Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-05-27 / 1632. szám
6 oldal BÉRMUNKÁS 1950. május 27. Itt muszáj sztrájkolni Bőkezű osztogatok (a.l.) A General Motors Corp. 1949-ben fennállása óta a leg- busásabb profitot harácsolta össze, azért azután bőkezüsködnek saját magukkal szemben. Március és április hónapokban 10.292 részvényt osztottak szét 33 tisztviselőjük között. Ebből Charles E. Wilson a General Motors elnök-igazgatója 621 részvényt kapott. Néhány héttel ezelőtt egy másik jelentés szerint a General Motors 10 tisztviselője 6 millió dollárt kaptak fizetés és osztalék fejében. Azért mi nem is csodálkozunk azon, hogy a föntnevezett urak miért ragaszkodnak a magántulajdon rendszeréhez. Amint a jelek mutatják nem is ütközött nagy nehézségekbe, hogy a részvényeket kiosszák az urak saját maguk között. Ha azután más oldalról vizsgáljuk meg a helyzetet, azt látjuk, hogy mikor a munkások csak néhány cent javítást kémek abból a célból, hogy életszínvonalukat emeljék, milyen hatalmas ellenállásra találnak éppen azoktól az uraktól, akik olyan bőkezűek magukkal szemben. EZT NEVEZIK FELLENDÜLÉSNEK (al.) New York városában 5000 munkanélküli tolongott, hogy 110 városi napszámos állást betöltsenek. New York államban több mint 200 ezer a munkanélküliek száma, ezeknek legtöbbje már kihúzta a munkanélküli segélyt, de még munkára most sincsen kilátás. A kapitalista sajtóból állandóan azt olvassuk, hogy nagy fellendülés van az iparokban. Amúgy máskülönben pedig a tényleges hírek, amiket maguk az iparokban dolgozók tesznek közhírré az, hogy állandó elbocsájtások vannak a legtöbb iparban. SZTRÁJKOLNAK A -SAJÁT SZERVEZETÜK ELLEN Toledo, O.-ban az autó munkások 12-es számú csoportjának 12 irodai alkalmazottja sztrájkba lépett. A sztrájk okául azt adják, hogy az országos szervezetnek Richard Gosser névre hallgató al-elnökének cári módra való viselkedése adott okot. Természetesen a 12-ik számú csoport tisztviselői úgy kívánják megoldani a sztrájkot, hogy sztrájktörőkkel igyekeznek az állásokat betölteni. A CIO ÉS A TAFT-HARTLEY TÖRVÉNY (a.l.) A nagy zaj lecsendesedett, pedig az elmúlt év nagyon hangos volt a CIO-ban a Taft-Hartley törvény ellen. Most azonban a CIO is egész más vizeken evez. ők is nagyon felkapták a vörös üldözést. Szóval egy kórusba énekelnek a kapitalista reakcióval. Ilyenkor azután szívesen veszik igénybe a Taft-Hartley törvényt, még azzal sem törődnek, hogy közvetlen a munkás érdekeknek ártanak. A Westinghouse telepein 'mindenkivel összepaktáltak, csakhogy a munkások szolidaritását megtörjék. Minden eszközt igénybe vettek, hogy a harcias U. E.-t megtörjék. A U.E. (United Electrical Worker, amely a Westinghouse munkásait 14 évvel ezelőtt szervezte meg és azóta biztosított jobb megélhetési és műhely viszonyokat a Westinghouse munkásai részére. A UE-t a múlt konvención kiüldözték a CIO kebeléből, mert autonom jogot követeltek szervezetük számára. Ilyesmit pedig a CIO nagyvezérei nem igen tudnak lenyelni. Azért azután megkezdődött a hajsza a UE szétrombolására. A Greensburg Pa.-ban megjelenő “Morning Review” polgári lap ezeket Írja: “A CIO vezérei nem mulasztanak el semilyen alkalmat, hogy a Taft-Hartley törvényt ne denunciálják, de nagy előszeretettel használják akkor, amikor a UE tagjait akarják megnyerni a saját szervezeteik részére.” Azok a szervezeti vezetők, akik a munkások kárára ilyen eszközöket vesznek igénybe, alacsonyabb nívóra sülyedtek a sztrájktörésnél. fegyverekkel verték meg, amelyet elvettek tőlük, nem az oroszok, hanem az amerikai kormány fegyverezte fel a kínai Néphadsereget ha éppen az ellenkezője volt is a szándéka. A nagy story igy elmaradt, mert azért igazán nem hajlandók a hírszolgálati vállalatok fizetni, hogy valaki az igazságot mondja, azt ők úgyis tudják, nekik kínzások, terror, szovjet beavatkozás kell, nem pedig egyszerű igazság, ha a fiuk az előbbit nem hajlandók csinálni, soha nem lesz belőlük üzletember sem pedig nemzeti hős. A pénznek nagy ereje van, igazán nem lepődnénk meg, ha ez az erő “meggyőzné” a fiukat, hogy Kínába nem az van ami velük történt, amit ott láttak, hanem az amit a hírszolgálati vállalatok üzlete és a hideg háború — ami végeredményben egy — szempontjából az amerikai népnek beadni akarnak. TUDÓSÍTÁS A május 14-én Clevelandon megtartott társas délután alkalom volt arra, hogy a Bérmunkás barátai néhány órát együtt eltöltsenek. A társas játékok mellett ifjú Kollár nagyszerű harmonikájával klasszikus és magyar szerzeményeket játszott. Varga János munkástárs Petőfi verset szavalt. Koncz, Kollár, Buzay és Munczy munkástársnők kitűnő szendvicseket, kávézás süteményeket szolgáltak fel. Az összesjövetel a Bérmunkás anyagi támogatását szolgálta, ennek az érdekében Buzay és Nehéz munkástársnők kézimunkát sorsoltak ki, ami $10.55-t eredményezett. A konyha kiadás felét Koncz Róza munkástársnő fedezte. A Bérmunkás fentartására $65.70 lett átadva. (Vi.) A tőkés lapok sokszor felhozzák azt a jelenséget, i hogy a szocialista tervgazdaság alapján működő országokban nincsenek sztrájkok. Azt úgy akarják beállítani, mintha ottan nem szabad volna sztrájkolni. Nem ismernék be, hogy ottan nincs szükség arra, hogy sztrájkokkal akadályozzák meg a termelést, hogy a munkások érdekeit megvédjék. Ahol az ország érdekei egyformák a munkások érdekeivel, ott nincs arra szükség, hogy a termelést megakadál y o z z i k. Hogy ezeket bizonyítsuk, hasonlatot kell vonni Amerika és mondjuk Magyarország között. Itten: az 1930-as években sztrájkhullám vonult végig az egész országban csak azért, hogy az unionokat elismertessék és a munkabéreket egy néhiny cénttel felemeljék. 1933-tól a háború kitöréséig, leginkább emiatt törtek ki a sztrájkok láncolatai. A háború alatt csak azért csökkent a sztrájkhullám, mert a kormánnyal fizettettek meg minden béremelést, igy köny- nyebben megadták. De 1946-tól kezdve, megint a sztrájkok láncolata követte egyik a másikat. OKOK A SZTRÁJKRA Amig a unionok létezésének elismertetésére is nagyon sok harc, sztrájk volt, legújabban a penzió és kórházi, orvosi kezeltetésnek a munkáltatók által való fizetése miatt vannak bérharcok, sztrájkok. A bányászok az acél-, autó munkások leginkább azért sztrájkoltak az utóbbi években, hogy a munkáltatókkal pótoltassák ki a penziót, hogy legalább egyszáz dollárt fizessenek az elöregedett munkásoknak. Mindezt csak kem my és hosszú sztrájkok sorozatain keresztül tudták elérni, már ahol elérték és újabb üzemeket kell vinni ilyen sztrájkokba, hogy azokban is sikerüljön ezen egyszerű és régen esedékes követelések biztosítása. A vasutakon, ahol mostan dühöng az osztályharc, egyszerűen csak azért, mivel a diesel motoroknál a munkáltatók nem akarnak egy második embert betenni a munkára, ahol az utasok biztonsága ezt megköveteli. Ugyanis a Diesel motorok bevezetésével, legkevesebb ötven százalékkal csökkentették a munkások létszámát. Ahol eddig tiz ember kellett a szenes kazánoknál, mostan 5 ember végzi el a munkát. De mivel minden munkánál, igy a Diesel motoroknál is megbetegedhet az ember, vagy mint sok öregebb egyéneknél előfordul, szívbajt kaphat a munkán, a rohanó vonatnál, ahol nem tudnák azokat olyan könnyen helyettesíteni, mint az üzemekben. így a tüzelők ízt kérik, hogy egy pótlék, segítő fütő is legyen kéznél, részben az ut vigyázásánál, részben betegség esetén helyettesíteni a fűtőt. Ezen egyszerű követelés, már három éve izgatja a vasúti munkásokat, és eddig nem kapták meg, mostan sztrájkkal pró-1 hálják ezt megszerezni. HA NINCS OK i SZTRÁJKRA Magyarországon háború után rém magas árak voltak, a feke- tézésen keresztül még feljebb préselték az árakat. Itten csak sztrájkkal lehetett volna magasabb munkabért kicsikarni, mely magával hozta a magasabb árakat. Magyarországon, az árakat megszabták, az üzembizottságok maguk igyekeztek beszerezni az élelmet, ilyen megszabott árakon és kiosztották a munkások között minden haszon nélkül. Ugyan akkor összeült a munkás- tanács, mely minden szakmát, ipart képviselt és kidolgoztak egy bérskálát, valamint termelési normákat. Akik ezen normán felül termeltek, azok többet kaptak. Szemelőtt tartották, hogy a munkások érdekei azonosak az ország érdekeivel, a munkások érdeke ugyan az, ami az ország érdeke, többet, jobbat termelni. Ami haszon lesz, azt megosztják a munkás és az ország között. Részben alacsonyabb árak, részben nagyobb kereset formájában. A bérkérdést igy elintézve, ugyan ez a munkástanács, minden bérért dolgozóra kiterjesztette a betegsegélyzőt, kórházi kezelést, melyekért itten olyan sok elkeseredett sztrájkot vívnak. Magyarországon minden bérért dolgozó, még akkor is, ha csak kisgazdának dolgozik, be van biztosítva orvosi, kórházi kezelésre, melyet a munkáltató fizet. Itten még száz napos harc után sem bírták a Chryslert arra kényszeríteni, amit Magyar- országon a munkás-tanács minden sztrájk, harc nélkül, egyszerűnek és minden vitán kívülinek tartott. Minden szocialistá tervgazdaságon alapuló országban, minden évben revízió alá veszik a béreket, az árakat, a termelési normákat és a munkás-tanács, mely a gazdasági szervezetekből áll, végez olyan formán, hogy az ország, illetve a nép érdekeit és a termelő munkások érdekeit minél jobban összeegyeztesse. Itten nem kell számításba venni a részvényesek, tőkések érdekeit. Irányvonal megint csak, hogy mentői többet, jobbat termelni, melynek az előnyeit megosztják a termelő munkások és az egész ország között. Tehát nincs ok a sztrájkra. TANULSÁG A tőkés osztály érdekeinek az eltüntetésével, leszerelésével nagyon sok harc, sztrájk kikerülhető. Amig a tőkés osztály csak azt adja meg, melyre a munkásság szervezett erejénél fogva képes kényszeríteni, de igyekszik azt visszavenni, mihelyt elég erősnek érzi magát arra, vagy megvesztegetni tudja a munkásszervezetek vezetőit, hogy vissza csináljon minden ilyen elért eredményt, ezért a sztrájk, az osztályharc állandó. Olyan egyszerű elemi követeléseket, melyeket az öreg Euró- ! pában, de leginkább tervgazdálkodásra térő országokban maga-
