Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-04-01 / 1624. szám
20 éves béketervet ajánl AZ EGYESÜLT NEMZETEK TITKÁRA HÚSZÉVES BÉKETERVVEL AKARJA BIZTOSÍTANI A VILÁG JÖVŐJÉT. — KIK KÉPVISELIK A KÍNAI NÉPET? WASHINGTON — Az Egyesült Nemzetek titkára, Trygve Lie, a B’Nai Brith Egyesület tagjai előtt tartott beszédében felvetette azt az eszmét, hogy Oroszország és az Egyesült Államok állapodjanak meg egy húszéves béketervben a világ békéjének biztosítására. “És tegyék ezt minél hamarább, amig alkalom van rá,” — mondotta Lie. — “Jól tudom, •— —---- ,------hogy ez nem könnyű dolog, nem hiszek politikai csodákban, de azt is tudom, hogy milyen óriási veszedelmet jelent az emberiségre, ha a békéhez vezető lépéseket továbbra is halogatjuk.” “Az ily béketerv lehetőségéhez reményem van, mert az utóbbi időben az egymással ellentétes irányokat képviselő mindkét nagyhatalom, — az Egyesült Államok és a Szovjet Union is kijelentették, hogy a két különböző politikai és gazdasági rendszer megférnek egymás mellett békésen. Az Egyesült Nemzetek is ezen felfogás alapján épült fel és a világ jövője attól függ, mennyiben tudjuk ezt a hiedelmet érvényre juttatni”. “Amire most nekünk s általában a világnak sürgősen nagy szüksége van, az egy húszéves békeprogram az Egyesült Nemzetek szervezetén keresztül. Hiszem, hogy a világ népei mindenfelé kívánják, hogy kormányaik az Egyesült Nemzetekbe küldött delegátusaik révén mindent elkövessenek ilyen béketerv kidolgozására és elfogadására. Ez nem jelent sem feltételnélküli megadást, sem behódolást, hanem olyan megegyezést, amelyben a tárgyaló felek adtak is, de nyertek is jogokat és előnyöket” — mondotta Lie. Lie egyben követeli, hogy az Egyesült Nemzetekben ismerjék el a kínai uj kormányt tekintet nélkül arra, hogy milyen politikai árnyalatot képvisel Ha a 450 millió kinai nép ezt a kormányt emelte hatalomra, akkor az Egyesült Nemzetekben is csak az a kormány képviselheti őket, mondotta. HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI (f.) A francia gyarmatok lázadása (Vi.) Az angol gyarmatok elvesztését gyorsan követte a holland és mostan a francia gyarmatok kisiklása az imperialisták kezeiből. Nem csak Ázsiában, amely néptömeg hatalmas megmozdulás következtében egymás után rázza le a parazita tőkések csatlósait a nyakáról, hanem még Afrikában is, minden nap gyülemlik az erő a forradalomra, a felszabadulásra. Amig Amerika két székre akar ülni, egyik oldalon a gyarmati népek barátjának állítja be önmagát, a másik oldalon fegyverezi azokat az országokat, amelyek fegyveresen nyomják el a gyarmati népek szabadság- harcait. És amig mint barátok szerepelnek beszédeikben, cselekedeteikben hadihajórajt, repülőgépeket, küldenek amerikai jelvényekkel, megijeszteni a ben- szülötteket, amint Viet Nam- ban is tették. Először bemutatják, hogy milyenek az amerikai hadihajók, repülők és azokat átadják a franciáknak, hollandoknak, belgáknak, angoloknak, hogy csak a jelvényt átfestve használják a benszülöttek ellen. Bombázzák, lőjjék őket halomra. Ugyancsak azt hozzák a hírek, hogy az első hajórakomány repülőgépeket a franciák Észak Afrika Tunisia kikötőjébe vitték, ottan mutogatják a benszü- lött araboknak, marokkóiaknak, ijesztgetik őket vele, nehogy megmozduljanak. Meglehet az is, hogy onnan átviszik Francia- országba, de az a tény, hogy először odavitték, megmutatni a benszülötteknek, akik szintén forradalomra készülnek. Ezek után nem fogják elhinni az amerikai propagandistáknak, hogy Amerika az ő barátuk, amikor a franciákat fegyverezik fel ellenük. Nagyon megijedtek az amerikai irók, akik Észak Afrikában utazgattak és a beszülöttek- kel beszélgettek, úgy látják, hogy azok forradalomra, leszámolásra készülnek a franciák és spanyolok ellen. Ugyanis a franciák is látták azt a készülődést, úgy akarták megoldani, amint Viet Namban remélik, hogy az általuk börtönben tartott moor (Folytatás a 6-ik oldalon) Hát ezen is túlestünk, elmúlt március és remélhetőleg Március Idusát azért mégsem fogják áprilisban ünnepelni. Annyira nyíltan azért nem akarják az amerikai magyarok előtt beismerni, hogy Március Idusának ünneplésével április bolondját járatják velünk. Hát persze, hogy azokra a gyászmagyarokra gondolok, akik a Kossuthtot száműző és a Petőfi eszméket sárbatipró Habsburg királyi és földesúri rendszer érdekében az Amerikai Magyar Szövetség égisze alatt a “magyar szabadság” multbani feltámadása érdekében tüntettek. Ehhez a tüntetéshez sokkal inkább való volna március 15 helyett április 1. Az a két hét külömbség az időben nem sokat számitana, ellenben eszmei méretekben kifogástalanul hozzá ülene áz Amerikai Magyar Szövetség külső címeréhez, mig bensőleg annak lényegét a maga valóságában tükrözné vissza. De nehogy azt gondolja bárki is, hogy talán én hajlandó vol- lén a legcsekélyebb mértékben is megakadályozni azt, hogy az olyan társaság mint a Magyar Szövetség a Habsburg királyi pecséttel ellátott “szabadságért” óbégasson. Oh nem! Én még inkább megengedném azt is, hogy julius 4-én az Amerikában élő angolok, külön ünnepelnék az amerikai nép felszabadulását az angol királysági uralom alól. Legfeljebb csak annyit kérdeznék meg tőlük, ti vadmadarak, ha annyira örültök annak, hogy itt köztársaság van, hát miért tartjátok meg a királyt nálatok odaát? De még az ilyen kérdés is egészen finom nyelvezettel van kimondva ahoz képest, amit az Amerikai Magyar Szövetség főkolomposaitól illenék kérdezni, hogy mennyire kemény fa- jankói értelmiség kell ahoz, hogy itt, ahogyan ők annyira szeretik hangoztatni a szabad köztársaság földjén, a letűnt királysági rendszer jegyében és annak visszaállítása érdekében ünnepelnek. Mert az orosz uralom elleni nyávogás nem hárítja el azt a dübörgés szerű nagy zajt, amivel az Amerikai Magyar Szövetség és annak követői, lelkileg és szellemileg a régi bikacsökös magyar rendszerért áhítoznak. A mostani orosz uralom odaát, semmikép sem különbözik attól az amerikai uralomtól, mely jelenleg Japánban van és egyáltalán nem hasonlítható össze azzal az orosz uralmi eltiprással, melyet a Habsburg királyi ház vitt be Magyarországba a 48-as forradalom leverésére. Ha csakugyan úgy volna, hogy kizárólag orosz uralom volna Magyar- országon, még akkor is az amerikai magyaroknak csak úgy volna logikus joguk az ellen tüntetni, mint amennyi joguk az amerikai japánoknak lenne, az amerikai japán uralom ellen tüntetni. Nem tudom, hogy hány amerikai katona van jelenleg Japánban, de azt biztosan merem állítani, hogy arányszámban hatalmasan túlszárnyalja a magyarországi orosz létszámot. Hát mindig csak az igazságot keressük, különösen akkor, ha hisszük azt, hogy egyik ország ne avatkozzon be egy másik ország belügyeibe. Ne az osztályharc elmélete és szellemében bíráljuk Március 15. jelentőségét, csak vegyük elő Petőfi forradalmi szellemét, amely Március forradalmi lényegét annak valóságában mutatja s nyomban fölismerjük azt, hogy az Amerikai Magyar Szövetségnek ott semmi keresnivalója nem lehet és március idusához való erőszakos bekapcsolódásuk enyhén szólva közönséges szélhámoskodás. Március 15-ike a népé, még pedig a magyar munkásnépé, az úri bitangok rendszerét pártoló s az újonnan besurrant nyilasok ténykedése ezután már csak igy háromezer mérföld távolságból való szaglálás lehet, melyre aztán abban a társaságban olyan nagy létszámban levő papok, egész nyugodtan rámondhatják a “mindörökké áment”. Érdekes, hogy ép akkor amikor a magyar márciusi ünnepségek olyan nagy hangon folytak, egy hasonló királykérdési harc felé irányult a világ szeme Belgium felé. Itt népszavazás alá tették, hogy akar-e a nép királyt és akarja-e a Leopold ur- fit, aki Hitler kebelbarátjakép kiszolgáltatta az országot a náciknak, melynek nyomán nyélbeütötték azt a rémes uralmat, mely emlékül csak halálhörgést és vérpatakot hagyott hátra. De a király ur, aki elmenekülve, amit száműzetésnek minősített, nyugodtan élte parazita napjait, mindenáron a királyi koronát áhította vissza. Mintha csak azt mondta volna, látjátok a király tud jól élni a nép nélkül, de a nép király nélkül nem élhet. Megtörtént a népszavazás, (Folytatás a 4-ik oldalon) i HUNGARIAN ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD under the Act *f March 3, 1879 VOL. XXXVn^VFOLYA^r"™™"™" CLEVELAND^95o1vPRnn"'""’NO. 1624 SZÁM