Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-02-18 / 1618. szám
1950. február 18. bérmunkás 3 mn: A HIDEG ZUHANY (Vi.) Azt mondják, hogy a hidrogén bombának főalkatrésze a “nehéz viz“ (Heavy water) amely nagyon jó hatással volt az amerikai háborús. uszitókra, politikusokra, éppen úgy, mint ahogy a hideg viz zuhany szokott lenni az őrjöngőkre, idegrohamokban szenvedőkre. Ami a legjobb, éppen azon fó-politi- kusok, hadvezérek, akiknek megmondták az igazat, akiket úgy bizalmasan felvilágosítottak olyan dolgokról, melyeket nekünk nem mondtak meg, legjobban meg vannak ijedve és húzzák be a farkukat. Most már nem verik a mellüket az atombombákkal, mint a közelmúltban tették. Mr. FBI Hoover tett meggyőző jelentést, valamint a State Departmentnek az ügynökei, kémei jelentése azt sejtetik, hogy az oroszoknak is meg van ezen borzalmasnak festett hidrogén bomba. De az biztosnak látszik, hogy az oroszok nem ijedtek meg sem az atombomba, de az újabb H-bomba gyártásától sem. Ezzel szemben az a tény, hogy az amerikai tudósok megsúgták, megmondták, sőt kikiabálták az egész világnak, hogy tizenkét amerikai városban 50 millió amerikait tudnának elpusztítani az H-bombával, amig az amerikaiak a kijelölt 70 orosz város elpusztításával sem tudnának annyit kiölni az oroszok közül. Ez az arány megrettentette az amerikai politikusokat. így talán megjött az eszük és most már békét hirdetnek, sőt az ösz- szes tömeggyilkolásra alkalmas fegyverek gyártásának beszüntetését, az általános lefegyvere- zést tervezgetik és ajánlják. AZ OROSZOK Elvitathatatlan, hogy az amerikaiak mellett csak is az oroszok számítanak mint nagyhatalom, vagyis olyan hatalom, amely ezen tömeggyilkoló fegyvereket, bombákat már gyártja és elég ereje volna azokat használni is. Ugyanakkor az oroszok még 1948-ban kérték, hogy az atombomba használatát tiltsák el, amiről akkor az amerikaiak hallani sem akartak. Az oroszok kérték az általános letermelő eszközök, annál kevesebb ily panaszra lesz ok. Nálunk azonban a termelő eszközök megvannak, de leállítják azokat, mert a kapitalista rendszerben csak akkor és addig tartják azokat üzembe, amig profitot hajtanak. És ez a mélyen fekvő külömbség a két gazdasági rendszer között. Nálunk a privát kapitalista gazdálkodásban ha gyorsan termelünk, a munkanélküliek táborába kerülünk és nyomor az osztályrészünk, mig a tervezett gazdálkodási rendszerben (vagy mint ma itt nevezik “kommunista diktatúrában” ha a termelő eszközök fejlődése eléri azt a fokot, hogy a szükségletekből annyit tudnak termelni, hogy minden igényt bőven kitudnak elégíteni, nem a nyomorba tafegyverezési konferencia megtartását. Mindezt sikertelenül. Most újabban jelentik, hogy az oroszok kérték Amerikát, hogy ez a két nagyhatalom, amelynek birtokában van úgy az A mint az H-bomba, üljön le tárgyalni és kössenek békés megegyezést azok tilalmára. Ezt az ajánlatot az amerikaiak nem merjk elfogadni, csak a kisebb-nagyobb nemzetek bevonásával, akiknek a támogatására bírnak számítani, amig a dollár folyam ki nem apad. Az oroszok tudják, hogy ezek a nemzetek, amelyeknek nincs és nem is lehet A és H-bombájuk, csak zavarólag hatnak az ilyen tárgyalásoknál és igyekeznek ezt a két nagy országot egymás ellen uszítani. Azonban most már nem látjuk a lapokban azt a háborús őrület által tett ajánlatokat, hogy rakjanak meg egy néhány száz B-29 meg B-36 bombázó repülőket atombombával és seperjék el Oroszországot a föld színéről. Sőt éppen ellenkezőleg, most már békéről, megegyezésről beszélnek. ÚJABB AJÁNLATOK A New York Times-ban írták, hogy az oroszok kérték ezen két nagy és legjobban érdekelt hatalom vegye fel a tárgyalásokat az atomellenőrzés ügyében. Azt elhallgatják, hogy ők csak a sok jobbról-balróli támogatás mellett merészelnek leülni az oroszokkal tárgyalni. Azonban McMahon, Tyding szenátorok és sok más magas és benfentes demokrata politikus, akik ismerik a valóságot, azon törik a fejeiket, hogy lehetne azt az őrjöngő versenyt megszüntetni és az általános lefegyverzési egyezményt nyélbeütni. McMahon a fegyverkezésre szánt billiókból 50 billiót ötéven belül arra akar fordítani, hogy segítséget adjanak a békés felépítéshez minden országnak, melyben az oroszokat is beki- vánja kapcsolni, hogy azok a billiók a fegyverek helyet, békés dolgok gyártását segítsék elő. Szenátor Tyding, minden tömeggyilkolásra alkalmas eszköz gyártását akarja eltiltani, csak szítják a termelő munkásokat, hanem a munkaidőt redukálják és kényelmesebbé teszik a termelő munkás életét. Bár ma még ezzel egyetlen tervezett gazdasági rendszerre tért ország sem dicsekedhet, de ha bevallott célkitűzéseiket követik, ez fog bekövetkezni. Az eddig ismert tényekből megállapítható, hogy a munkásság életszínvonala állandóan emelkedik és a legtöbb panasz azok részéről jön, akik a múltban mások kizsákmányolásából éltek jólétben, ami a jelen rendszerben megszűnt részükre és vagy dolgoznak, vagy éheznek, feltéve, hogy nem sikerült nekik Amerikába szökni és itt dicsőíteni ezt az “áldott (kapitalista) demokráciát”, ahol a tömött raktárak árnyékában a munkások millió éheznek. a rendőri szolgálatra alkalmas kisebb fegyverek gyártása és használata volna megengedve. Tehát a bombázó gépek, tankok, ágyuk is mind a lomtárba kerülnének az A-H bombákkal, mérges gázokkal és baktériai telepekkel együtt. Persze a spekuláns Hooverek, MacArthurok ezt nem szeretnék és meg is tudják akadályozni. De már sokat fordult a vüág az utóbbi egy év alatt is, mióta megtudták, hogy az oroszoknak is van mivel visz- szaütni. * REMÉNYEK Most mégis remélhetjük, hogy az a harmadik világháború, amelyet az amerikaiak olyan biztosra vettek, sőt sokan az egész világon, el fog maradni. Ezen sok józanabb ajánlatok közül valamelyiket mégis csak elfogják fogadni. De ha nem is fogadják el, nem igen mernének egy olyan tömegyilkosságot megkezdeni, melyben ők is egyforma károkat szenvednének. Van tehát remény arra, hogy megegyeznek, legalább is az A-H bombák, de meglehet, hogy minden tömeggyilkolásra alkalmas fegyver gyártásának és használatának betiltásában. A békére vezető józanabb belátásoknak példája a Detroiti News vezércikke, melyben meg- rójja a hadügyminisztert, amiért nagy pökhendi hangon a következőket mondta: “Amerika pokoli ütéseket mérne Oroszországra egy órán belül, ha azok kezdenek valamit.” A Detroit News következőképen vág oda Mr. Johnsonnak: “Mr. Johnson tudja, hogy ez a kijelentés egyszerű humbug (bunk), legalább is ha ő nem tudja, akkor nagyon rosszul van informálva az ország helyzetéről és nem méltó olyan állást betölteni.” Egy évvel ezelőtt ilyen kijelentéseket megtapsoltak, helyeseltek, dicsőítettek, most teljes értékére szállítják le azok, akik tudják, hogy milyen őrült háborús hangulatot keltenek az ilyen pökhendi kijelentések. Az Egyesült Nemzetek tanácsához tartozó, de a washingtoni politikusokkal is nagyon jó lábon áll<? Russell Barnes a következőket Írja ezen eseményekkel kapcsolatosan: “Összefoglalva az egész dolgot, Washington azt hiszi, hogy az oroszok álláspontja a következő: “Az atom fegyverek: Azt hiszik, hogy az nem döntő fegyver és az oroszok képesek ellensúlyozni azoknak gyártását és használatát. “Világbéke: Csak a két nagyhatalom megegyezése folytán biztosítható. “Lefegyverezés: Oroszország már régen emellett harcolt az Egyesült Nemzetek tanácsában, azonban nem egyezik bele nemzetközi felülvizsgálásba. “Háború: Látszólag Oroszország úgy számit, hogy a nyugati hatalmak széjjelesnek, a politikai beszivárgás és politikai tévedések sorozata folytán, valamint a munkanélküliség fokozása, a tömegek meggyőzése arról, hogy a kommunisták tudnak adni gazdasági biztonságot. “A hideg háború: A vörösök megvannak győződve, hogy ők ' nyerik meg végeredményben, A MAGYAR FALU SZÁZADUNK KEZDETÉN Fejlődött-e valamit a magyar falu az elmúlt félszázad alatt? Erre a kérdésre kér feleletet az az érdekes leírás, amelyben Geréb József munkástárs az ötyen évvel ezelőtti magyar falut lefesti öt részből álló cikksorozatban, amelynek közlését jövő számunkban kezdjük és amelyre külön is felhívjuk olvasóink figyelmét. mert úgy számítanak, nekik van meg az a rendszer, amely jobb munkát végez a tömegek érdekében.” Végül megjegyzi Barnes, hogy “A Szovjetek győzelmeik magaslatán vannak, a kínai események folytán.” Ez a nagy bizalom az oroszok részéről, hogy képesek magukat megvédeni minden támadással szemben, legjobban kijózanította az itteni háborús uszitókat. Most már hónapokon keresztül sem látjuk, amit egy évvel ezelőtt minden héten láttunk, hogy Oroszország megtámadásáról kiabálnak a véresszáju háborús uszítok. Még a borzasztónak beállított Hidrogén-bomba sem ijesztette meg az oroszokat, pedig arra volt szánva leginkább. így minden nap nagyobb reményünk lehet, hogy a háborút, a tömegmészárlást kikerülhetjük. Éppen azon tény felismerésére alapozhatjuk a béke reményét, hogy nagyon sok józanabb amerikai belátja, hogy éppen annyit kaphatnak a modern gyilkoló eszközök által, ameny- nyit ők számítanak adni. Ezt a tényt a tudósok is állítják, akik legjobban ismerik azon bombák hatását. STATISZTIKAI ADATOK A Statisztikai hivatal jelentése szerint az 1949-ik évben az Egyesült Államok területén 11 millió volt azok száma, akik 65- ik életévüket betöltötték. Eme óriási tömegből három és félmillió azok száma, akiknek sem társadalmi, sem egyéb aggkori biztosításaik nincsenek, hét és félmillió akik 1948-ban évi 806 dollárt vagy annál is kevesebbet kaptak. A kongresszus felső házának asztalán fekszik egy törvényjavaslat, amelyet már a képviselőház elfogadott és szenátoraink is elfogadják mielőtt az őszi választásokra kerül a sor.. Utó- végre is sok sok millió azok száma, akik betöltötték a 65-ik évüket és ugyancsak sok millió, akik néhány éven belül aspirálnak az aggkori segélyre. Az alsóház által elfogadott javaslat szerint magányos egyének, akik az elmúlt húsz éven át átlagos havi száz dollárt kerestek, havi 55 dollár nyugdíjban fognak részesülni, ha ugyan ezen idő alatt átlagos havi kereset meghaladta a kétszáz dollárt, akkor már 66 dollár nyugdijat húznak, havi négyszáz dollár jövedelemmel 77 dollárt kapnak.
