Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-10-21 / 1652. szám
1950. október 21. BÉRMUNKÁS 3 oldal HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Mi mindig mondottuk, hogy a mi politikus uraink cirkuszt csinálnak az államhatalmi kérdésekből, melyre vonatkozólag újabb bizonyítékok jöttek napvilágra a múlt napokban. Ennek a cirkusznak akaratlan résztvevője a nép nagytöbbsége, mégis ők fizetik a legdrágább belépő dijat. Amire célozni akarunk az az a levél, melyet Truman elnök még a mult évben irt az egyik coloradói szenátornak, melyben azt Írja, hogy ő bizony John L. Lewist még dog catch- ernek (magyarul sintérnek) sem nevezné ki. Ennek a levélnek a tartalma most jött Lewis kezéhez, aki hasonló szatirikus módon válaszolt rá a szenátornak, ez aztán első helyre került a világhírek között. Lewis többek között azt irta, ha mégis kineveznék valahogyan sintérnek, hát ő bizony először is a mindenre alkalmatlan kutyákat fogdosná össze, megszervezné az állami kutya minisztériumot és még akkor is az általa vezetett kutya minisztériumban több ész volna, mint a mostani külügyminisztériumban. Persze ez a megállapítás nem valami hízelgő sem Truman elnökre, sem pedig a külügyminisztériumra, de jellemző, hogy hatalmi polcon levő vezetők, hogyan titulálják egymást s mennyit gondolnak egymásról. Nem akarjuk védeni Lewist, azt azonban nem hihetjük el, hogy nem volna jó sintér belőle, különben is a sintérség nem okvetlen lealacsonyító foglalkozás, ellenben hasznos és szükséges a társadalomban. Különben is az állatvédő liga már régóta agitál amellett, hogy kizárólag jól kiképzett, sőt egyes helyeken már csakis egyetemet végzett egyének pályázhatnak a “dog catcher” állásra. Ha tehát a hatalmi pozíción ahogyan látszik teljesen megszédült vezéreink egymást lekicsinyelni akarják, akkor más térre kell orientálódjanak, mert ha sintérnek titulálják egymást csak inkább tiszteletreméltó pozcióba prote- zsálnák be magukat. A mai időkben, amikor minden erőt arra kéne összpontosítani, hogy úgy a belső, mint a külügyekben teljes rendet teremtenének, a nép vezetőinek minden pillanatát ennek kéne áldozni és éjjelt is nappalá téve ezen dolgozni. Ehelyett azonban egymás ellen személyes' érzelmüket fitogtatják, melyekből ha néha egy-egy nyilvánosságra kerül, akkor látjuk, hogy a mi nagy vezéreink mivel is töltik idejüket. Most a választások idején különösen jó volna, ha a nép közelebbről megnézné a politikus vezérek fényképét. A sintérségi vitában helyre kell igazítsam, hogy az elnevezés csakis Amerikára vonatkozik, amikor mint tiszteletre méltó foglalkozást említem meg. A magyarországi és különösen a régi magyarországi értelemben a legalacsonyabb és legdurvább foglalkozást jelentette, különösen a kisebb falvakban. A falu úgyszólván legutolsó embere volt a sintér, legalább is annak tartották. Tehát ha a régi Magyarországról beszélünk, akkor csakis igy lehet értelmezni a sin- téreket. A sintérvitával egyidőben volt aztán a régi Magyarország meglógott vezéreinek s a régebbi Horthy lovagoknak a konvenciója, melyet mint az Amerikai Magyar Szövetség konvenciójának neveztek el. Erre a konvencióra inkább ráillett volna a Megszökött Magyar Sintérek konvenciója. Itt gyűltek össze mindazok a meglógott alakok, akikre a sintér elnevezés még a régi értelemben is megtisztelő volna. Ezek között vannak azok, akiknek kezéhez nem kutyavér, hanem a magyar nép ártatlan áldozatainak a vére tapad. Akik Horthy, Hitler. Szálasi alatt a “kényszerítő körülmény” határ sa alatt ölték, gyilkolták és szállították a magyar nép ezreit az égető kemencék irányába. Ezek között vannak olyanok, akik szükebb körű társaságban egész nyugodtan hangoztatják felszabadító terveiket. Ezeknek kezdete lenne elsősorban minden életbemaradt zsidó egyszálig való kiirtása odahaza. Ezután jönne úgy egysummában százezer munkás és paraszt, akik megtagadnák az egyházi és a földesúri birtokok visszaszolgáltatását. Ezeknek a céloknak a megszervezésére gyűltek egybe, melyhez sajnos megnyerték a WASHINGTON — Az elnök- választások idején, 1948 május első napján Glen Taylor szenátor (D. Idaho), aki akkor Henry Wallace mellett az alelnöki tisztségre pályázott, Birmingham (Alabama) városban a választási gyűlésre a négerek számára fentartott ajtón akart bemenni. egy rendőr útját állta és erőszakkal megakadály ózta, maid letartóztatta a szenátort, akit a bíróság 50 dollár pénzbírságra és 180 napi börtönbüntetésre ítélt. Taylor természetesen megfellebbezte ezen Ítéletet, amely most minden közbeeső fórumot megjárt' mig feljutott az Egyesült Államok legfőbb bíróságához is. A Supreme Court visszautasitotta az ügy tárgyalását, ami azt jelenti, hogy az alsóbbfoku bíróság Ítélete jogerős lett s Alabama kéri Idaho államot, hogy szolgáltassa ki a szenátort, hogy az ítéletet végrehajthassák rajta. CHURCHILL KITÜNTETÉST KAPOTT KOPENHÁGA — Fridrick dán király Winston Churchill volt angol miniszterelnököt az “Elefántrend lovagjává” nevezte ki. Ez a legislegnagyobb kitüntetés, amit Dániában bárkinek is adhatnak. Ennek a lovagrendnek a jelvénye a gyémántokkal kirakott kis fehér elefánt, amit csak rendkívül nagy szolgálatokért hideg és meleg háborús hangulat kapcsán a jobbsorsra érdemes amerikai magyarság egyré- szét is. Ők most úgy kiabálnak, mintha az egész amerikai kormány a zsebükben volna, pedig csak cirka heti 75 dollár judás pénzt kapnak tőlük, a verejtéke- sen dolgozó adófizetők pénzéből. Az igaz, hogy ez sem megvetendő összeg, különösen ha visz- szagondolunk a mi zöld korunkra, amikor néhány dollárért hetenként kezdtük itteni elhelyezkedésünket, a bányák, öntödék és gyárak bűzös levegőjében robotolva. Ezek a menekült urak, nem tudják hol töltsék napi sétáikat, részükre csak annyi a munka, hogy fölnyitják a levél- szekrényt és kiveszik belőle Uncle Sam checkjét. De ezt a munkát aztán oly előszeretettel végzik, hogy ha még úgy is volna, hogy álmuk valóra válna és visz- szamehetnének Magyarországba, ők lennének az utolsók, akik ilyesmire gondolnának. Azok a régi amerikás magyarok, akik tovább látnak az orruknál, jól tudják, hogy kikkel állnak szembe, amikor a Magyar Szövetségről van szó és ha talán mondhatjuk a megtévesztett egyénekre, hogy tisztelet a kivételnek, ugyanakkor figyelmeztetjük őket, hogy véreskezü nyilasok vannak körükben, akiktől jobban tennék ha tisztes távolságban tartanák magukat. Ahogyan Truman elnök Lewis- re mondta, mi a Magyar Szövetség vezéreire mondjuk, még arra sem méltók, hogy sintérek legyenek Magyarországon. adnak. így például ezt a kitüntetést kapta meg az angol Philip herceg, Erzsébet trónörökösnő férje is, amikor sikeresen közreműködött abban, hogy a trónörökösnőnek gyermeke legyen. A királyi családoknak tett szolgálatokat a dán udvar szá- montartja s egy-egy gyémántos elefánttal jutalmazza. EZ MÁR NAGY BAJ WASHINGTON, D.C. — Számos olyan állam és város, ahol lokális törvényeket is hoztak a kommunisták kötelező jelentkezésére, a szövetségi titkosrendőrség (FBI) kérte a kommunisták névjegyzékét, hogy letartóztassák azokat, akik nem regisztrálnak. J. Edgar Hoover, az FBI feje azonban megtagadta a lista kiadását azon megindokolással, hogy a kommunisták között sok FBI ügynök van s azoknak neveit kihagyják, akkor ezzel elárulnák a kilétüket, ha pedig beveszik őket a lajstromba, akkor a helyihatóságok az FBI ügynököket is elfognák, vallatnák, sőt esetleg meg is kínoznák őket. LÁZADÓ NÉMET MINISZTER BONN, Németországból jelentik, hogy a belügyminiszter »tehát nagyon fontos egyén, Gustav Heinemann lemondott, mert nem akarja addig megengedni a német fiuk mundérba bújtatását, amig Németországnak visz- sza nem adják a szabadságát. Ezen nagyon fontos cseleke-1 detet a következő kiszépitett formában magyarázta meg: “Az én véleményem szerint nem a mi felelőségünk felajánlani katonai segítséget, amig teljes önkormányzatot nem adnak Nyugat-Németországnak. Csak akkor lehetne olyan határozatot hozni.” Ezzel kapcsolatosan az egyetemeken tanuló fiatalságot is leszavaztatták, a hadiszolgálatra vonatkozólag, akik 80 százalékban amellett szavaztak, hogy nem akarnak katonáskodni. Hanem békét, kenyeret, biztonságot akarnak. Minden jel arra vall, hogy nem igen sikerül a német népet felhasználni egy újabb tömeggyilkolásra, háborúra. Nekik elég volt kétszer . . reméljük. STATEMENT OF THE OWNERSHIP, MANAGEMENT AND CIRCULATION, REQUIRED BY THE ACTS OF CONGRESS OF AUGUST 24, 1912 AS AMENDED BY THE ACTS OF MARCH 3, 1933 AND JULY 2, 1946 (Title 39, United States Code, Section 233) Of Bérmunkás, published weekly, at Cleveland, Ohio for 1950. 1. The names and addresses of the publisher, editor, managing editor and business managers are: Publisher Bérmunkás Press Committee, 8618 Buckeye Road, Cleveland, O. Editor Joseph H. Geréb, 8618 Buckeye Rd., Cleveland, Ohio, Managing Editor Louis Lefkovits, 8618 Buckeye Road. Business Manager Louis Lefkovits, 8618 Buckeye Road. 2. That the owner is: (if owned by a corporation, its name and address must be stated and also immediately thereunder the names and addresses of stockholders owning or holding one per cent or more of total amount of stock. If not owned by a corporation, the names and addresses of the individual owners must be given. If owned by a firm, company, or other unincorporated concern, its name and address, as well as those of each individual member must be given.) Bérmunkás Press Committee. 8618 Buckeye Rd., Cleveland, O. Louis Lefkovits sec’y.-Treas., 8618 Buckeye Road, Cleveland, O. 3. Tne known bond.h o lders mortgagees, and other security holders owning or holding 1 per cent or more of total amount of bonds, mortgages, or other securities are: (If there are none, so state.) None. 4. Paragraphs 2 and 3 include, in cases where the stockholder or security holder appears upon the books of the company as trustee or in any other fiduciary relation, the name of the person or corporation for whom such trustee is acting; also the statements in the two paragraphs show the affiant’s full knowledge and belief as to the circumstances and conditions under which stockholders and security holders who do not appear upon the books of the company as trustees, hold stock and securities in a capacity other than that of a bona fide owner. 5. The average number of copies of each issue of this publication sold or distributed, through the mails or otherwise, to paid subscribers during the twelve months pre- ciding the date shown above is 2,450. Louis Lefkovits, business manager. Sworn to and subscribed before me this 30th day of Sept. 1950. David Lowy Notary Public (My commission expires March 23, 1951.) TAYLOR SZENÁTORT BÖRTÖNBE TESZIK.
