Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-05-06 / 1629. szám
1950. május 6. Osztályellentét A Chrysler telepek munka- > sainak sztrájkja a negyedik hó-1 napba ment át és minden változás nélkül folyik tovább. Mindkét oldal mereven kitart. A munkások szervezetének követelése a havi százdolláros nyug- dij, vagyis a kormány társadalmi biztosításának összegét a Chrysler Corporációnak ki kell egészíteni a fenti összegre. A társaság hajlandó megadni a nyugdíj kiegészítésére járó ösz- szeget, de nem hajlandó, hogy annak kezelésébe a szervezet vezetősége is beleszólhasson. Ezért folyik a harc. A lelkes kitartás és elszánt harc, amelyet a bányászok után a Chrysler telepek munkásai tanúsítanak, arra enged következtetni, hogy az Egyesült Államok bérrabszolgái készek a harcra, az osztályharcra, amely sokkalta többet vagyis a munkás munkájának teljes gyümölcsét nyújtja és nem apró-cseprő reform bérjavitást, vagy nyugdíj kü- lömbözetet. Amerika egyik legreakciósabb szervezete a vasutasok, akik már hónapok óta ijesztgetik önön magukat, hogy sztrájkba mennek, ha a társaságok nem teljesitik követeléseiket. Két hónappal ezelőtt a kormány rendeletére elhalasztották a sztrájkot, megegyeztek abban, hogy a kormány egy tényeket felülvizsgáló bizottságot nevez ki, ezt meg is tették és a vizsgáló bizottság a Diesel motor fűtők követelése ellen döntött, azt állapították meg, hogy nincsen két fűtőre szükség. De nem csak a kormány nem egyezik meg a szakszervezetek követeléseivel, hanem a szakszervezetek maguk sem. A fűtők szervezete, egy másik fütő beálütását követeli. A mozdonyvezetők szervezete egy helyettes mozdonyvezetőt követel. Akár az egyik megy ki sztrájkra, akár a másik, egy bizonyos, hogy egymással jutnak ellentétbe és nem vállalnak szolidaritást. Ezek csodák-csodájára nem tartoznak az AFL-be. Ők munkás arisztokratáknak képzelik magukat. Hatvan nap elteltével újból felszínre került a telefon alkalmazottak sztrájkja. A telefon szerelők, akiknek szervezete körülbelül tízezer tagot számlál, április 24-én sztrájkba léptek. A több mint kétszázötvenezer alkalmazott, akik ugyan azon társaságnál, ugyan azon szervezethez, a CIO-hoz tartoznak, minden lelkiismeret furdalás nélkül követik vezéreik két balkezes intézkedéseit. A General Motors Corporation és a United Auto Workers szervezet között már április elseje óta folynak a tárgyalások, az uj szerződés megállapításának az ügy ében,ezideig semmi eredménnyel. A munkások szervezetének követelése a zárt műhely. Minden alkalmazott, akik még nem tagjai a szervezetnek, vagy újonnan felvett munkások, kötelesek 37 napon belül a szervezet tagjává válni, ellenkező esetben elbocsátandó. A korporáció hallani sem akar erről, dacára annak, hogy az alkalmazottak 92 százaléka eme követelés mellett szavazott. A szervezetnek nincsenek más eszközeik arra, hogy a szervezetleneket megszervezzék, csak az, ha a társaság is beleegyezik. A szakszervezetek basái elfelejtették, hogy alig másfél évtizeddel ezelőtt másképpen is szerveztek zárt műhelyt. Követelik azt, hogy a társaság a szervezeti járulékokat levonás után haladéktalanul folyósítsák a szervezet pénztárába. A korporáció a kormány társadalmi nyugdiját havi szászhu- szonőt dollárra egészítse ki. Betegsegély, rokkant és haláleseti biztosítás. Az autó szervezet 48 pontban foglalta össze a követeléseit, amelyekből április hóban tartott egyezkedő gyűléseken a társaság képviselői egyetlen pontot sem fogadtak el. Az Egyesült Államok bányászati hivatalának jelentése szerint ez év február havában 21 halálos kimenetelű bányaszerencsétlenség történt. A puhaszén 15, a keményszén bányák 6 áldozatot követeltek. A sérülések s halálesetek száma túlnyomó részben Kentucky bányatelepein fordulnak elő. Az elmúlt 19 esztendőben, dacára annak, hogy Kentucky állam bá- bányiban kevesebb mint 45 ezer puhaszén bányász van foglalkoztatva, a súlyos sérülések száma 93.355 volt, ugyan ezen idő alatt a halálesetek száma 2,531 volt. Elnyomatás, nyomor, szenvedés, munkanélküliség, nélkülözés, sérülés és halál a bérrabszolgák jutalma, nem csak a bányaiparban, hanem a termelés és szétosztás minden ágában. Azért van ez igy, mert a termelő hadsereg nincsen osztálytudatra nevelve. A szakszervezeti basák kénye-kedve szerint táncolnak s megelégszenek apró- cseprő reformokkal. Amerika 18 vagy 20 millió szervezett munkásainak, akik az AFL, a CIO, a vasutasok, a géplakatosok, a bányászok stb, szervezetekhez tartoznak, egy és ugyanaz a sorsuk, jutalmuk a kizsákmányoló osztálytól és mégis külön szervezetekben, külön időszakokban, jelentéktelen reformokért, minden végcél nélkül, hetekig, hónapokig sztrájkolnak és amikorra “kivívták” követeléseiket, újból kezdhetik, mert az élet szükségletei gyorsabb tempóban emelkednek, mint az osztály ellentétek elsimítása. Sokan nagy örömmel fogadták Murray, a CIO elnökének azon felhívását, hogy az amerikai szakszervezetek EGYESÜLJENEK. Azt gondolták, no most már lesz Amerikában egy egységes munkásszervezet. Csalódás érte nem csak ezen balga hitüeket, hanem magát John L. Lewist is, aki az elkeseredett hosszú sztrájk után megkísérelte a CIO-ba való visszamenetelt. Murray, Reuther, Carrey, CIO csahosok, jobban félnek Lewis- től, mint a kizsákmányoló osztálytól. De Murray nem gazdasági ellentétekből felmerült harcok egységes intézésére kérte fel a fenti szakszervezetek veze tőségét, hanem egységes POLITIKAI akcióra és még ebben sem egyeznek meg. Murray, Lewis, Green, Kennedy, Jonston Fraser, Hayes, mind más követ fújnak. Amely jelölt jó Mur- raynak az nem jó Greennek és amelyik Greenek és Murraynak Csak ilyen béke van (Vi.) Francia és Oloszország- ban hadiállapotok vannak minden nagyobb kikötő városban, ahol az amerikaiak ajándékát, fegyvereket akarják partra rakni. Tankok, drótsövények páncélos kocsik, katonaság ezrei vontak gyűrűt és rakják ki a gyilkolásra odaküldött fegyvereket. Angliában csak egy kikötőben, a londoniban, több mint kétezer sorkatonát rendelt ki a munkás (?) kormány, hogy a 13.500 rakodómunkás sztrájkját letörjék és a katonasággal rakassák partra a hajók rakományait. Berlinben a fiatalság egy nagyobb felvonulásra készül, a megszálló csapatok amerikai fő- parancsnoka, már is bajonettal és gyorstüzelő gépfegyverekkel akarja őket fogadni. Ezek a fiatalok fegyvertelenek és amint a sztrájkolókat, úgy fegyverrel akarják megakadályozni, hogy a német nemzeti ünnepen, május 28-ikán, évtizedeken át szokásos felvonulást, sport ünnepeket megtartsák. A londoni sztrájk is azért történt, mert tavaly nyáron vezetett sztrájk három vezérét felsőbb nyomásra kirúgták, nem csak a union vezetéséből, hanem a munkából is. Most ezekkel vál- i lalt szolidaritást a nagy többség, már akiket a munkás (?) politikusok nem tudtak lebeszélni a szolidaritás gyakorlásáról. Itten Amerikában is ilyen béke van. A Chrysler sztrájk már a negyedik hónapban van és bizony a munkások sokat szenvednek, nélkülöznek, már a fele a közsegélyen tengődik, de még sincsen kilátás a hamaros megegyezésre, sőt most már a gyárvezetőség azt látja, hogy gyengülnek a munkások és még ma- kacsabbul viselkedik. Most készülnek a Vasutasok, a telefon munkások nagy sztrájkra, ezeket is lebeszéltek a politikus — munkás — vezérek, ne hogy egyszerre egy nagy sztrájkká alakuljon ez a békés állapot, az osztályharc mezején. A mi munkásvezéreink is a gyárosoktól várják, hogy a sztrájk-alapra szedjék össze a pénzt a munkásoktól, igy közel három millió dollárt, melyet' már a munkásoktól levontak, különböző kifogásokkal még mindég nem adták át a unionnak, igy ezzel is nehezítik a sztrájkot. Olyan hülyeséget kérnek, várnak ezek a munkásvezérek, hogy az ellenség, a gyárosok fogják a sztrájk-alapot, segélyt összeszedni és átadni a munkásoknak. CLEVELAND ÉS KÖRNYÉKE OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A Bérmunkás segítésére május 14-én, vasárnap délután a West Sídéi Munkás Dalárda, 4309 Lorain Ave. első emeleti termében TÁRSAS DÉLUTÁN lesz, amelyre a lap minden barátját tisztelettel meghívjuk. Részvételi jegy 75c., amelyért szendwich és kávé lesz felszolgálva. jó, az nem jó Lewisnek és igy tovább, addig marakszanak, hogy kinek a jelöltjeire szavazzon a szakszervezeti munkásság, amig az úgynevezett reakciós politikusok (minden politikus az) kerülnek be a kongresszusba. Az Egyesült Államok társadalmi átváltoztatására nincsen politikai pártra vagy akcióra szükség. Az átmeneti korszakot elvégezte a kapitalista osztály. Itt egy iparilag kifejlett rendszerrel állunk szemben, amelynek társadalmositására a munkásosztály gazdasági direkt akciójára van szükség. Murray, Green, Lewis, stb. szakszervezeti basák jobban félnek ettől, mint maga a kormány, vagy a kizsákmányoló osztály. Lewis egyesülni kíván a CIO- val, a CIO az AFL szervezetével, nem csak a politikai alapon, hanem gazdaságilag is, erre kényszeríti őket a rohamosan előnyomuló munkanélküliség. A CIO az elmúlt két évben, több mint három millió tagot veszített, amelyben benne van a csaknem egy millió kizárt progresszív szervezetek tagsága. Az AFL több mint két milliót. Ezt a vezetőség titkos gyűlésen tárgyalta. Az elmúlt hónapokban kiadták a jelszót, egy millió uj tag szerzésére. Az Egyesült Államok Munkaügyi Hivatalának jelentése még megemlíti, hogy az AFL és a CIO szervezetein kívül a Railroad Brotherhoods, a United Mine Workers és a 'géplakatosok szervezete két és fél millió tagot veszített az elmúlt két évben. A taglétszám apadása napról-nap- ra gyengíti a szakszervezetek erejét, úgy a handa-bandázó politikai, mint a gazdasági téren. Ez az oka annak, hogy nehéz, huzamos sztrájkokkal kell intézni a szakszervezetek osztályellentéteit. Most aztán, hogy a munka- nélküliség rohamosan terjed, a mi szakszervezeti basáink a kongresszus boszorkány konyhájában főzik a tervet, hogy visszaállítsák a Roosevelt féle “kék sast” vagyis a WPA-t kívánják újból életre kelteni, a családos bérrabszolgák számára. A nőtlen egyéneket pedig a Civilian Conservation Corps, de- partbentjében használnák fel, fák ültetésére, utak karbantartására, stb. Ez volt az ő módszerük a munkanélküliség enyhítésére a múltban és ma is csak azt tartják megoldásnak. Köhler Minden uj olvasó, a forradalom regrutaja. Hány regrutát verbuváltál, a társadalmi forradalom Forradalmi Ipari hadse re íréhev BÉRMUNKÁS________ 3 oldal
