Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-04-22 / 1627. szám

LMUi* HÍREK MAGYARORSZAGBOL 4 __________ A VIRÁGZÓ CSEPEL A múltnak már sok bűnét tet­te jóvá a hároméves terv Csepe­len is. Az ötéves terv pedig a munkásosztály virágzó, élettől lüktető otthonává teszi Csepelt, Budapest XXI. kerületét. Egészséges városnak a csa­tornázás az alapja. Az úri Ma­gyarországon Budapest lakóhá­zainak 77 Csepel lakóházainak 0.6 százaléka volt csatornázott. 1940-ben az 50.000 lakosú Cse­pelnek 1120 méter csatornája volt, az ötéves terv 20.000 folyó­méter csatronát épit ki Csepe­len. Csepel utjai minősíthetetle­nül rosszak voltak. Nyáron por­felhő kavargott, télen térdig sárban, latyakban járt a dolgo­zó. Fa, virág, pázsit sehol. Né­hány év múlva lombkoronás fák szegélyezik majd a csepeli utcá­kat. Az első fásításoknál 30.000 fát ültetnek el, most ősszel pe­dig 62,000 facsemete került az Eötvös-iskolához, a Repkény- utcába, a majori sorházakhoz. A fásításokat tovább folytatják. Rendezték a Szent Imre- és a Kossuth-teret, az utóbbiból a város legszebb tere lesz. Játszó­terük sem volt azelőtt a csepeli apróságoknak, ma már kettő is van. A hároméves terv egészség­házat, szülőotthont, korszerű Országos Társadalombiztosító Intézeti (OTI) rendelőt, posta­palotát, a fiataloknak kollégiu­mot, az öregeknek szeretetházat adott Csepelen, a legjobb mun­kásoknak pedig 124 összkomfor­tos, gyönyörű uj lakást. Har­minchatmillió forintot fordított a hároméves terv a csepeli beru­házásokra. Az ötéves terv még sokkal többet akar adni Csepelnek. Szinte hihetetlen, de igy van: ebben a nagy munkásvárosban fürdőszoba egyetlen munkásla­kásban sem volt. Egész Csepelen nem volt fürdő. A balneológiái vizsgálatok megállapít o 11 á k, hogy a Rákóczi-tér táján forrá­sok vannak a földben. A kutatá­sok befejezése után megkezdő­dik a korszerű fürdő előmunká­latai. A fürdő körül nyönyörü parkot létesítenek. Kivirulnak a többi terek is Csepelen. Parkosítják a Szent László-teret, ahol játszótér is lesz az apróságok számára. A Kossuth-teret virágágyak kai, árnyas utakkal teszik barátsá­gossá és ide is játszótér kerül. Fásitanak a Béke-téri uj nagy munkásházak előtt. A Kormos László- és Dózsa-tereket is par­kosítják. Az utakat tovább épí­tik. Csatornázzák a Rákóczi- utat, ahol a sínek a középre ke­rülnek, a járdákat kiszélesítik, korszerűsítik a közvilágítást. Még ebben a tervévben 200 uj lakást építenek. A terv nem fe­ledkezik meg a gyermekekről, akiknek számára 120 férőhelyes napközi épül. A Kolozsvári-utcai iskolára emeletet építettek és a jövő hónapban adják át rendel­tetésének. Az ötéves terv teljesiti a cse­peliek vágyát: gyorsvasut kö­ti majd össze a XXI. kerületet a pesti belterületekkel. A FALU EGÉSZSÉGÉÉRT Az Országogs Társadalombiz­tosító (OTI) eddig 870 termelő­csoport 23,500 tagjával kötött megállapodást társadalombizto­sításra. Ez a megállapodás a családtagokkal együtt 45,000 személyre érvényes. Ezek orvo­si gyógykezelésben, ingyenes gyógyszer- és kórházi ellátás­ban részesülnek havi 6 forint já­rulék fizetése ellenében. Valójá­ban ezek a dolgozó parasztok és családtagjaik ezentúl állandó orvosi felügyelet alatt végzik munkájukat. Nem kell attól ret­tegniük, hogy mi lesz velük, ha megbetegszenek, vagy baleset éri őket. Nem kell tépelődnie a szülőnek, hogy mi a baja gyer­mekének, ha lázas és mi lesz ve­le — hiszen bejelentésére az or­vos rögtön megjelenik a háznál. Milyen riasztó statisztika ke­rekedett volna ki belőle, ha ösz- szeszámolták volna, hogy akár egy esztendő alatt is, hány sze­gény paraszt, hány csecsemő, szülő asszony pusztult el a múlt­ban azért, mert nem volt pénz a háznál orvosra, patikára. Per­sze az ilyen kimutatás összeállí­tásától óvakodtak azelőtt. Hány sántikáló falusi ember járhatna ma is egyenesen, ha idejében kórházba került volna. Dehát a falusi szegénység még a halált is kikerülhetetlen végzetként fo­gadta, mert orvoshoz nem jut­hatott. Most már a dolgozó parasztok könnyebb bajukkal is orvoshoz mehetnek és ezzel idejében ele­jét vehetik a komolyabb beteg­ségeknek. Nem lesz nyomorék­ká az angolkórra hajlamos gyer­mek, mert megfelelő gyógyszert kap ennek megelőzésére. Nem kell kínlódni hetekig, tűrhetet­len fájdalmak közt a foggal. Az állandó orvosi gondosko­dás lehetővé teszi, hogy a ma­gyar dolgozó paraszt egyre egészségesebben végez h e s s e munkáját, a szocializmus egész­séges uj tádsadalma érdekében. ÖREG PARASZTOK BIZTON­SÁGA Sárosd kicsi falu Fejér-me­gyében, de már szociális ottho­na van. A nagybirtok művelésé­ben annyi fáradt, elöregedett parasztokat fogadta be ez az, in­tézmény. Egyik lakója levelet irt a megyei központnak és eb­ben a többi között ezt Írja: “Most, életünk alkonyán, elér­tük azt, hogy fehér ágyban al­szunk és olyan életünk van, ami­lyenre sohasem mertünk gon­dolni. Esténként elbeszélgetünk sok szenvedéssel teli múltúnk­ról.” Jó lakás, tisztességes táp­lálék, nyugalom, tiszta ágy, ezt kapják a sárosdi szociális ott­hon öreg lakói. Erről álmodoztak a múltban is a nincstelen parasztok. Ez volt a vágyuk teteje. Csakhogy a régi világban soha nem érték el, előbb elpusztultak. Nyugdi­juk a patak hidjá volt. Ott vár­ták, hogy vessen nekik oda vala­mi ennivalót a jószivü arrajáró. Akiknek dolgoztak, azok nem jártak arra. Csak a szegény adott nékik a kevésből. Negyven évük tulhaladtával wwzzmm&ermmm .u-iin n i ju- um mn ( általában nem sokan maradtak, akik eleget tudtak tenni a nap­számnak, a kaszálásnak, csép- lésnek. Akkor már öregek vol­tak. A hivatalbeliek akkor jutot­tak a nagyobb fizetéshez, rang­hoz és megbecsüléshez. “Hajnaltól késő estig huztuk az igát — folytatta a levélíró öreg paraszt — s mi volt ezért a köszönet?” A levélíró meg is írja levelében: “Pusztulás!” A dolgozók országában azon­ban annak, aki teljesítette mun­káját, öregségére is becsüléshez és emberi sorshoz van joga. A mai fiatalok azért dolgoznak örömmel és a jövőbe vetett hit­tel, mert tudják, hogy nem ke­rülnek koldustarisznyára. Ami­re megöregszenek, a szocialista világnak minden gazdagságából részesülnek. SZÁZMILLIÓ A FŐVÁROS KÖZEGÉSZSÉGÜGYÉRE A felszabadulás előtt a reak­ciós várospolitika csupán jelen­téktelen összegeket fordított a főváros, különösen a külső vá­rosrészek közegészségügyére. A közegészségügyre fordított összeg az egész költségvetésnek csupán 12-13 százalékát tette, majd ezt is csökkentették. A felszabadulás után egyre növe­kedett a dolgozók közegészségü­gyi ellátásárára fordított ösz- szeg a fővárosban is. 1949-ben már a peremvárosok és közsé­gek lakóit is beleértve, fejenként 100 forintot költöttek közegész­ségügyre. „ Több mint 100 millió forintos közegészségügyi költségvetés a főváros egész 1949-es költségve­tésének 22 százalékát teszi ki. A csepeli dolgozók majdnem öt- venszer annyit kaptak közegész­ségügyi juttatásokban, mint tíz évvel ezelőtt. ÚJABB ÉTELGYÁR ­A hároméves terv végén léte­sítették az Üzemellátási Nemze­ti Vállalatot. Feladata, hogy me­leg étellel lássa el a dolgozókat. Ma már 135 üzem 15,000 dolgo­zójának főz az ételgyár. Az ebé­det a legjobb szakácsok, korsze­rűen felszerelt konyhán készí­tik s onnan thermosz-edények- ben 10 autó hordja szét az üze­mekbe. A fokozódó igénylés kielégí­tése érdekében újabb ételgyárat létesítenek. JÓL ÁLLTA A TELET AZ ÁGASBUZA Magyarországon is megkezdő­dött rendkívül bőtermésü, úgy­nevezett ágasbuza meghonositá-. sa. A Növénynemesitő Intézet többféle ágasbuza kalászt, to­vábbá nagyobb mennyiségű ve­tőmagot szerzett be a Szovjet­unióból és ezekkel indult meg a honosítás és a nemesítés mun­kája. A múlt ősszel a szentesi kísér­leti telepen két hold területen vetettek kísérletképpen ágasbu- zát. A vetés gyönyörűen fejlői dött, az elvetett ágasbuza kitü­nően bírta a téli időjárást, fel­fagyás sehol sem mutatkozott. Most ősszel a tavalyi vetésből nyert vetőmaggal tovább foly­tatják a kísérleteket. Az ágas­buza kétszer-háromszor annyi termést hoz, mint a rendes búza. 1950. április 22. Épül az ország Kám községnek nagy napja volt. Megérkeztek az újonnan létesített gépállomás traktorai. A dolgozó parasztok diszkaput állítottak fel a falu határában és fellobogózták a házakat eb­ből az alkalomból. A Borsodi “Vörös Zászló” ter­melőszövetkezeti csoport ugyan­csak táviratban közölte, hogy a tavaszi árpa vetését teljes egé­szében befejezte. Kiszomboron befejezték az uj gazdasági szakiskola építését. Az iskolai felszerelés megérkezé­se után rövidesen megkezdik a tanítást. Az uj intézetben 120' dolgozó parasztot nevelnek me­zőgazdasági szakemberré. Csongrád megyében az ötéves terv első esztendejében mintegy 2000 hold szikes és mészben sze­gény talajt javítanak meg. A munka jórésze gépi erővel fo­lyik. A megyébe érkezik egy uj, szovjetmintáju talajgyaluló­gép is,. Letenye részesült abban a sze­rencsében, hogy ott alakult meg az ötéves terv keretében az első zalai gépállomás. Az egykori Andrássy-kastélyban helyezték el az uj állomást. A Földeáki “Dózsa” szövetke­zeti termelőcsoport a múlt év jó munkája alapján vándorzászlót kapott. Most a csoport kulturá­lis versenyre hívta ki a megye valamennyi termelőszövetkeze­tét. A Miskolci Magasépítési Nem­zeti Vállalat 32 dolgozóját, akik az elmúlt hónapokban állandóan kiváló teljesítményt értek el — díszoklevéllel tüntették ki. Márton László kőműves a ki­tüntetés átadása alkalmából Ígé­retet tett arra, hogy eddigi leg­magasabb teljesítményét, amely 504 százalék, a felszabadulás ötödik évfordulójára megkétsze­rezi — több mint ezer százalékot teljesít. Érpatak községben bemutató szántásokat rendeztek a Sztali- nyec traktorokkal. A bemutató szántáson lelkes tömeg vett részt. A szántást olyan helyen végezték, ahol eddig még soha nem szántottak. A soha nem szántott meredek buckát 45 centiméter mélyen szántotta fel a Sztalinyecek. A bemutató után a falu dolgozó parasztjai nagy megelégedéssel tértek vissza a községbe s azon­nal 80 egyéni gazdálkodó kötött talajmüvelési szerződést a gép­állomással. A Keselyühalmi állami gazda­ság dolgozói nagy lelkesedéssel fogadták a kéthetes mezőgazda- sági vándortanfolyam megindu­lását. A tanfolyam megnyitásá­val kapcsolatos ünnepségben a gazdaság dolgozóinak kulturcso- portja egyfelvónásosokat, népi táncokat és mozgalmi dalokat adott elő. Nyíregyházán 1000 személyt befogadó iparostanuló iskolát létesítenek. Nyírbátor ugyan­csak iparostanuló iskolát kap. A Békésszentandrási dolgozó parasztok elhatározták, hogy önerejükből kulturházat építe­nek. A kormányzat jelentős ösz- szegü segítséget utalt ki az épít­kezésre. Nagykapornok uj, korszerű községházát épit. Az építkezést rövidesen megkezdik.

Next

/
Thumbnails
Contents