Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-05-06 / 1629. szám

I 1950. május 6. BÉRMUNKÁS 7 oldal A fekete reakció vörös arculata (Vi.) Azt szokták mondani, amikor valakit hazugságon fog­nak, hogy elpirul, vörössé válik az urcuk — pofájuk. így jártak az amerikai reakciósok is és a nagylapok, amelyek napokon ke­resztül nagy Chiang győzelem­ről hoztak hireket, a Hainan szigetért folyó harcokban. He­tekkel ezelőtt 100-150 hajó elsü- lyesztéséről tettek jelentést, me­lyekben sok néphadseregbeli katonákat öltek meg, holott ak­kor még nem is igen voltak ot­tan harcok. A múlt héten kezdték meg a sziget támadását teljes mér­tékben, mégis csak 20-25 hajó elsülyesztéséről adtak hirt, de ugyan akkor azt jelentették, hogy 20-25 ezer támadó katonát gyilkoltak le, vagy fogtak el. Még pénteken is ilyen nagy győ­zelemről jelentettek, de már szombaton a sziget kormányzó­ja Hong Kongba menekült és a sziget fővárosába vonultak be a néphadsereg ‘legyilkolt’ katonái, így a Chiang kezeiben levő terü­leteknek felét egy csapásra át­vették a vörösök. Valamint az amerikai lapok megálmodták, vagy Chiangnak elhitték,- hogy a szigeten levő partizán csapatokat is legna­gyobb részben kiirtották, most meg amerikai ujságreporterek jelentése szerint, csak is ezen partizán csapatok voltak lénye­ges számban, valami 60.000 és a támadó rendes sorkatonaság alig tett ki 10-15 ezret. Ezekkel szemben Chiangnak volt 135.000 rendes sorkatonasága, akik csak arra vártak, hogy legyen ottan elég rendes sorkatonaság, akik előtt lerakhassák a fegyvert. A férj hazatérve a munkából nagyon gyanúsan néz a felesé­gére, aki éppen a tükör előtt áll­va uj kalapot próbál. — No csak ne ijedj meg, — mondja az asszony, — ez az uj kalap nem került nekünk sem­mibe. — Nem került semmibe, ak­kor jól van, — mondja a férj, dehát kitől kaptad? — Nem kaptam, hanem igy volt, — kezdi magyarázni az asszony, — a múlt héten elmen­tem a kalapüzlet előtt s akkor ez a kalap ki volt téve 10 dollár­ra. Nagyon megszerettem a ka­lapot, de sokaltam az árát, hát nem vettem meg. És jól is tet­tem, mert amint ma megint oda­megyek, hát képzeld már csak öt dollárra volt kitéve. Ugy-e te is belátod, öt dollárt takarítot­tam meg azzal, hogy a múlt hé­ten nem vettem meg a kalapot. Nos, azon a megtakarított öt dolláron vettem meg ma, igy va­lóban nem került semmibe. Kedden már a sziget déli ré­szén levő kikötőben, Julinban, voltak a partizán csapatok, egy héten belül az egész 13.500 négy­szög mérföld sziget a vörös had­sereg kezeiben volt. Még csak emlitésre méltó ellenállás sem volt. AZ AMERIKAI REAKCIÓ McCarthy, Taft, Knowland vezetése alatt, akik nagyon is hittek mindent, amit Chiangék mondtak nekik, mostan nagyon vörös pofával ülhettek a szená­tusban. Ezek akarták, hogy még több fegyvert adjanak Chiang­nak, melyet azok minden ellen­állás nélkül átadnak a vörösök­nek. Ezek nem csak elhitték a nagy fasiszta győzelmekről szó­ló hireket, hanem arra alapítot­ták azt a követeléseiket, hogy még több segítséget adjanak kedves barátuknak, Chiangnak. Azért volt az egész komédia me­lyet Lattimore, Jessup, Service és sok más ázsiai ügyekkel fog­lalkozó egyéneket kommunista- sággal vádoltak, mert ezeknek a tanácsára már nem akarta a kor­mány a fejsze nyelét is a veszett i fejsze után dobni. Acheson, akit kiakartak rúgni emiatt, azt állí­totta, hogy még Formosát sem tudja Chiang megvédeni, bár­mennyi segítséget is adnának neki. Hogy mennyire igaza volt, most bizonyítja a Hainan szigeti harc, megadás, fegyver lerakás. 135.000 ember megadja magát, 75.00 hiányosan felszerelt, leg­inkább polgári partizán csapa­tok előtt. FORMOSA Az amerikai reakció minden reménye még abból állt, hogy Chiangot megtudják tartani a Formosa szigetén, legalább any- nyi ideig, amig egy pár száz mil­liót kitudnak a részére csikarni. De most már nagyon sokan van­nak, Lattimore és Jessupon kí­vül is, akik tudják, hogy For­mosát még úgy sem fogják tud­ni védeni egy teljes támadástól, mint Hainan szigetet. Ezt azzal lehet érthetővé tenni, hogy Hai­nan sziget állandóan Chiang erőssége volt, az ő emberei vol­tak hatalmon, kormányon és mi­vel a nép sem lázadott ellenük, nem gyilkolták őket halomra, nem tettek százezreket halálos ellenségeikké. Ezzel szemben a Formas szigeten lázadás volt Chiang kormányzója, vérebei el­len 1947-ben. A lázadóknak még a rokonait is lemészároltatta Chiang, különböző jelentések szerint több mint 60,000 embert végeztek ki. De a lázadóknak nagy része elmenekült és a he­gyek között bujkál, szervezke­dik, készül a leszámolásra. For­mosa nem tartja magát kínai­nak és a lakosság is nagyon gyűlöli a kínai megszálló csapa­tokat, állítólag örömmel várja a vöröseket, akik megfogják őket szabadítani Chiang bandájától. A hegyekbe menekült forradal­márokat állandóan erősitik és élelemmel, fegyverekkel ellátják azok, akiknek egyedüli vágyuk, hogy Chiangékat kipucolják on­nan, mert ha most elfognák őket, halomra gyilkolnák. Amig a távolság miatt nehe­zebb lenne Formosa szigetet megtámadni, de a lakosság rész­vétele és erős partizán csapatok segítségével nem találják nehe­zebbnek, mint Hainan szigtének az elfoglalását, ezt tudja Ache­son, Jessup, Lattimore, azért van ellenük a hajsza. De lesz még vörösebb is a reakió pofája, amikor Formosáról is jönnek a Hainan szigethez hasonló hírek, tömeges megadásról, fegyver le­rakásról és társaik menekülésé­ről. A Harry Bridges pörben ki­derült, hogy Tom Clark, aki ak­kor igazságügyminiszter volt, személyesen beszélte rá az elő­zőleg már rablásért börtönvi­selt Mervyn Rathbornet a Brid­ges elleni tanutételre és ennek a börtöntölteléknek több mint 5000 dollárt juttatott. Ez a Tom Clark most a Supreme Courtnak a tagja, Amerika egyik főbíró­ja. — Most már tudjuk, hogy miért kötik be az igazság isten- asszonyának a szemeit! Bella V. Dodd, volt ismert ne­vű kommunista nő “becstelen hazugnak” nevezte a kommu­nisták ellen vádaskodó Louis F. Budenzt, a Daily Worker volt ügyvezetőjét. — Miért becste­len? Hát van becsületes hazug is? Az amerikai lapok olvasása arról tanúskodik, hogy az ame­rikai közvélemény irányitói a kommunistáktól és az FBI-tól kirúgott ügynökök, mert ezek­nek a hazugságai szolgálnak a vezércikkek alapjául. A Hawaü szigetek kormány­zója nagy küldöttséget vezetett Washingtonba, hogy kikunyorál- ják a szigeteknek állammá való előléptetését. Erre az előlépte­tésre érdemül azt hozzák fel, hogy a hajós sztrájk alkalmával éppenugy alkalmazták a kom­munizmussal való ijesztgetést, mint a U.S. bármelyik más álla­mában teszik. Frank R. Benedict, a Westing­house Electric Co. főmérnöke je­lenti, hogy ez a társaság azon dolgozik, hogy a nap melegét el­raktározzák télire, amikor fű­tésre használnák. — Reméljük, hogy nem sajátítják majd ki a napot, mint tették eddig minden más természeti kinccsel. DRÄGASÄGI PÓTLÉKKAL JÁRULTÁK A BÉRMUNKÁS FENTARTÁSAHOZ április 30-ig: J. Pataky, Jackson Hts. .. 3.50 Margaret Fay, Akron....... 2.00 A. Patchy, Caraban ____10.00 F. Vizer, New Brunswick .. 5.00 J. Policsányi, Elm Grove .. 2.00 E. Grossman, Chicago...... 1.00 South Bendi Proletár ___ 5.00 Val. Hegedűs, Chicago ..... 1.00 G. Fellai, Chicago ..... 2.00 J. Titko, Columbus ....... 1.00 J. Gyurcsek, Columbus__ 2.00 E. Szigety, New York...... 1.00 Ch. Kótczán, Chicago....... 3.00 D. Buday, Phila ...... 3.00 Sam. Ellis, Detroit_.... 1.00 Kér. Értekezlet, Clevel. .110.30 Paul Csorba, New York .... 2.00 S. Gajdos, New York ....... 2.00 NEM KELL ÖREG MUNKÁS LOS ANGELES, Cal. — A California State Department of Employment iroda szakértői ta­nácskoztak azon, hogy mikép­pen lehetne legyőzni a munkál­tatók ellenállását az idősebb munkások alkalmazásánál. A tárgyalások folyamán kiderült, hogy sok esetben a 40 évet elért férfi és a 35 éves női munkást “öregnek” tartják és nem alkal­mazzák őket bizonyos iparok­ban. A szakértők szerint a szak- szervezetek azon törekvése, hogy tagjaik részére nyugdijat bizto­sítsanak még nagyobb mérték­ben növeli majd az idősebb mun­kások kálváriáját, mert éppen koruk miatt nem veszik fel őket, ha már túl öregek arra, hogy a nyugdíj jogosultságra kisza­bott 20-25 évet ledolgozhatnák. A szakértők úgy találták, hogy minél kevesebb szaktudás kell valamely munkához, annál in­kább vonakodnak idősebb mun­kásokat felvenni az olyan mun­kákra. Az amerikai szenátusban ta­nácskozó közel száz öreg ember rémülve hallgatta, hogy már kö­zeledik a kommunizmus nagy veszélye. Hosszas tanácskozás után megbízták a Külügyi Bi­zottságot, hogy vizsgálja ki a kommunizmust. A Külügyi Bi­zottság hosszas tanácskozás után Millard E. Tyding (D. Md.) szenátor vezetése alatt kiküldött egy albizottságot, hogy vizsgál­ja meg a kommunizmust. A sze­nátus Külügyi Bizottságának albizottsága hosszas tanácsko­zás után kiküldte a Theodore Frances Green (D. R.I.) és Hen­ry Cabot Lodge Jr. (R. Mass.) szenátorokból alakított al-albi- zottságot, hogy vizsgálja meg a kommimizmust. A két szenátor­ból álló al-al-bizottság most hosszasan tanácskozik azon, hogy melyiküket küldjék ki az újabb al-al-al-bizottságba a kommunizmus kivizsgálására. ÉPITŐGÁRD A 1949-50-ik évre: Teréz Bikó, Cleveland___ 2.00 L. Birtalan, Cleveland ...... 4.00 J. Buzay, Cleveland........... 6.00 L. Decsi, Akron................. 5.00 J. Dénes, Detroit ................. 2.00 J. Farkas, Akron............... 5.00 J. Feczkó, New York ........ 6.00 L. Fishbein, New York .... 5.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 10.00 P. Hering, Buffalo.............12.00 S. Juhász, Akron .....:___ 1.00 G. Kosotán, Los Angeles .. 1.25 A. Köhler, Chicago ............ 7.00 J. Kollár, Cleveland........... 5.25 Róza Koncz, Cleveland .... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh ___ 7.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 A. Lelkó, Pittsburgh ........ 8.00 J. Mogor, Cleveland .......... 7.00 A. Molnár, Cleveland ........ 1.00 J. Munczy, Cleveland ....... 2.00 L. Pall, Ambridge .............12.00 St. Phillips, So Bend ........ 2.00 J. Reppman, Detroit ........... 5.00 Ch. Udvamoky, Flint ........ 1.00 J. Vizi, Akron ...................10.00 St. Visi, Lincoln Park....... 6.00 J. Zára, Chicago ............... 7.00

Next

/
Thumbnails
Contents