Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-06-17 / 1635. szám

HUNGARIAN ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio ander the Act af March 3, 1879 VOL. XXXVII. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1950 JUNE 17 NO. 1635 SZÁM Militarista munkabeosztás A NAGY HADITANÁCS KISZABTA A SZEREPEKET. — ANG­LIA ADJA A HARCI GÉPEKET, AMERIKA AZ ATOMBOMBÁ­KAT, EURÓPA PEDIG AZ EMBEREKET. WASHINGTON — Dean Acheson külügyminiszternek a kongresszusi bizottságok részére adott nyilatkozataiból nyilván­való lett, hogy a londoni tanácskozáson nem csak abban állapod­tak meg, hogy az Atlanti Szövetségbe vont országok haderejét egységes parancsnokság alá veszik, hanem abban is, hogy az egyes országok milyen tipusu fegyevereket, vagy hadsereget szállitanak. Az eddigi háborúkban a sző vetségesek, ha ki is nevezték az egységes főparancsnokot, a na­gyobb országok hadseregei meg­tartották egységüket ennélfog­va mindenféle fegyvernemet képviseltek. A militarista ipar azonban éppen olyan fejlődést mutat, mint a másféle iparok, amelyekben a technikai fejlődés következtében már régen alkal­mazzák a munkabeosztást, vagyis egy-egy szakmunkás csak bizonyos munkarészt vé­gez, egy-egy telepen csak bizo­nyos részét készítik a ma na­gyon komplikált termelvények- nek. Persze midőn ezt a militaris­ta iparra alkalmazzák, nem úgy kell érteni, hogy a pusztításban és gyilkolásban, — mert ez a militarista ipar termelvénye, — az egyik katonai az ellenfelének csak a kezét, a másik a lábát, a harmadik meg a fejét (és igy tovább) fogja levágni, hanem úgy, hogy az egyes országok haderejét csak bizonyos fajtájú hadigépek kezelésében képézik ki. NEM LELKESEDNEK ÉRTE Ezen elvnek megfelelőleg, — mint Drew Pearson jelenti, — az Egyesült Államok a nagy tá­volságból használható bombázó gépeket szolgáltatja; Anglia a rövid járatú “fighter” gépekkel fog résztvenni a következő há­borúba, Franciaország és a töb­bi európai országok pedig nagy hadseregeket képeznek ki és tar­tanak szolgálatban, hogy azok feltartóztassák az oroszokat ad­dig, amig az angol és amerikai segítség megérkezik. Ezzel a tervvel, — mint aho- gyon Walter Lippman, egy má­sik hires rovatiró kimutatja, — az a baj, hogy az európai népek nem igen lelkesednek érte. De nem is csoda, mert ezen terv szerint feltételezik, hogy a há­ború kezdetén az orosz Vörös Hadsereg gyorsan elfoglalja Európa nagyobb városait dacá­ra a francia és egyéb szárazföl­di hadseregek ellenállásának. De, mondják az angol és ame­rikai militaristák, ne ijedjetek meg, mert jövünk a nagy atom­bombákkal és kibombázzuk az oroszokat Párizsból, Belgium­ból, Dániából s a többi országok­ból. Az európai népek nem lelke­sednek ezért a nagy megtisztel­tetésért. Úgy gondolják, hogy amikor az amerikaiak ledobják az atombombát Párizsra, hogy elpusztítsák a várost megszállva tartó oroszokat, az atombomba nem nézi, hogy ki az orosz és ki a francia. Ez pedig nagyon lé­nyeges ilyen esetben. Azért a franciák most már hajlandók belemenni abba, hogy a németeket is felfegyverezzék, hogy ha már bombázni kell va­lakit, hadd bombázzák az ame­rikaiak a németeket Nyugat- Németországban. Ez az értelme annak, hogy most egyszerre a franciák a németekkel való egy­séget keresik. De egy dolog, amiről a mili­J. EDGAR HOOVER, AZ FBI FEJE KOMMUNISTA MUMUS IJESZTGETÉSSEL KÉRI A TITKOS RENDŐRSÉG MEGDUP­LÁZÁSÁT. — AZ AMERIKAI KOMMUNISTÁK SZÁMA. WASHINGTON — Az amerikai titkosrendőrség vezetője, J. Edgar Hoover beadványt intézett a kongresszushoz, amelyben a titkosrendőrség költségeinek nagymérvű felemelését kéri. A tit­kosrendőrség számának Tsaknem megduplázását és működési te­rének kiszélesbitését azzal indokolja meg, hogy a kommunista párt 11 pártvezérének elitélése óta a kommunisták titkos (föld­alatti) működése nagyban emel-*" kedett és igy sokkal nagyobb- számu ügynökre (titkos kémre) van szüksége, mint eddig. “A kommunista orbit (a kom­munizmus által uralt terület) 1917 óta nagyot nőtt”, — mond­ja Hoover a jelentésében, ■— “akkor csak a világ egy-hetedét foglalta el, ma pedig kiterjed a világ egy-harmadára. Ebben az irányban emelkedik a földalatti (titkos) működésűk az Egyesült Államokban is. Ha belső bizton­taristák megfeledkeztek, — írja Drew Pearson, — az, hogy Euró­pában dacára annak, hogy a militarista vezérek bármit is ha­tároznak, az átlagos ember nem látja be, miért kelljen neki áldo­zatul esni a Szovjet Union és az Egyesült Államok közötti hábo- nak. Fegyveres uralmat terveznek ACHESON KÜLÜGYMINISZTER AZ EGÉSZ VILÁGOT FEGY­VERES TÁBORRÁ AKARJA ÁTALAKÍTANI. — VANDER- BERG SZENÁTOR PANASZA. — ÖRÜLNEK A GYÁROSOK. WASHINGTON — Ugylátszik, hogy a fegyvergyárosok álma teljesülőben van, mert a kommunizmussal való rémitgetés befo­lyása alatt a kongresszus hajlandó megszavazni bármily nagy összegeket is a fegyverkezésre. A fegyverkezés kérdésével a sze­nátus két bizottsága is foglalkozott, úgy a külügyi, mint a had­ügyi bizottság hajlandó támogatni az adminisztrációt abban, hogy a következő évben 1,222,500,000“^ dollárt költsenek azon országok felfegyverzésére, amelyek haj­landók a “kommunizmus ellen harcolni.” A külügyi bizottságban Ar­thur H. Vanderberg (R. Mich.) szenátor ugyan nagyon dühös beszédet tartott, de nem a fel­fegyverzés eszméje ellen, hanem csak azért, mert Truman elnök és az adminisztrációja a szená­torok megkérdezése nélkül oszt­ja el az oroszellenes szövetség felépítésére szánt összegeket. Azt követelte tehát, hogy az ad­minisztráció kérje ki a szenátus külügyi bizottságának vélemé­nyét is. Erre vonatkozólag meg­nyugtatták a szenátort, mire készséggel járult hozzá az egy és egynegyed billió dollár elpa- zarolásához, amelynek jelenté­keny részét az amerikai fegyver- gyárosok zsebelik be. Acheson külügyminiszter be­ismerte, hogy az Egyesült Álla­moknak ezen programja az egész világot fegyveres táborrá alakítja át, de hozzátette, hogy azért ő “nem szeret háborúról beszélni”, de a fegyverkezést szükségesnek tartja, mert “a Távol-Keleten az oroszok által támogatott kommunizmus ve­szélyezteti Amerika biztonsá­gát”. Johnson honvédelmi miniszter is úgy tartja, hogy Amerika biz­tonságát sok-sok ezer mérföld távolságban kell védeni, azért kell a sok bombázó gép, amelyek természetesen nagyon sok pénz­be kerülnek. Az igy megrémített honatyák természetesen megsza­vazzák a nagy hadiköltségvetést. Ságunkat meg akarjuk őrizni, akkor minden kommunista mű­ködését ismernünk kell.” Ezzel az ijesztgető nyilatko­zattal szemben a jelentés el­mondja, hogy az Egyesült Álla­mokban mindössze 54,174 kom­munista van, — vagyis körülbe­lül minden 3000 ember közül 1 a kommunista. Másszóval Hoo­ver szerint az az egy ember ve­szélyezteti a 3000 biztonságát, noha az az egy minden valószí­nűség szerint fegyvertelen, még­is rabláncokat fog rakni a 3000 emberre, akiknek jól felszerelt rendőrségük és katonaságuk van. A KOMMUNISTÁK ELOSZTÓDÁSA Az ijesztgetés fokozására Ho­over felsorolja a kommunisták­nak államok szerinti felosztását. Eszerint New York államban 25,000; Californiában pedig 6,907 kommunista van. Illinois 3361, Pennsylvania 2876, Ohio 2834, Michigan 1250, Massa- husetts 1222, Nevada 23, Wy­oming 10, Tennessee 27, Alaba­ma 141, New Hampshire pedig 43 kommunistával szerepelnek a Hoover listán. Természetes, hogy ilyen kis­számú kommunistával nem le­hetne annyira megijeszteni a kongresszus tagjait, hogy a kért hatalmas összeget nagyobb kritika nélkül megszavazfták, az­ért Hoovert azt a trükköt hasz­nálja, hogy a kommunista párt­tagra legalább 10 rokonszenve­ző esik, igy tehát az FBI-nak le­galább félmillió ember ellen kell védeni az ország belső biztonsá­gát. De ha ez az állítás igaz volna, mint ahogyan nem igaz, még akkor is az arány csak egy a háromszázhoz lenne, vagyis egy fegyvertelen ember nem veszé­lyeztetheti a felfegyverzett 300 ember személy- és vagyonbiz­tonságát. Hoover beadványának lénye­ge az, hogy most már ő is rájött, hogy a kongresszustól bármily nagy összeget ki lehet forszíroz­ni a kommunista mumussal való ijesztgetéssel s igy beteljesíthe­tik a nagy rendőr-állam kiépíté­sét, amely után minden titkos rendőr álmodik s vágyakozik. Rendőr államot akar

Next

/
Thumbnails
Contents