Bérmunkás, 1950. július-december (37. évfolyam, 1637-1661. szám)
1950-10-21 / 1652. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1950. október 21. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN PUBLICATION OF INDUSTRIAL UNIONISM Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ..........................$2.00 One Year ..........................$2.00 Félévre ............................. 1.00 Six Months ...................... 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ....................,. 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ................. 3c Előfizetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................. $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alá jegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE 42 A nagy hazafiak Uraim és hölgyeim! Ezen háborút csak úgy fejezhetjük be sikerrel, ha mindannyian kooperálunk. Mi, a gumi-ipar vezetősége boldogan adjuk ezt a kooperációt, mert jól tudjuk, hogy individuális szabadságunk van veszélyben, az az életmód, ami Amerikának a legdrágább kincse! Falrengető taps jutalmazta a szónok ezen szépen kicirkalma- zott szavait. A szónok E. J. Thomas, az ország egyik legnagyobb vállalatának, az akroni Goodyear Tire and Rubber Companynak az elnöke, akinek tiszteletére diszebédet adtak Los Angeles városban a Chamber of Commerce, a Rotary Club és a Merchant and Manufacturers Association vezető tagjai azon alkalomból, hogy ezen nagyvállalat most ünnepli alapításának 50 éves évfordulóját. Ezen a banketton tehát kétségkívül az ország kereskedelmének és nagyiparának tipikus képviselői vettek részt, akik azzal a tapsviharral azt fejezték ki, hogy osztoznak a Mr. Thomas által kifejezett hazafias érzésben, ők is teljes szivvel-lélekkel kooperálnak a háború sikeres kivitelére. Egészen természetes dolog, hogy amikor az ország bajban van, mindannyiunknak kooperálni kell a baj elhárítására, mindannyiunknak áldozatokat kell hozni, méghozzá mindenkinek a tehetsége szerint. Itt vannak példának a katonafiuk; vérüket és életüket áldozzák a haza megmentésére. Aztán itt vannak a munkások, akik fokozottabb erővel dolgoznak, kevesebbet fogyasztanak, hogy a frontokra minél nagyobb mennyiségű hadianyagot küldhessenek. A Goodyear Tire and Rubber Company, a gumi ipar és más vállalatok is kooperálnak, áldozatokat hoznak. Ezt megtudjuk a United Press azon híréből, amely kimutatja, hogy a koreai háború megkezdése után azonnal miként emelték fel egyes árucikkek árait. Vezetőhelyen a gumiárukat találjuk. Még Drew Pearson is feljajdult annak hallatára, hogy a háború megkezdése után a nyersgumi árát azonnal 162 percenttel emelték, holott arra semmi ok sem volt. Dehogyis nem volt ok! Hiszen mondotta Mr. Thomas, hogy mindenkinek kooperálni kell s mindenki úgy kooperál, ahogy épen tud. A gumiipar védi Amerika legdrágább kincsét, a profitszabadságot és mUyen amerikaiak lennének Mr. Thomas és társai, ha nem látták volna meg, hogy nagyon alkalmas idő nyílt a profit emelésére. Az üzlet felvirágoztatása hazafias kötelesség, Tho- mast és társait csak a hazafias erény gyakorlása vitte az árak emelésére. Ez a hazafiság természetesen nem a gumüpar vezetőinek a kizárólagos tulajdonsága. Osztoznak abban a többi iparok tulajdonosai is, azért tapsoltak olyan nagyon Mr. Thomasnak a kereskedelem és a gyárosok képviselői. Ennek a valóban őszinte és önzetlen hazafias érzésnek az eredménye az is, hogy a repülésnél használt magas-octane gazolin árát 30 százalékkal emelték; a nehéz fűtőolaj ára is felment 54 százalékkal; a zink 62 százalékkal, a gyapotáruk 61 százalékkal, ócskavas 52 százalékkal, ólom 140 százalékkal drágultak meg. Az árdrágítás persze sokkal szembetűnőbb a kész hadi eszközöknél. így például az állam a koreaf háború megkezdése után azonnal 220 dollárt fizetett azon gyógycsomagért, amit előbb 195 dollárért árultak. Az electronic (radár, stb.) eszközök árai 150- 175 százalékkal ugrottak; a glicerin árát (amelyből igen sok kell a háborúban 114 százalékkal emelték. Az a katonai rádió, ami a koreai háború előtt 550 dollárba került az államnak, most 910 dollár; az egyszerű csomagoló láda most 81 cent helyett 1 dollár és 24 centbe kerül; a 74 centes khaki nadrágért most 94 centet fizet az állam és az 1800 dolláros electronic hallgató, amivel a közelgő repülőgépeket figyelik, most 2303 dollárba kerül. És igy megy ez vége-hossza nélkül. A hazafiság terén egyik gyáros vagy kereskedő sem akart elmaradni, sőt azon versengtek, hogy ki tesz túl a másikon. Drew Pearson szerint eddig a gumiipar urai nyerték el a pálmát. Büszkék is rá, mint a Mr. Thomas beszédéből megítélhetjük. Megvédelmezték Amerika legdrágább kinsét, az individuális szabadságot, — azt a szabadságot, hogy akkora nagy profitot harácsolnak, amilyet csak lehet, ha alkalom kínálkozik rá. Most itt az alkalom és ha Mr. Thomas és társai nem ragadták volna meg, akkor rossz üzletemberek lennének; a rossz üzletember pedig nem lehet jó hazafi, hiszen ezt az országot az üzletek felvirágoztatása tette naggyá. Vüágos tehát, hogy az árak emelése pusztán csak a hazafiság szent eszméjének a gyakorlati kifejezése. Hej, nincs is szebb és dicsőbb dolog a hazafiságnál! De miután még az ujjaink sem egyformák, igy a hazafiságot sem gyakorolhatjuk egyformán. Mint már mondottuk, vannak olyanok is, akik vérüket és életüket áldozzák a haza oltárán; aztán vannak olyanok, akik a haza érdekében megerőltetett munkát végeznek; mások viszont megvonnak maguktól sok mindent a haza, az az a közjó érdekében. Az amerikai kereskedők és gyárosok az árak emelésével szolgálják a hazát. Mindenki a tehetsége és az érzelmei szerint. Siessünk tehát mi is az üzdvözletükre; tapsoljunk a tapso- lókkal s küldjük őszinte kívánságainkat a bámulatosan önzetlen hazafiság képviselőinek, akik ily erélyesen védelmezik Amerika legdrágább kincsét, a profitharácsolás szabadságát. Egy harcos kis újság emlékére (Folytatás az nak meg lett az eredménye; sokan attól tartottak, hogy őket is kommunistáknak bélyegzik, ha a lapot előfizetik; másokon viszont fogott a kereskedelmi sajtó túlzó soviniszta, álhazafias propagandája és a háborús hangulat emelkedésével Henry Wallace módjára csatlakoztak a hazafias csoportokhoz. Ennek következtében az “In Fact” cirkulációja leesett 73 ezerre, amikor Seldes az egy dolláros előfizetést felemelte 2 dollárra. Az előfizetők száma azonban még tovább fogyott, mire a lapot beszüntették. Búcsúzó cikkében Seldes azt Írja, reméli, hogy ez a lapbeszüntetés csak ideiglenes s reméli, hogy az “In Fact” rövidesen megint megjelenhetik. A“FÜHRER”JELÖLT Mi is reméljük s egyben kívánjuk is, hogy ez a harcias kis lap újból végezze azt a hasznos munkát, amit eddig kifejtett. A Bérmunkás többször átvette az “In Fact” adatait s annak megfelelőig jeleztük is. így nem tagadhatjuk, számunkra hiányozni fog ez a harciasán liberális kis hetiértesitő, amelynek beszüntetése valóban azt bizonyítja, hogy az amerikai, reakció terror-hadjáratának meg lett az eredménye: Amerika népét megfélemlítették. Az a kis csoport, amely eddig szembe mert szállni a háborúra üvöltő, profitharácsoló, szadista érzelmű álhazafiakkal, meghátrált, félreállt. De nem is csoda, hiszen legjobbjainak egy része már börtönben van, mások részére pedig készítik a koncentrációs táborokat. Kétségtelen, hogy az amerikai nagy néptömegek nemtörődömsége folytán ez az ország megérett a fasizmusra; az előkészítő munkát teljesen elvégezték. A totalitär állam teljes megteremtéséhez most már csak a vezérre, “führer”-re van szükség. Semmi kétség, hogy erre a vezérségre pályázik Harold E. Stassen, volt kormányzó, jelenleg a Pennsylvania Egyetem igazgatója, aki 1948-ban elnöki aspiráns volt. Ez a nagyképü politikus mindenféle trükköket alkalmaz, hogy “headline”-on legyen, vagyis hogy az újságok foglalkozzanak vele. A napok1-ső oldalról) ban például levelet irt Stalinhoz, hogy üljön le vele tanácskozni a béke létrehozatalára. Mindenki emlékszik még, hogy most kétéve, amikor az elnökségre pályázott, olyan hévvel hirdette az oroszok elleni azonnali háborút, hogy még Thomas Dewey, az ellenlábasa is leintette s éppen ezzel szorította ki az elnöki versenyből. Stassen, aki a képmutatás nagymestere, dédelgetett kedvence az amerikai nagytőkések egyik csoportjának, akik az elnöki kampányát igen bőkezűen finanszírozták. így tehát minden tényező arra mutat, hogy ez a tipikusan reakciós politikus az amerikai fasizták “führer” jelöltje és ha az amerikai népnek az az apátiája amely az In Fact- et is kivégezte, még tovább fokozódik, 1952-ben majd égfelé emelt kezekkel mondhatja: “Hail Führer Stassen!” (gb) * NAZI MÓDSZER CHARLESTON, N. C. — J. Waites Waring szövetségi biró házát megkövezték és az ablakokat betörték. Waring biró nagy bűne, amivel a csőcselék haragját kivívta maga ellen az, hogy a bírói eljárásnál a színes népeket és a fehéreket egyenlő- joguaknak tartja. MODERN SÁMSON HOLLYWOOD, Cal. — Miss Jacqueline Sisson, aki a rádión Miss Melody név alatt mint “gondolatolvasó” sze r e p e 11, 20,000 dollár kártérítési pert indított egy itteni “beauty shop” tulajdonosai ellen, mert mint állítja, elégették a haját. A perirat szerint Miss Sisson rádió szereplése abból állt, hogy ha a közönség köréből kiválasztott egyén valamilyen dalra GONDOLT, akkor ő, gondolatolvasó képessége folytán meg tudta nevezni ezt a dalt. Ez a gondolatolvasó ereje a hajában volt, amit most elvesztett. Miss Sisson tehát éppen úgy járt, mint a bibliai Sámson, aki rendkívüli nagy erejét vesztette el a haja levágásával. A bírónak majd el kell dönteni, hogy vájjon a hajban avagy a színpadra hivott egyének kiválasztásában rejlett-e rendkívüli ereje a “gondolat olvasónak”.
