Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)
1950-04-29 / 1628. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1950. április 29. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Egy évre ..........................$2.00 Félévre ............................... 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Csomagos rendelésnél 3c Subscription Rates: One Year ..........................$2.00 Six Months ...................... 1.00 Single Copy ...................... 5c Bundle Orders ................. 3c Előfizetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................. $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még nem jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE -4W*> 42 Értekezlet után Eddigi szokástól eltérően az értekezlet jegyzőkönyvét nem közöljük a Bérmunkásban, mert a tanácskozás egy részén belső szervezeti ügyek kerültek intézésre, amelyben nem csak az értekezleten résztvevő Munkástársak és Munkástársnők vettek részt, de az ország különböző részeiből ötvenhat, évtizedes Bérmunkás olvasó, ipari unionista, beküldött írásaikkal mondták meg véleményüket azon váddal szemben, hogy a Bérmunkás letérve az IWW elvinyilatkozatának irányvonaláról orosz, magyar, kínai, stb. kormányokat, politikusokat szolgál. E levelek küldői több ezer mérföldre laknak egymástól és büszkeséggel állapítjuk meg, hogy egyöntetűen tiltakoznak az ellen, hogy a Bérmunkás irányvonaláról letérjen és a világreakcióval egyvonalon, kommunistái inspirációnak és ezért elítélendőnek bélyegezzen minden olyan népakciót, amely a kapitalista rendszer újabb háborús készülődései és a mind súlyosabb életviszonyok ellen lázadásával tiltakozik. A Bérmunkás irányvonala szorosan az IWW elvinyilatkozata örökbecsű megállapításain nyugszik, amint azt mai lapmik 2-ik oldalán Z. J. munkástárs Írásában kifejezésre juttatja, de az értekezlet után megállapítjuk, hogy ez a véleménye és a világeseményeket igy látják és értékelik a Bérmunkás olvasói is. Az értekezlet jegyzőkönyvét másológépen sokszorosítva küldtük szét. A Bérmunkás lapbizottsága. Amerikai segítség Az átlagos amerikai újságolvasó gúnyos mosollyal kisért fölényes kézlegyintéssel inti le a Marshall terv ellenzőitől jövő azon állitást, hogy ez az amerikai ajándék-támogatás végeredményben nem segíti, sőt ellenkezőleg, inkább akadályozza az elmaradt területek gazdasági fejlődését. Teljesen érthetetlennek tartják, hogy a financiális segítség, az élelmiszerek és egyéb kész árucikkeket tartalmazó adományok ne jelentenének pozitív és maradandó segítséget. A napokban olyan eseményről hallottunk, amely tisztább képet nyújt erről a dologról, kötetekre terjedő politikai és gazdaságiam értekezéseknél. De azért is érdemes felemlíteni ezt a dolgot, mert tisztán mutatja az amerikai tőkésosztály gondolkozás módját. Pár héttel ezelőtt az “ECA” (European Cooperativ Admi- nisztration), amely a Marshall terv végrehajtója, rájött, hogy Görögországban igen sok füge terem, amelynek tekintélyes része kárbamegy, mert nem tudják úgy megszántam és preparálni, mint a kaliforniai termelők csinálják. Az “ECA” tehát átirt a ca- liforniai fügetermelők szövetségéhez, hogy adjanak információt, miképen preparálják a fügét, de leginkább, hogy milyen gázokkal “füstölik”, hogy a rohadó gombák ne fogjanak rajta. Bizonyára nagyon meglepődtek az ECA vezetői, amikor megkapták a választ, melyben kereken megtagadták a kért információ megadását. “Nem vagyunk hajlandók arra”, — irta a fügetermelők szövetségének titkára, — “hogy iparunk gépeit és titkait kiszolgáltassuk idegen országok termelőinek, akik aztán velünk versenyre kelnek a világpiacon.” Ebből persze még nem kell arra következtetni, hogy a cali- fomiai fügetermelők rossz emberek. Dehogyis azok, hiszen hajlandók jókora összeggel támogatni az éhező görögök táplálását, sőt ha a görögök megígérik, hogy teljesen feladják a fügetermelést, akkor még emelni is fogják az adományaikat. De hogy segítsenek a konkurens üzlet kiépítésében, — hát hogy lehet üyet kívánni?! És ez áll a Marshall tervvel kapcsolatos minden más iparra és országra is. A MUNKA HIMNUSZA IRTA: ABET ADAM Avult gányáit unosan megunva Szán uj ruhába öltözött a munka S mint néplovag, mint tudomány kegyeltje Világtanácshoz délcegen belejte. De miért is nem? Hisz verejtékből égnek Mécsvilágai minden bölcseségnek És munka által nő a lélek miglen Királyi trónra lel kunyhói szívben. Oh munka, milyen nagyra vagy te képes! Mi szép a múltad és jövőd mi fényes! Nevedhez mennyi dicsőség szövődött, Karod ezernyi akadályon győzött S nyert uj erőt mindegyik fordulatban, Ha cél felé tartol, mi gátolna abban? Munkálkodó nép nem marad büincsben, Csak szív, ész, kéz, mind egymásnak segítsen. Akármi ösztönöz az alkotásra, A munka hü és elhagyhatlan társa; Jelen, mint illat, hol nemes virág van, Kicseng a dalból, pezseg a pohárban, Utat egyenget, hol rögös a pálya, Eszményben éklik, erénynek arája. Egyszer úgy ver, máskor meg kitüntet, Mert tettekkel kell vallani hitünket. A munkának is van kálváriája; Szemünkben könnyt fakaszt emlékek árja, De szív e gyönge örömtől ragyogjon, Mint jó siker a győzedelmi ponton, Mert mind, kik igaz javakért hevültek, * Szabadság napfényében egyesültek. Fürödhetünk a napfény adta kincsben; Csak szív, ész, kéz, mind egymásnak segítsen. A hasznos munka szent hivatást végez: Imánkat általa küldjük az éghez, Bún átvezet, reményeinkben támaszt, És általa nyerjük az égi választ. Teremtés edzett karjaiba véve Hálát lehel a föld és jövő méhe, Hoz majd gyümölcsöt dicsteljes napokban, Milyenért az igazság keble dobban. Oh munka, áldó hatalom, mi volna Te nélküled hegy, völgy, a bérc s a róna? Mit várhatnánk és életünk mit érne Nem bízva benned, benned nem remélve? De ígéreted nagy, hatalmas szárnya Visz fel egészen a színes szivárványba. Mi nem volt, van s lesz bőséggel, mi nincsen: Csak szív, ész, kéz, mind egymásnak segítsen. EL VIA YIL ATKOZ AT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbenl összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te- sifci, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport eUen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú áUapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer keretét építjük a rési társadalom keretein beiül.
