Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-03-11 / 1621. szám

HUNGARIAN ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act af March 3, 1879 VOL. XXXVII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 MARCH 11 ) NO. 1621 SZÁM Ipari szolidaritás (a.l.) Azok, akik még eddig nem tudták, most meggyőződ- hedtek, hogy egy ipari sztrájknak még mindig van hatása. Az egész társadalom gazdasági berendezése a munkások termelő ere­jétől függ. Ha a munkások ipari szolidaritása ezt a munkaerőt ki­vonja a termelésből, akkor az egész társadalmi élet megbénul. Szélsőséges tudatlanságra vall azt állítani, hogy a sztrájkok már idejét múlták. Az ahoz értők megállapítják, hogy az itteni bányaipar már sorvadó betegségben szenved. Értve alatta, hogy sok a felesleges munkaerő ahoz, hogy a szükséges szénfogyasztást kitermelje. Mindezek dacára, éppen most a szénbányászok elkeseredett harcot vívtak. A szén még ma is fontos szerepet játszik az ipari életben. Ma még el sem lehet képzelni egy ipari államot szén nélkül. Nagyon jó példa éppen a jelenben, hogy 370 ezer szénbányász képes megállítani a termelést nem csak a bányákban, hanem az összes iparokban. Éppen e sorok" Írásakor Richmond B. Keech szövetségi biró úgy döntött a bányászok szervezetével szemben, hogy nem szeg­ték meg a tiltóparancsot és felmentette a bányászok szervezetét. A fenti határozat hatályon kívül helyezi úgy a kormány törekvé­sét, mint magát a Taft-Hartley munkásellenes törvényt, amely valóságban a bányászok elleni gyűlölet sugalmazója. Természetesen a bányabárók nem fognak belegyezni ezen bí­rói döntésbe, már előre úgy néz ki, hogy az ügyet a legfelsőbb bí­róság elé fogják vinni. A birói határozatot mérlegelve megállapíthatjuk, hogy akár hogyan döntött volna a bíróság, az még semmi esetre sem bá­nyászta volna ki a szenet, mert ahoz a bányászok ereje okvetlen szükséges. Mivel a szénkészlet már annyira fogytán van, hogy az egész ország ipari életét megbénítja, azért is nem hozott a bíróság más ítéletet, mert a bányászok úgy sem hajlandók megfelelő szerződés nélkül munkába állni. A látszat szerint a mai rendszert védő honatyák olyan tör­vényről fognak gondoskodni, ami a szénbányákat a kormány ha­táskörébe fogja sorozni, úgy mint a vasutak dolgozóit. A tanulság még is az, hogy győzelmes sztrájkokat még ma is lehet vívni, ha a munkásokban meg van az ipari szolidaritás. A jelen esetben a szénbányászok tényleges önálló harcot vív­tak, mint egyének, ez a*z úgynevezett harc a tagság irányításával, ahol a vezérek többé nem irányítják a harcot. Minden szénbányász maga vívja a harcot az összes dolgozók részére. Hajtsuk meg az elismerés zászlaját az élet-halál harcot vívó bányászok előtt, akik az összes amerikai munkások harcát vívják. Kereszt tűzben a Marshall terv HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . (Vi.) Most megakarják újíta­ni a európai tőkésrendszer vér­átömlesztését, amerikai dollá­rokkal alátámasztani a roska­dozó kapitalista rendszert, még ahol erre alkalmat adnak nekik. Ezt tárgyalják Washingtonban, de már mindég több amerikai politikus — különböző okok miatt — ellene van annak, hogy újabb billiókat öntsenek bele ezen feneketlen zsákba, mi­vel nagyon kevés eredményt tud­nak felmutatni, az előző dollár­folyam eredménye képen. Nagy bajok vannak, ezen Marshall terv körül, felét sem mondják meg nekünk, csak egymás kö­zötti veszekedésekből kihangzó töredékekből lehet összeállítani azt a tényt, hogy ha megszavaz­zák is a kért három bilüó dol­lárt, nem nagy sikereket ígér­hetnek. Blair Moody, aki nagyon jó lábon áll minden politikussal, Washingtonból jelenti, hogy há­rom fő csoportba oszlik az el­lenzék, akik már nem igen akar­nak másik három billiót utána dobni a veszett fejszének. Ezek között vannak, akik ha adnak pénzt csak úgy adnak, hogy ha a kerületükből, államukból ösz- szevásárolhatják a felesleges al­mát, narancsot, Coca-Colát és más ipari terményeket és le- dampolhatják Európába és az amerikaiak fizetnék meg a Mar­shall dollárokkal. Vannak akik már nem akar­ják, hogy az amerikai olaj trösz­töknek fizessék ki a milliókat, szintén a Marshall dollárokból. Viszont vannak, akik innen min­dent akarnak küldeni Európá­ba, de onnan meg semmit sem j akarnak beengedni, hogy azok a Nem akarok olyan rendszer­ben élni, mondotta a múlt na­pokban egyik ismerősöm, ahol rettegnem kell attól, hogy mi­lyen szót ejtek ki a számon s minden kormány intézkedésre csak az éljen szót lenne jogom rámondani. Inkább választom akkor ezt a kapitalista rend­szert, ahol meg van a kizsákmá­nyolás, de legalább meg van a jogom a kizsákmányolás ellen tiltakozni, sőt még sztrájkolni is. Meg aztán az igazságszolgál­tatás is, mégis demokratikus alapon van, és ha bármilyen vád alapján elitélni akarnak, lega­lább van jogom védekezni, nem úgy mint pl. a mostani magyar rendszer alatt, ahol az elfogott egyén, már a tárgyalás előtt egész biztos, hogy el van Ítélve. “Itt van a nagy port vert, Vogeler ügy, majd azelőtt a Mindszenty és Rajk tárgyalások, hát nem gyanús magának, kér­dezte az ismerősöm, hogy mind­ezek papagájszerüen mindent bevallottak, még többet mint ami eredetileg rájuk volt bizo­nyítva. Ép most van tárgyalás alatt a kémkedési vád alá fogott orosz diplomata Gubitchev tár­gyalása, mely már hónapok óta tart, a tanuk egész tömegét vo­nultatták föl ellene, és ő mégis azt mondja, hogy ártatlan, ha ez megfordítva volna, Magyar- országon már mindent beismert volna és két-három napi tárgya­lás után, vagy a börtön fenekén, vagy az akasztófán lógna. Nem hiszek el mindent, úgy, ahogy az amerikai lapok Írják, hogy a ma­gyar vádlottakat, mindenfajta kínzásokkal és kábítószerekkel kényszerítik rá, hogy mindent bevalljanak, de amikor egyik a Marshall terven kívül dollárok­hoz juthatnának! Már két billió dollárt hajlan­dók volnának megszavazni, de még ezzel is olyan sok kikötést akarnak, hogy nem látják lehe­tőnek a keresztülvitelét. Ezek között azt akarják, hogy nem államoknak, hanem magán tőké­seknek adják ezen segítséget, kölcsönök formájában. De leg­nagyobb ellenzéket a szocializ­mus mumusával építenek fel és a kótyagos fejű politikusok, még a jelenlegi angol rendszert is szocializmusnak nevezik és megakarják tagadni azoktól a segélyt. Bajok vannak “Köpecen” a Marshall terv körül, nagyon drága és hatástalan orvosság­nak bizonyult. másik után egyforma módon, órákig tartó beszédben ismeri el a bűnösségét, nem tehetek róla, azt kell higyjem, hogy valami mégis van a dologban.” Ezen beszélgetés után, meg­tudtam, hogy a budapesti tár­gyalásról helyszíni rádió közve­títést vettek föl, melyet rekord­ra véve egy héttel később az amerikai rádión közvetítenek, igy fontosnak tartottam a ma­gam részére, Vogeler és Sanders beismerő vallomásaikat, úgy ahogy elmondták a bíróság előtt, meghallgatni. így aztán a múlt szombaton úgy éreztem magam, mintha ott lettem volna a tár­gyalási teremben, amikor Voge­ler elég jó szónoki képességgel és szép angol szelvezettel elis­merte minden bűnét, a magyar kormány aláásása vádjában és a bíróság enyhítő Ítélkezését kér­te, beismerő vallomásának fejé­ben. Hangja nem úgy hangzott, mintha egy megkínzott ember beszélne és úgy sem mintha a kábítószerektől megszédülve áll­na a bíróság előtt. Csak egysze­rűen úgy hangzott mint egy nya- koncsipett bűnös, aki a bizonyí­tékok erejét látva tudja azt, hogy hiába minden védekezés. így hát inkább a kapitalista oldalra való részrehajlás és ugyanakkor a jelenlegi magyar rendszer ellen rosszakaratú vi­selkedés az, ha a Vogeler ügy­ben a magyar terrorról beszé­lünk. Mert lehet a mai rendszer­nek sok hibája amivel magunk sem egyezünk meg, de ezért a kapitalista kizsákmányolás mel­lé állni, a legsúlyosabb bűn a világ munkásosztályának a fel- szabadulási harcát illetőleg. Nem is beszélve azokról a volt munkásmozgalmi züllött renegá­tokról, akik most a nyilas mene­kültek táborában cseresznyéz- nek, azokkal a régi amerikás Horthy legényekkel, akiknek minden amerikai ténykedésük a magyar népet nyúzó, földesurak, grófok, bárók kizsákmányoló uralma érdekében volt. Ezeknek a kótyagos fejű alakoknak, a náci uralom, demokrácia volt, mig a Vogeler-féle Ítélkezés a legkegyetlenebb terror uralmat jelenti. Alig pár nappal a Vogeler Ítél­kezés kimondása után, egy ha­sonló kémkedési ügyben mond­tak ki ítéletet, abban az ország­ban, ahol még az amerikaiaknál is nagyobb demokrácia, szólás és szervezkedési szabadság van, (Folytatás a 4-ik oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents