiknek testsúlya a szü­letés pillanatában 1800 gram­mal kevesebb. Ha Budapest bár­mely részében koraszülés törté­nik, az orvos vagy bába telefo­non bejelenti ezt az intézetnek. Onnan képzett ápolónőt és vé­dőkészülékkel felszerelt mentő­autót küldenek ki, leszállítják a gyermeket és megkezdik a har­cot életbentartásáért. A kicsit azonnal egy üvegfal­lal elkerített bölcsőbe helyezik, ahol állandóan 33 fokos hőmér­séklet és úgynevezett “kondici­onált” levegő van.* A kondicio­nált levegő a megszűrt, felmele- gitett és 65-70 százalékos pára- tartalmu levegőt jelenti. A kora­szülötteknél igen gyakori az oxigénhiány. Az ifyen csecse­mőknél oxigénpalackokból, meg­határozott időközökben bevég­zéseket alkalmaznak. A kicsi­nyeket egyetlen pillanatra sem veszik ki a bölcsőből, ott táplál­ják, sőt még röntgenfelvétele­ket is ott készítenek róluk. Álta­lában addig maradnak a bölcső­ben, amig elérik a 2000 gram­mos testsúlyt. Aztán egy össze­kötő térközbe helyezik el őket s csak úgy kerülnek később egy másik terembe, a normális leve­gőre. Mielőtt a megmentett csecse­mőt az anyának visszaadnák, oktatásban részesítik a szülőt. Megtanítják a csecsemő helyes kezelésének, gondozásának és táplálkozásának módszerére s ugyanakkor a gyermek megta­nulja a szopást. Általában 2500 grammos testsúly elérése^ után adják ki a csecsemőt s előzőleg pontosan tájékozódnak a szü­lők életkörülményeiről, lakás- viszonyairól, s mindenről, ami a gyermek további fejlődésére ha­tással lehet ... Az intézetben az ország leg­jobb válogatott ápolószemélyze­te működik. Az intézet fő­orvosa a legnagyobb elismerés hangján nyilatkozik munkatár­sai működéséről. Az intézet berendezése, amely- lyel a kondicionált levegőt állít­ja elő, legkorszerűbb az egész világon. Gyakorlati tapasztalat­ból, szakkönyvekből és leírások­ból úgy készítették el, hogy fel­használták az eddig legjobban bevált kísérleti eredményeket. Az intézet 65 éves gépészét, aki a készüléket kezeli, éppen a mi­nap tüntették ki egyik újításá­ért. A Tomcsányi-uti intézet sze­retve gondozott és féltve dédel­getett kedvence “Gyufafej” be­cenevet „kapta. Találó ez a név, mert a kicsi öt és egynegyed hó­napra 670 gramm súllyal érke­zett a világra s alig túlzás, hpgy nem igen volt nagyobb egy gyu- fáskatulyánál. Az orvosok és ápolónők gondos felügyelete mé­gis csodát müveit, mert a baba életbenmaradt és napról-napra fejlődik. Sok-sok szülő keresi fel na­ponta a Tomcsányi-uti kórhá­zat. Hálatelt szívvel, könnyes szemmel nézik az üvegfalon ke­resztül a megmentett gyerme­ket s joggal hangoztatják: “A szocializmust építő Magyaror­szágon legnagyobb érték az em­beri élet!” FELAVATTÁK A POLGÁRI TISZA-HIDAT A Borsod-Abauj-Zemplén és Hajdu-Bihar megyei községek dolgozóinak népes küldöttsége, többezer dolgozó gyűlt össze va­sárnap Polgáron az uj központi Tisza-hid átadási ünnepségére. A hidavatási ünnepségen Tatár Kiss Lajos, a hajdu-biharme- gyei tanács végrehajtóbizottsá­gának elnöke, majd a hídépítő munkások képviseletében Fa György, a MVAG élmunkása be­szélt. Elmondotta, hogy a pol­gári Tissza-hidat szocialista munkaversenyben, a kitűzött határidő előtt építették fel. Lesenczey Rezső építésvezető a hídépítés történetét ismertet­te. A fasizták által felrobban­tott hid vasszerkezetének har­minc százalékát ép állapotban emelték ki a mederből, ezt az anyagot felhasználták a hid új­jáépítésnél és ezzel jelentős meg­takarítást értek el. ' Ezután Bebrits Lajos közleke­dés- és postaügyi miniszter be­szélt. Elmondotta, hogy az uj hid Borsod-megye fejlődő ipar­vidékét köti össze az öntözőmü­vek által termékenyebbé vált Ti­szántúllal. Sorra épülnek ezen a környéken is beton- és bekötőu­tak, hogy megkönnyitség, meg­gyorsítsák a közlekedést. Az öt­éves terv békés épitőmunkája a közlekedés hatalmas fejlődését teszi lehetővé. A miniszter beszéde után át­adta a hidat a forgalomnak. Épül az ország A Poroszlói termelőszövetke­zeti csoport jó munkájával kiér­demelte, hogy önálló termelőszö­vetkezetté alakulhatott át. Ter­mésük lényegesen több volt, mint az egyénileg dolgozó pa­rasztoké. A csoport 13.5 mázsás búzatermésével szemben az egyéni gazdák csupán 6 mázsát takarítottak be egy holdról. A kézzelfogható eredmények lát­tán a közelmúltban újabb 30 dolgozó paraszt lépett a cso­portba, amelynek igy taglétszá­ma 71 főre, földterülete pedig 500 holdra emelkedett. Sárváron a többmilió forintos beruházással újjáépített és kor­szerű berendezésekkel felszerelt cukorgyár, amely az idén már az ország egyik legnagyobb cu­korgyára lett, megkezdte mun­káját. Számos újítás bevezetése is biztosítja a termelés mennyi­ségi és minőségi színvonalának emelését. Egyik legértékesebb újítás a répaszeletnek füstgáz­zal való szárítása. A szénfo­gyasztást a csökkentik. Ebben az évben 179,000 forintnyi meg­takarítást érnek el. Az Esztergomi kórházban az Országos Közegészségügyi Inté­zet laboratóriumot szervez. Oly vizsgálatokat is végeznek majd, amelyekre eddig csak a főváros­ban volt lehetőség. Az építke­zést már megkezdték. Debrecenben egy év alatt több mint 47 ezer dolgozó látogatta a hangversenyeket, operákat és a szabadtéri előadásokat. Kima­gasló sikert ért el Debrecenben a Pjatnickij -kórus, amelynek egyetlen előadásán 2500 néző vett részt. A Székelyfonó három előadását hétezer ember nézte végig. A Diósgyőri gyárak dolgozói közül sokan nyertek az első terv- kölcsönkötvény sorsoláson. A dolgozók örültek a nyeremény­nek, de még sokkal nagyobb örömet' jelent számukra, hogy az ötéves terv első évében 210 millió forintot fordítanak a di­ósgyőri üzemek fejlesztésére. Már elkészült a korszerű für­dő, öltöző, a Martin-acélmű pe­dig mosdót és öltözőt kapott. Többmilióforintos beruházást irányoztak elő a hivatali épüle­tekre is és az ahhoz szükséges berendezésekre. A diósgyőri dol­gozók saját példájukon láthat­ják azt, hogy a terv-kölcsön- jegyzés forintjai miképen vál­tak a dolgozók jólétét szolgáló létesítményekké. A Kiskunhalasi városi tanács munkájának egyik legjelentő­sebb eredménye, hogy a régóta vajúdó ivóvizhiány megszűnt a tabáni kerületben. A tanács megjavította a közkutat. Meg­kezdték a városi tanács kezde­ményezésére az elavult egyená­ramú villanyszolgáltatás átala­kítást váltóáramra. A villany­szolgáltatásba bekapcsolják a tanyavilágot is. Az eresztőpusz­tai tanyaközpontba bevezették a telefonhálózatot, amelynek ko­moly jelentősége van a tanyák fejlődése szempontjából. Kiskunfélegyháza egykori sze­génynegyedében a tanácsválasz­tások napjára évtizedekkel eze­lőtt, amikor a város villanyt ka­pott, a város régi szegénynegye­débe nem vezette be a villanyt. Ez a városrész azóta is villany helyett petróleummal világított. A városi tanács az évtizedes mu­lasztást pótolja, amikor elhatá­rozta, hogy ide is bevezeti a vil­lanyt. A munkálatokat már el­kezdték és október 22-re, a ta­nácsválasztások napjára be is fejezik. *

Next

/
Thumbnails
Contents