Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-05-06 / 1629. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1950. május 6. HÍREK MAGYAR0RSZAGB9L BUDAPESTI FIZIKAI INTÉZETEK A budapesti tudományegyetemen a felszabadulás előtt három fizikai intézet — a kísérleti, a gyakorlati és az elméleti — működött, egymástól meglehetősen elszigetelve. A laboratóriumi munkával foglalkozó kísérleti és gyakorlati fizikai intézet berendezése és felszerelése, a Horthy-fasizmus “tudomány politikájának” megfelelően már hosszú évtizedek óta teljesen elavult volt. Nemrég megtalálták a kulturminisztériumban Eötvös Lórándnak, a nagy magyar tudósnak, az intézet egykori vezetőjének 1913-ban irt beadványát, amelyben arról panaszkodik, hogy az intézet teljesen korszerűtlen felszereléssel dolgozik. Az állam azonban az intézetet azután sem fejlesztette, semmiféle beruházással nem támogatta a tudományos kutatómunkát. A kísérleti fizikai intézetben dolgozó műszerésznek például 25 esztendeje állandóan ismétlődő kérése volt, hogy az eszterga- padját modernebbé cseréljék j ki. Ezt a kérést azonban csak az idén sikerült teljesíteni. Az intézetek könyv- és folyóiratállománya terén is siralmas volt a helyzet: a legjelentősebb irodalom hiányzott. Az egyetemi fizetések olyan alacsonyak voltak és a tudományos munkások oly kevés támogatásban részesültek, hogy tudományos pályára úgyszólván alig mentek a hallgatók. A felszabadulás döntő jelentőségű fejlődést hozott a fizikai intézetek számára is. Az elméleti fizikai intézet a harcok sb- rán megsérült helyiségeiből uj épületbe költözött. Az intézetek könyvtárai lassan kiegészültek. Egyre nagyobb gondot fordítanak a hallgatók gyakorlati oktatására. 1946-ban az egyetemi hallgatók többnyire százas csoportokban beosztva részesültek laboratóriumi, vagy egyéb gyakorlati oktatásban. A három intézetből összesen négy tudományos publikáció látott napvilágot. A fejlődés gyorsaságára jellemző, hogy 1949-ben uj műszerek beszerzésével, valamint a tudományos munkások státuskérdésének rendezése révén az oktató- s kutatószemélyzet több mint megötszöröződésével sikerült elérni, hogy a laboratóriumi gyakorlatok ma már a réginél sokkal kisebb, 20-30-as csoportokban folynak, több mint 300 hallgató számára. Az intézetnek tudományos munkássága is egyre fokozódik. Az elmúlt évben hat elméleti és hat kísérleti tárgyú cikk került ki a három intézetből. Az intézetek jövője az ötéves terv során hatalmas lehetőségeket tár fel. A természettudományi kar életében döntő eseményt jelent a három fizikai intézet küszöbön álló egyesítése Egyetemi Központ Fizikai Intézetté. Ez többek között azzal válik lehetségessé, hogy befejezéshez közeleg a régi Eötvös intézetben folyó nagyarányú épitkezés, mely egy teljes emelet ráhuzá- sával, számost beépítetlen udvar két emelet magasságú belépité- sével, az épület belső berendezéseinek korszerűsítésével, nagymennyiségű értékes magyar műszer s könyv beszerzésével — az oktatási és tudományos munka teljesítéséhez minden tekintetben kiválóan alkalmas uj otthont fog nyújtani a három egyesített intézetnek. Ez az épitkezés teljesen független az ötéves terv során létesítendő Központi Fizikai Kutató Intézet rövidesen megkezdődő építkezésétől. Az egyesülés előtt álló intézetekben jelenleg is komoly kutatómunka folyik. Az egyes kutatócsoportok számos olyan kérdés megoldásával foglalkoznak, melyek a magyar népgazdaság szempontjából fontosak. Az üzemek felkérésére például kutatás indult meg az ultrahang ipari felhasználására. A kísérletek azt mutatják, hogy az ultrahang hatására a szén sokkal tökéletesebben elég és a cement gyorsabban szilárdul meg. A kísérleteknek tehát óriási a gyakorlati jelentőségük. A magyar fizikusok előtt a felszabadulás eddig soha nem sejtett perspektívákat nyitott meg. A magyar fizikusok büszkék arra, hogy tudásukat és munkásságukat a dolgozó nép, az emberiség haladása, a béke érdekében fejthetik ki. • JAVUL AZ ÉLET A dolgozók egyre emelkedő életszínvonalát bizonyítják a vidéki városokban a húsvéti vásárlások hatalmas méretei. Szegeden az édesség-boltok a tavalyi hüsvéti forgalom százötven százalékát bonyolították le. Kétszer annyit játékot adtak el, mint az elmúlt év hüsvétja előtt. A debreceni üzletek forgalma a húsvéti ünnepek előtt 50 százalékkal növekedett a múlt évihez képest. Az illatszer üzletekben 25 százalékos a növekedés. Az állami áruházakban és a ruhaboltokban 30-35 százalékkal több tipusöltönyt vásároltak, mint a múlt évben. Miskolcon az árubőségre jellemző, hogy például a TEJÉRT egyik fióküzlete a héten minden nap 1500-2000 liter tejet és 2 mázsa vajat adott el. A népboltok rekordforgalmat értek el sonkában és füstölthusokban. Diósgyőr-Vasgyár üzleteiben a lisztjegy megszűnése óta 12 vag- gon lisztet, az ünnepek előtt pedig 4 vaggon réteslisztet és 5 vaggon cukrot adtak el. Keskeméten a husvét előtti napokban 500 darab Csepel-ke- rékpárt adtak el. Nagy az érdeklődés a gramafonok és gra- mafonlemezek iránt is. DIÓSGYŐRI ADÓÁLLOMÁS A felszabadulás előtt, Horthy- ék idejében Magyarországon minössze egy 6 kilowattos rövidhullámú adóálllomás működött. Most elkészült a népi demokrácia legújabb alkotása: a diósdi 100 kilowattos rövidhullámú adó. A középhullámú adóállomások újjáépítése és kibővítése után már a múlt évben megindult a rövidhullámú műsoradás is, de csupán 2 kilowattal. Ez a kis energia azonban nem bizonyosodott zavartalan vételünek Európa távolabbi részein és a tengerentúlon, ezért a kormány elhatározta, hogy két uj, egyenként 100 kilowattos rádióállomást épit. A Standard-gyár azóta már leleplezett vezetői állandóan szabotálták a munka végrehajtását. A szabotáló kémbanda leleplezése, a Standard gyár szta- hánovistáinak és többi dolgozóinak kitűnő munkája azonban azt eredményezte, hogy az eddig Magyarországon még nem gyártott különleges műszerek a határidő előtt két héttel elkészültek. Az uj adó építésében igen nagy segítséget jelentett a szovjet szakirodalom rendszeres tanulmányozása. A most elkészült első uj adó 30.5 méteres hullámhosszon működik, a júniusban elkészülő adó hullámhossza pedig 25, illetőleg 48 méter lesz. Az első uj diósdi 100 kilowattos rövidhullámú adóállomás április közepén megkezdte rendszeres adását. MEZŐTÁRKÁNY MŰVELŐDIK A mezőtárkányi földműves- szövetkezet az elmúlt gazdasági évben a jó termény gyűjtésért rádiót kapott jutalmul. A rádiót — a szövetkezet büszkeségét — nem hagyják kihasználatlanul. Minden rádiószemináriumra 100- 120 egyén jön össze, hogy fejlesszék tudásukat. A szemináriumok után megtárgyalják a hallottakat. 220 kötetes könyvtárukat se állították fel hiába. Nem porosodnak a polcokon a könyvek, hanem szinte napról-napra gazdát cserélnek. Szombaton és vasárnap a földmüvesszövetkezet mozija kitűnő filmekkel tanítja, szórakoztatja a dolgozó parasztságot. A földmüvesszöveteketi tagok mezőgazdasági oktatófilmekből ismerkednek meg a fejlett szovjet mezőgazdasági agrotechnikával és mezőgazdasággal. Mezőtár- kány fiatalsága a földmüvesszö- vetkezetnek kocsmából átalakított kultúrtermében szórakozha- tik. BORSOD UJ ARCA A borsodi ipari üzemekben egyre növekszik a munkáslétszám és ma már több, mint 30 százalékkal szaporodott a dolgozók száma a felszabadulás óta. Pedig amikor a szovjet hadsereg felszabadította ezt a területet, kifosztott üzemek, felrobbantott vasúti vonalak, kohók s hidak mutatták a fasiszta hordák pusztításait. A dolgozó parasztokat s munkásokat ezen a területen azelőtt vállvetve nyúzták a grófok meg a Rimamurányi-Salgótarjám Rí kapitalistái. Borsodban talán még élesebb volt a szegénység és a tobzódó gazdagság, a profitból és a munkabérből élők ellentéte, mint máshol. Az üzemek inkább fegyenctelepekre emlékeztettek, mint a nagyipar munkahelyeire. Borsodnádasdon még rendes ivóvizük se volt a dolgozóknak, de az igazgatók villáinak kertjében külön vízvezetékből ömlött a viz a fürdőmedencébe. A diósgyőri nagy állami üzemet a legtehetségtelenebb bürokraták vezették s miközben a leghitványabb bért fizették a munkásoknak, az üzem mégis állandó veszteséggel dolgozott a tehetségtelen, munkásellenes vezetés következtében. Sok pénzt zsaroltak ki Borsodban az urak a munkások és dolgozó parasztok nyomorúságából. komor ipartelepek és sóvár falak felett ott pompáztak villáik olyan fényűzéssel, mint az indiai maharadzsáké. S ma, öt év múltán, ujászületett Borsod köszönti vidáman az odaérkezőt. Az elpusztított ipartelepek helyén uj üzemek épültek. Az egykori igazgatói villákban elhelyezett napközi otthonokban és kultúrtermekben fejlődik tovább a dolgozók uj élete. Mind több munkás költözik korszerű, fürdőszobás, kétszobás lakásba. A hajdani hivatalos dőzsölő helyen, a lillafüredi Palotaszállóban lakatosok, kőművesek, dolgossó parasztok, a szocialista élenjárói pihennek és üdülnek. A megyében 23 gépállomás segíti munkájukban az egykoribéreseket, nincsteleneket, akik immár saját földjükön dolgoznak és végképpen megszabadultak kizsákmányolóiktól. Öt év alatt uj élet támadt itt s ez a legkisebb borsodi falu külsején is meglátszik. Épül az ország Szombathely az ötéves terv első esztendejében 300.000 forintot fordít útépítésre. Főként a külső kerületek utcáit építik újjá. A munkát már meg is kezdték. A KAPOSVÁRI Kenyérgyár Községi Vállalat április elején megkezdte munkáját. A városban egymásután alakulnak a községi vállalatok, hogy fokozottabb mértékben szolgálják a dolgozók javát. Mándokon Harcsa Sándor traktorvezető egy napi munkatervét 730 százalékban teljesítette. Csaholcon Papp György traktorvezető 660 százalékban teljesítette előirányzatát. Fejér megye 17 állami gazdaságában a munkaverseny során a nagysimándi állami gazdaság ifjúsági brigádja lett a megye legjobb munkáscsapatává. Kiskundorozsmán most adták át rendeltetésének az újjáépített járási tüdőgondozót. Egerben, Magyarország egyik legszebb barokk városában átszervezik a vármúzeumot. Uj korszerű berendezésével nevelőeszközévé lesz a város és a környék dolgozóinak. Tudományos feldolgozásra kerülnek az egri várban levő román és gót emlékek. Az egri vármúzeum korszerűsítésével, az eddig raktár- szerüen felhalmozott anyagok a dolgozók közkincsévé válnak. A Sárvári cukorgyárban 180 újítást vezettek be, a megtakarítások értéke összesen 480,000 forint. Eddig a száritódobozt szénnel fütötték, most a kazánokból eltávozott füstgázt használják fel szárításra és csupán ezzel az újítással £vi 170,000 forintot takarít meg az üzem. • Baranya megye községeit járja most a délszláv kulturális csoport és már több községben tartót kulturális előadást a délszláv dolgozók előtt. A lakosság mindenütt nagy lelkesedései fogadta a müsorszámokat.
