Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-01-21 / 1614. szám
O \jí Kkik. t BéKMU N K A S 1950. január 21. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL UJ MAGYAR MEGYÉK ÉS Az uj megyehatárokkal utolsó maradványa is megszűnik a régi nemesi vármegyének. Semmi a világon nem indokolta immár például azt, hogy az egyik megye területe háromszor akkora legyen, mint a másiké, azért mert valamikor a hatalmasok érdekei szerint igy szabták meg. Az uj viszonyok uj beosztást kivántak a népgazdasági és földrajzi érdekek szerint s ez most megtörtént. A régi vármegye nem csak közigazgatási fogalom volt, hanem jóval több ennél, az úri kiváltságok fellegvára. Cinkosi szövetsége a hatalmasoknak, amelyben az idegen főur hazaárulásért kapott rangja és ezer holdjai révén, a szolgabiróval, nagygazdákkal és gazdagokkal egyetértésben űzte a népnyomo- ritást. Nem csak hivatal volt a vármegye, ahol a vagyonát elkártyázó “úri” ingyenélő ranghoz és dús jövedelemhez jutott, hanem központja a dolgozók ellen irányitott politikai és gazdasági hadjáratoknak. NINCS TÖBBÉ KUPEC Az elmúlt gazdasági évben 400.000 holdra kötöttek termelési szerződést a dolgozó parasztok a nemzeti vállalatokkal. Az idei gazdasági évben már 830.- 000 holdon termeltek a parasztok a megkötött szerződések alapján. Egy év alatt tehát kétszeresére emelkedett a szerződéses termelés a magyar mező- gazdaságban. Az adatok bizonyítják, hogy a dolgozó parasztok tudják immár, mi a külömb- ség, ha állami szervek veszik meg a termését, vagy ha a ku- peceknek kell azt eladnia. A termés értékesítése egyik legnagyobb gondja, ügye volt a kisparasztnak. Csak azt tudta, hogy mennyit dolgozott, amig betakarította termését, de hogy mennyit kap érte, azt már nem ő szabta meg, hanem a spekuláció. Ha jó volt a termés zöldségben, vagy gyümölcsben, nagyon gyakran akár ott is hagyhatta, mert a kupecek szervezett társasága úgy szabta meg az árát, hogy a szállítási költséget sem kereshette meg rajta. Gabonájának árát a tőzsdejátékosok állapították meg olyan körmönfont módon, hogy titkát a dolgozó paraszt nem érthette meg. MEGYEHATÁROK Itt fölözték le a maguk céljaira a szegény parasztból kipréselt adót, onnan kapta meg a főbíró a szakszerű utasítást a szegény parasztok jogtalanságban és nyomorúságban tartására. Onnan kapott a földesur csendőrt az ínségben méltatlankodó béres megcsendesitésére. Ott kenték el sógor-koma főjegyzők sikkasztásait és panamáit. Onnan juttattak a grófoknak a kastélyához kövezett utat ingyen, közpénzből, ott bátorították a zsíros gazdát, hogy egy hordó bor, vagy egy hízott disznó ajándék fejében továbbra is úgy basáskodjék a községi képviselőtestületben, ahogy akar és nyíltan űzhesse adócsalásait. A szegényparaszt számára a vármegye csak bajt, félelmet és nyomorúságot árasztott, az úri ingyenélőknek pedig jogot biztosított arra, hogy Verbőczy hagyományai szerint uralkodjanak és duskálkodjanak a nép nyakán. Ezt a vármegyét, ennek utolsó maradványait törölte el most örökre a népi demokrácia. Az uj megyék és megyeszékhelyek a következők: I. Pest megye, székhelye ........................................ Budapest II. Komárom-megye székhelye _______________ Tatabánya Hl. Fejér-megye székhelye______ Székesfehérvár IV. Nógrád-megye székhelye ............................... Salgótarján V. Győr-Sopron-megye székhelye ...................... Győr VI. Vas-megye székhelye_________________ Szombathely VII. Veszprém-megye székhelye .... Veszprém VIII. Zala-megye székhelye ........... Zalaegerszeg IX. Somogy-megye székhelye ___ Kaposvár X. Baranya-megye székhelye ........................................... Pécs XI. Tolna-megye székhelye '................................^..... Szekszárd XII. Bács-Kiskun-megye székhelye ____ Kecskemét XIII. Csongrád-megye székhelye ......... Hódmezővásárhely XIV. Békés-megye székhelye ..... Békéscsaba XV. Szolnok-megye székhelye __ Szolnok XVI. Hajdu-Bihar-megye székhelye___________ Debrecen XVII. Szabolcs-Szatmár-megye székhelye........ Nyíregyháza XVIII. Heves-megye székhelye________ Eger XIX. Borsod-Abauj-Zemplén-megye székhelye ...... Miskolc Általában a kisparaszt sorsa a kapitalista gazdálkodásban az: hiába dolgozza agyon magát, mert munkájának hasznát mások vágták zsebre s neki csak a munka, a nélkülözés, az egyre növekvő adósság jutott. A népkormány a parasztokat megszabadította a kupecektől és egyéb üzérektől. Munkájuk gyümölcse immár nem az ingyenélőket gazdagítja, hanem a maguk és a többi dolgozók jólétét növeli. A tervgazdálkodás és a szerződéses termelés nem csak az értékesítés gondját vette le a dolgozó paraszt válláról, de megadta azt a biztonságot is, ami mellett a szövetkezetek és a gépállomások jótékony támogatásával dolgozhat és gyarapodhat. “CSELÉDLÁNYOK” ÚTJA Budapesten most tartotta első országos kongresszusát a Háztartási Alkalmazottak Szak- szervezete. Ötvenezer háztartási alkalmazott képviseletében gyűltek össze a kiküldöttek az ország minden részéből és a tanácskozáson kibontakozott egy teljesen újjászületett dolgozó réteg helyzete. A felszabadulás előtt csak “cselédek” voltak, ma pedig teljesjogu dolgozói a nép országának. Cseléd — ez azt jelentette a múltban, hogy az úri önkény teljes kíméletlenségével nehezedett rájuk. Munkaidejük határtalan volt, ételük maradék, lakásuk odú, kötelességük végtelen. Emberi joguk annyi, ameny- nvit a nagysága, meg a rendőr- biró kiszabott számukra, vagyis semmi. Akár csak azé a szegényparaszti rétegé, amelyből többnyire kikerültek. A kongresszuson most uj emberek voltak együtt. Tartásukban, hangjukban önérzet s a felszabadult ember öröme és bizalma a népi demokrácia iránt, amely idesegitette őket. Ma a munkájukért megkapják a becsületes bért, munkaidejük, szabadnapjuk biztosított s éppúgy meg van a lehetőségük a tanulásra, mint bárkinek. A biztosított fizetett szabadság jóvoltából a háztartási alkalmazottak százai üdültek ebben az esztendőben az egykori urak fürdőhelyein. Szervezetük hatalmas, erős és jogaik felett a dolgozók kormánya őrködik. A felszólalások bebizonyították, hogy a felszabadulás óta eltelt néhány esztendő alatt milyen messzire jutottak. Százak és ezrek járnak közülük a továbbképző iskolába, többek közülük már vezető állásban vannak. Ha gyárakba, üzemekbe, hivatalokba kerülnek, ott is kitünően megállják a helyüket. Bebizonyították, hogy tehetséges, fejlődőképes tagjai a társadalomnak s nem az ő hibájuk volt, ha a múltban képességeik elsikkadtak, mert az úri osztály nem engedte azokat kibontakozni. MUNKA UTÁN AZ ÜZEMBEN Magyarország üzemeiben 2000 könyvtár, 1200 színjátszó csoport, 354 tánccsoport, 809 énekkar, 381 zenekar, 350 irodalmi kör működik. Ez mind a munkásoké s a számok mögött az üzemek uj élete tárul fel, ami már merőben különbözik a régitől. Akkor a gyár, a műhely a bánya a munkás számára csak a bérmunka rideg területe volt, ahonnan munka után sietve távozott. Megkönnyebülten lépte át a munkahely kapuját, amely csak a tőkésnek jelentett vagyont és örömet, neki azonban a bérmunka reménytelenségét adta. Más ma az üzem! A munka végeztével a munkás a kultúrterembe vonul. Színdarabot hallgat, zenekar játszik neki, irodalmi vita folyik, minden este hoz és ad valamit számára. Távoli vidékek bányatelepein, gyáraiban uj értelme lett az üzemek életének. Igazi tudományt, művészetet és irodalmat kap az üzemi kultúrtermek előadásain a munkás s nem holmi szellemi hulladékot, giccset. Ma már hazamenet nem arról beszélnek fojtott, kesergő hangon, hogy mit kellene tenni az egyre kevesebbet érő bér, az egészségtelen munkahely és a munkanélküliség réme ellen, hanem könyvekről, a szeminárium anyagáról, az uj munkamódszerekről beszélgetnek. Arról az egészen uj világról, melyben már hirehamva sem lesz a mások munkájából élőknek. Egyre gazdagodik az üzemi kulturélet és a kormányzat ehhez minden támogatást megad. A jövő esztendőben 258 millió forinttal még több jut szociális és kulturális kiadásokra, vagyis még gazdagabb, szebb lesz az üzemek kulturélete is. A múlt árnyai elszállnak az emlékezésből, amikor a vidéki ipartelepek munkásainak semmi sem jutott a művészet és a szellem javaiból. Immár az övék az uj kultúra, amely világit nekik a szocializmus felé vezető utón. MODERN MUNKÁSLAKÓHÁZAK A CSÉRY TELEPEN Nagyarányú építkezések folynak Kispesten is. A múltban hírhedtté vált Cséry-telep eltűnt, helyére kétszobás összkomfortos lakások épültek. Még a tél beállta előtt befejeztek 4 12 lakásos ház építését. A lakások december 21-re készültek el és ezen a napon költöztek be az első lakók, utánna azonnal megkezdték újabb 72 lakás építését. Modem iskola, kulturház és négyszáz munkáslakás épül fel az ötéves terv során Kispesten. Kiépítik az utakat, parkokat létesítenek és még ebben az évven a Budapesti Fővárosi Vízmüvek veszik át a Kispesti Vízmüveket. Épül az ország Nagykanizsán megnyílik a dolgozók ipari gimnáziumának első osztálya. Az iskola négyéves és elvégzése a műszaki egyetemre jogosít. Az iskolába felvesznek minden olyan dolgozót, aki 18. életévét betöltötte és szakmájában két éve rendszeresen dolgozik. A Miskolci színház előcsarnokában színháztörténeti kiállítás nyílt meg a magyar színészet fejlődésének bemutatására. Kétegyházán eddig nem volt mozi. Most, Stalin születésnapjára elkészítették az uj mozit és bemutatták az első filmet. Sashalom a hároméves terv során uj csecsemőotthont kapott, amelyet a legkorszerűbb felszereléssel rendeztek be. Két iskolát helyreállítottak, tankönyveket vásároltak, amelyeket ingyen osztottak szét a diákok között és utakat építettek. Rákosszentmihályon 1300 méter hosszúságban építettek járdát, több artézikutat létesítettek, szociális otthonban helyezték el a munkaképtelen öregeket, gyönyörű játszótereket építettek és december 9-én felavatták a községházán a Zöldkereszt uj helyiségét. Cegléden megnyílt az uj építőipari iskola. Az onnan kikerülő kiváló ipari tanulók tovább folytathatják tanulmányaikat a főiskolákon. Az iskolát ünnepség keretében adták át rendeltetésének. A Gyulai Columbia kötszövő- gyár dolgozója, Sipos Sándor, tügyártó-gépet szerkesztett. Az újítás azért nagyjelentőségű, mert a magyar kötszövő üzemek eddig külföldről szerezték be tü- szükségletüket.
