Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-03-18 / 1622. szám
1950. március 18. * oldal ii É B M L N K Ä 8 Ismét termelnek a bányászok HETI KRÓNIKA (Folytatás az 1-sö oldalról) Amerika csaknem egy évszázados ipari fejlődésében, a tőke és a munka harcában, az első eset volt, amikor a puhaszén bányák rabszolgái mint egy ember léptek harcba a kizsákmányoló bányabárók ellen. Teljes tiz hónapon át, nyugtalanító sztrájkokkal, három napos munkahéttel próbálták jogos követeléseik megadására kényszeríteni a bányatelepek mindenható urait. Amerika ipari életének mozgásban tartása és a nép a dermesztő hideg elleni védekezése, felemésztette a felesleges és a bányászok három napos munkahét folyamán előállított szenet és a 380 ezer szénbányász minden szervezeti utasítás nélkül, sőt annak ellenére letette a szerszámot. Az elmúlt négyheti sztrájkban a bányabárók minden szócsöve, megvadult dühvei törtek a bányászok ellen, felhasználtak minden eszközt, sajtót, rádiót ,államügyészt, szövetségi bírót, az Egyesült Államok elnökét, kongresszust, tiltóparancsokat osztogattak, államosítással, karhatalommal fenyegetőztek és mindez csütörtököt mondott, a bányászok szolidaritása győzedelmeskedett. A vasúti kocsik hosszú sorai szállítják a bányászok munkaerejének gyümölcsét, az úgynevezett fekete gyémántot; szerte az ország ipari gócpontjaiba, visszaállítják a teljes munkahetet, a szén hiányában beteggé vált iparokban, megnyitják a középületeket, kivilágítják az utcákat, a bányász munkaereje visszavarázsolta a civilizációt. A bányabárók egyesülve az Egyesült Államok munkáltató szövetségével, elindították a gőzhengert és a politikusok boszorkány konyhájában, a washingtoni kongresszusban a Taft- Hartley rabszolga törvény súlyos szigorítását vették tervbe. Az amerikai szakszervezetek laza összetétele szülte meg a Taft- Hartley törvényt és ugyan az tartja életben. Kérdéses előttem és minden osztálytudatos munkás előtt, hogy a 380 ezer puhaszén bányász sztrájkja, akik családtagjaikkal egyetemben több mint másfél millió lelket tesznek ki, akik teljes tiz hónapon át a nyomor, szenvedés, éhség súlyos korbácsának csapásait viselték el, hogy az eredmény, amelyet a bányabárók adtak, meg-e érte? Szerintem nem. Azok a sztrájkok, amelyeket ma az amerikai szakszervezetek irányítanak, nem hasznára, hanem kárára vannak az osztályharcnak még akkor is, ha az oly elszántan vivődik, mint az előttünk lezajlott bányász^ sztrájk. Elsősorban káros azért, mert nincsen a sztrájknak végcélja, a társadalom megváltoztatására, a bérrendszer eltörlésére, sőt ellenkezőleg, szakszervezeti szabályok tiltják az ipari demokráciáért folyó harcot, saját soraikon kívül, és kizárnak minden olyan egyént vagy szervezetet, amely forradalmositani kívánja a fizetésjavitás, aggkori biztosítás stb. reform sztrájkokat. _ | Másodsorban az amerikai szakszervezetek összetétele, harci modora nem az egyöntetű cselekvésre, hanem a “divide and rule” alapján működnek. Kellenek fényesebb bizonyítékok, mint az elmúlt bányász sztrájk és a tizhónapos huza-vona alatt történtek. A bányászok vezetőma is kívánja a bérrabszolgák sége összpontosítani kívánta és harcát, pénztárát, egyöntetű cselekvésre kívánta és ma is kívánja szervezni az AFL, CIO, és a független szervezetek tagságát, erre azonban a fenti szervezetek vezetősége nemmel válaszol. Ők külön, külön vívják, nem iparokként, hanem ipari telepek szerint a harcot, erre szomorú példa a Chrysler munkások sztrájkja, ahol több mint 100 ezer autómunkás hetek éta sztrájkol, fizetésjavitás, vagy aggkori biztosításért s az autóipari munkások százezeréi gyártják a más név alatt forgalomba hozott kocsik százezreit. Ki meri állítani, hogy az ilyen fejnélkül irányított sztrájkok, hasznára vannak az osztályharcnak. Az acélmunkások központi vezetősége 500 ezer dollárt adományozott a sztrájkoló bányászok segélyezéséré, nem a bányászoknak küldte a félmillió dollárt, hanem a bányászok központi irodájának, amely ha beváltotta volna azt az utalványt a Taft-Hart- ley törvény értelmében alaposan elbánhattak volna a központi szervezettel. Ennek tudatában visszaküldték az utalványt, amelyért az acélmunkások központi szervezete kapott egy meg nem érdemelt magasztalást. A bányászoknak nem az acélmunkások pénzére volt szüksége, hogy a sztrájkot megnyerjék, hanem az acélmunkások ipari szolidaritására. Az ország keményszén bányáiban is egységre jutottak és a három napos munkahét, március 13-tól kezdődőleg 6 napossá válik, amint azok szerződését is aláírták. A bányászok központi hivatala egy millió dolláros kölcsönt ajánlott fel a UAW központi hivatalának a Chrysler telepek munkásai sztrájkjának sikerre vitele érdekében. Az autómunkások központja visszautasította az egymillió dolláros kölcsönt, ugyan akkor visszautasította azt is, hogy a további harcok sikere érdekében az összes szakszervezetek szervezze n e k egy közös alapot, egy közös harci programot. Eme győzelemre elmondhatják a bányászok, amit Napóleon mondott, hogy “még egy ilyen győzelem és tönkremegyünk”. Amerika munkásosztályának éppen úgy, mint az egész világ munkásságának, forradalmi ipari szervezetekben kell tömörül- niök s az apró-cseprő reformok helyett a bérrendszer eltörlését, a termelés és szétosztás eszköz zeinek átvételét kell, hogy szorgalmazza.^. Szervezni, nevelni, tanítani kell a munkásosztályt egy végső leszámolásra, ha kell általános sztrájk utján, hogy átvegye jogos tulajdonát, a termelés és szétosztás eszközeit. Ez a végcélunk s ezt nem lehet elérni apró-cseprő reformokért folyó sztrájkokkal. Köhler 1 ve az alig háromszáz parlamenti ülésre. Athén környékéről 21 képviselő beválasztása volt esedékes, amelyre 430 jelölt pályázott. Még neveket is alig találtak már a politikai pártok részére, igy aztán még olyan párt is volt, melyet a “Sok gyermekkel megáldottak” pártjának neveztek el. Akik aztán nem tekintenek a dolgok mélyére és az eseményeknek csak felszíni bírálatot adnak, valóban elhiszik azt, hogy Görögországban demokrácia van, nem úgy mint Oroszországban, ahol' csak egy párt van a szavazó listán. A valóság ezzel szemben az, hogy addig amig Oroszországban a párt az uralmon levő munkáskormány támogatásának érdekében vesz részt a választásokon, Görögországban mind a száz politikai párt egyöntetűen az uralmon levő tőkés támogatással megerősített fasiszta kormány érdekében volt a választási listán. Olyan pártnak már a megalakulását is lehetetlenné tettek, melynek célja a legcsekélyebb mértékben az amúgy is ingado- dozó, az amerikai csuszamlós dollárokon nyugvó népnyuzó királyi kormány erejét csökkenteni igyekezett volna. Sehol a világon nincs olyan terror uralom, mint éppen Görögországban, ahol nem egy A naptárt köszönettel annak idején megkaptam és azt az első oldaltól az utolsó betűig a legnagyobb érdeklődéssel és figyelemmel átolvastam és csak azt sajnáltam, hogy a végére értem az olvasással. Miután minden cikke érdekes és ismeretterjesztő.. A társadalmi helyzet, a kizsákmányoló osztály hamis és félrevezető tanításait leleplezi és a színtiszta igazságot tárja elénk. Az én nézetem szerint a legnagyobb elismeréssel és köszönettel tartozunk a naptár, valamint a Bérmunkás lelkes, fáradhatatlan és hűen kitartó Írógárdájának, akik szellemi tudásukat az olvasók közt szétosszák, öntudatra ébresztik az ellámitot- takat, akiket a tőkés rendszer már gyermekkoruk óta félrevezet. A. Miklós, Chicago Küldök hét dollárt. Ezen pénzből $3.50 régi öreg barátom, Stéh József javára küldöm, akit a közel múltban meglátogattam, elég szomorú, beteg állapotban találtam őt. Elpanaszolta, hogy még nem volt alkalma vagy Joliban mondva pénzhiány következtében nem volt tehetsége az előfizetését megújítani és a kalendárium árát beküldeni. Tudni illik ő volt aki'a Bérmunkást velem megismertette. Úgy határoztam, hogy ennyit megérdemel tőlem. Andrássy ut 60. szám van egyetlen pince börtönével, hanem az egész ország egy nagy börtön és a népharcosok ezrei sínylődnek azokban. Ha valahol diktatúráról lehet beszélni, úgy a görög diktatúra a legkegyetlenebb és legvéresebb a jelenlegi diktatúrák között, ahol a múlt napokban ismét halálraítéltek 10 munkásszervezeti vezetőt, akiknek egyetlen bünük az, hogy a fasiz- ta kormány érdekeivel ellentétbe kerültek. Ezen terror uralmat öltöztették most fel demokratikus köntösbe a Wall Street érdekében. Az amerikai imperialisták a választási bohóskodás- sal akarják takarni, hogy a görög népgyilkolás nagy részben az ő lelkükön szárad. A görög nép azon rétegei, akik gyakorlatilag tapasztalják ezt a nagy görög demokráciát, nem is csoda, hogy továbbra is fegyverrel a kézben védekeznek ellene. A görög választások nem demokráciát mutatnak, hanem ellenkezőleg csak azt mutatják, hogy a választásokkal hogyan lehet becsapni a népet. Ilyenkor aztán még inkább láthatjuk azt, hogy mennyire helyes utón járnak azok, akik mindig azt hangoztatják, ha a munkásosztály helyzetében változást akar, úgy arra a módot ne a szavazó urnánál keresse. A szemeim gyengesége miatt a kalendárium olvasásával még csak most végeztem. Méltó az örökös emlékezetre a sok szép és tudományos valamint hasznos tanításáért. Ezen hasznos munkájukért hálás köszönetét mondva, vagyok tisztelettel Albert Vágó, Simcoe, Canada Örülök, hogy lapunk, a Bérmunkás nagyon jó, amit az abban iró miinkástársaknak köszönhetünk. A hiba az átlagos munkásokban van, akiknek nincsen tudás vágyuk, nem akarnak tanulni. A tudatlan munkás mindég fél, meg mindég mankón jár. Sokaknak a vallás, sokaknak a hazafiság, soknak a saját önző érdeke a mankója. Nagyon bánt, hogy az átlagos nép itt olyan tudatlan, mint száz évvel ezelőtt volt. Vagy talán egy olyan lecke kell itt is, mint Európában volt? Károly Nagy, Fort Lauderdale Fogadják a legőszintébb elismerésem úgy a lap, mint a naptárért. Igazán kitünően megszerkesztett naptár, tele sok érdekességgel, tudományos cikkel. Állítom,, hogy nincs párja az 1950-es naptárok között. Korunknak megfelelő, munkás szempontból minden sora a legnagyobb megbecsülést, elismerést váltja ki. J. Dolgos, So. Bend AZ OLVASÓK ÍRJÁK
