Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-04-15 / 1626. szám

1950. április 15.

ULK M Li N ti A >

7 oldal

PÉLDÁK

(Vi.) Mi sokszor megrtuk, hogy a középutasokat jobbról- balról elütik. Mint üyen középutast sokszor megemlítettük Walter Lippmant, most a detroiti Free Press dobta ki, mert megnyerte Írni az, igazat, vagy legalább is amit ő igaznak hitt, hogy Amerika elvesztette a hideg háborút, hogy a külügyi politika csődött mondott, ami volt az nem kivihető, ami kivihető volna, az nincs. Vagyis mindenfelé a középutasok helyett a leg- reakciósabbakkal szövetkezett és szövetkezik Amerika.

A Free Press azzal okolta meg Lippman kidobását, amikor az olvasók kérték cikkeit, hogy nincs hely a részére és csak a vasárnapi számban közlik le, mélyed lehangolt cikkeit.

Professzor Owen Lattimore, egy másik középutas, aki jobban ismeri Kínát és az egész Ázsiát, mint az összes szenátorok együttvéve és mint ilyen szakértőt, sokszor alkalmazták mint tanácsadót az ázsiai ügyek tárgyalásánál. Akik a lapokat olvassák, azok tudják, hogy most mit csinálnak vele mert többet tud, mint a szenátor urak. De ami legnagyobb bűne, hogy mint minden más ilyen középutas, békét szeretne nem csak a nemzetek között, hanem a nemzeten belül, a munkás és munkáltató osztály között is. Mint ilyen a megalkuvást hirdeti és nagyon szerette volna, hogy ha Kínában és más ázsiai országokban is megtudtak ' volna alkudni az ellenfelekkel ahelyett, hogy a munkásság biztos győzelmével fejeznék be a harcot.

Az ilyen középutasokat, mindkét oldalról árulóknak tekintik, vagy kell tekinteni és úgy kell őket kezelni. így minket nem lep meg, hogy a McCarthyk, Wer- ryk és ami a legfőbb a gyárosok szövetsége és a főbankárok árulóknak állítják be őket és úgy is kezelik. Mentői jobban kiéleződik az osztályharc, annál jobban fogják az ilyen középutasokat püfölni jobbról-balról.

Ezt már végigcsinálták sok európai országban,ahol a reakció uralomra jutott és éppen olyan gyűlölettel irtotta a középutasokat, mint a forradalmárokat. Mostan ezt leginkább Spanyolországban láthatjuk, valamint itten is, bár kezdetleges formában, de mind nagyobb mértékben.

Amikor Hitler hatalomra jutott Németországban, nem csak a szocialistákat, kommunistákat, zsidókat rakta a koncentrációs táborokba, hanem a középutasokat is, a liberálisokat, akik nem akartak vele egy hajóra ülni és elsülyedni. Ezek között volt a Fuchs család is, illetve az öreg Professzor Fuchs és a tudós fia, ők csak a keresztény szocialistáknak voltak tagjai, de mint ilyenek középutaztak, liberálisok voltak, védeni akarták a munkásokat is, de ami fő, előre látták a nácizmus őrültségét és végét. A koncentrációs táborban volt idejük és alkalmuk megismerni az igazi szociálistákat, kommunistákat és az osztályharcot, így a fiatal tudós Fuchs, kommunistává lett és a földalatti

mozgalom segítségével megszö- i kött Angliába. A többit az elmúlt hetekben olvashattuk a polgári lapokból is.

A háború alatt, amikor az oroszok viselték a terhek, a harcok legnagyobb részét, nem volt bűn elismeréssel adózni nekik, az orosz segélybizottságokban, ru- hagyüjtő mozgalmakban részt- venni. így ezek a középutasok nagyrésze is, mivel nem gyűlölte annyira Oroszországot mint a reakciósok, belekapcsolódtak az ilyen mozgalmakba, melyet mostan mint halálos bűnt hoznak fel ellenük és azt állítják róluk, hogy árulók, szovjet barátok, kémek, stb.

Mi öntudatos munkások fogunk legtöbbet szenvedni, ha itten is koncentrációs táborokba dobálnak bennünket, az ilyen középutasokkal együtt. De ha gondolkodunk látjuk, hogy annak is meglenne a haszna, sok ilyen Fuchs, Lattimore, Hanson, Jessup, Lillienthal és Einstein fog odakerülni, akik még mostan tagadják az osztályharcot, de ha velünk egy táborba dobálják őket, mint Hitler, Mussolini, Franco, Horthy tette, akkor megtanulják, hogy irgalmatlan harc folyik a két osztály között és ők éppen olyan áldozatai ennek a harcnak, mint a munkások.

Megtanulnák, hogy nem csak nemzetek között, hanem bent az országban a munkás és munkáltató osztály között sem lehet béke, amig két osztály van. Amint Chiang kiirtotta a középutasokat, hogy még nagyitó üveggel is alig tudtak egyet- kettőt találni Lattimorék, Jes- supék, Marsahllék, úgy itten is ha annyira kiéleződik az osztályharc mint Kínában, akkor éppen úgy kiirtják őket, sőt már meg is kezdték.

A reakció minden országban összekeveri a középutazókat az igazi forradalmárokkal, összeveri a fejeikét, hogy ismerjék meg egymást, nem csak tőkésrendszer propaganda híreiből mint most, hanem igazán személyesen és mi tudjuk, hogy nagyon sokan a Fuchs példáját fogják követni.

Ezért lehetséges Olaszországban, hogy a szocialisták együtt működnek a kommunistákkal, hiszen egy börtönben, koncentrációs táborokban voltak. Úgyszintén Magyar, Román, Lengyelországokban és ha elbuknak, megint csak egy börtönben, vagy halálban lesznek egyesítve, amint Spanyolországban is.

Még csak olyan országokban tudják ezt a középen utazgatást fentartani, ahol nem volt ilyen terror, üldöztetés, fasizmus, nácizmus, ahol még bátran Írhattak, beszélhettek, taníthattak az ilyenek, sőt még jól meg is fizették őket.

De ha már azt nem tudják megtenni, ha a harc nyütan és véglegesen kitör, amint Kínában és a többi forradalmi láncolatba kapcsolt országokban, akkor az ilyen középutazókat is el- seprik, nem lesz rájuk szükség, sőt útjában állnak úgy a forradalomnak, mint a reakciónak.

Ezt látják itten azok, akik átvették Hitler örökségét, eszközeit, módszereit. így fogják a munkásokat és az ilyen középutasokat is jobbra-balra taszi- gálni, vagy börtönökbe, koncentrációs táborokba dobálni.

Amint sikerült az amerikai hatóságoknak a legfantasztikusabb váddal illetni az IWW-t is 1917-ben, hogy a német császárnak az ügynökei, kémei, úgy most sokkal könnyebben tudja a Lattimorokat, Lippmanokat, Jessupokat vádolni, az egész országra kiterjedő kémvadászatok alkalmával.

Már most bejelentették a McCarthyk, hogy ez csak a kezdet, még sok százaknak adnak kóstolót, mert megakarják menteni az országot a szocializmustól. Hogy legyen érvük, még Truman kormányára is ráfogják, hogy a szocializmust akarja. Sajnos a példák azt mutatják, hogy legtöbb üyen középen utazó jobbra ugrik, amikor veszélyben látja a bőrét, a fasiszták táborába, mert azokat látja erősebbnek, kifizetőbbnek.

Mint a tőkés rendszer legerősebb vára, főközpontja is gyorsan közeledik ahoz a ponthoz, amikor a középen utazók iránt sem lesz több türelemmel, mint a fasiszták voltak. Nyílt fasiszta rendszerhez, elnyomatáshoz fog fordulni', hogy rendszerét megtarthassa. Üldözni fogja mindazokat, akik megalkudni, reformálni akarnak, vagy ro- konszenvel vannak olyan államok, országok iránt, ahol nem nyílt fasizmus van. Példa erre, hogy milyen vad gyűlölettel harcolnak még azon csekély szociális biztosítás ellen is, hogy kórházi, orvosi segélyt, vagy öregkori nyugdijat adjanak a munkára képtelenné vált, vagy beteg munkásoknak.

Mint egy megsebzett fenevad, úgy támad mindenkire az életét féltő tőkésosztály, mielőtt még megdöglik.

INDO-CHIN A

A lapok híradása szerint az indo-chinai (Hátsó India) francia gyarmatokon újból kiélesül- tek a harcok a függetlenségért harcoló Viet Minh és a franciák által támogatót Viet Nam csapatok között. Miután minden valószínűség szerint a közeljövőben még sokat fogunk hallani a7 francia gyarmatok felszabadulási harcairól, az alábbi adatok megkönnyítik az ezen tárgykörbe vonatkozó hírek, megértését.

Indo-China Ázsia délkeleti részének a Csendes óceánba nyúló félszigete. Ennek a félszigetnek a keleti része Burma államhoz tartozik, a közepe alkotja Siam államot, a nyugati része pedig “French Indo-China” név alatt ismeretes.

A francia hátsó-indiai gyarmatosítás a 18. század vége felé kezdődött, méghozzá úgy, hogy előbb francia misszionárus papokat küldtek oda a pogány hindusok megtérítésére. Amikor azonban a benszülőtteknek nem tetszett a térítés s el akarták kergetni a papokat, francia’had- erőt küldtek a védelmükre s rövid idő alatt nagy területeket foglaltak el. A franciák, követve az angol példát megegyeztek a hindu uralkodó osztállyal a néptömegek együttes kizsákmányolásában és amikor Annám terület királyát, Gya-Longot 1774-ben a nép elűzte, francia pártfogás alá menekült, akik aztán vissza is ültették a királyi székbe, de akkor már csak mint Franciaország vazalusát. A benszülöttek később újból fellázadtak, mire a franciák 1861- ben véglegesen elfoglalták a Cochin-China nevű területet (26,476 négyzet mérföld), 1867- ben Cambodiat (67,550 nm.), 1884-ben Annám területet (56,- 973 nm.), Tonkin (40,530 nm.), 1886-ban, Laos (89,320) nm.) 1893-ban, Kwang-Chou-Wang terület (325 nm.) pedig 1898-99ben került francia fenhatóság alá.

Ezen gyarmatok összes területe 286,000 négyzetmérföld, — jóval nagyobb, mint maga Franciaország, (218,240 nm.), lakóinak száma pedig- a legutolsó becslése szerint 30 millió körül van.

E roppant terület iparilag csaknem semmit sem fejlődött a több mint 100 éves francia pártfogás alatt. A nép a kezdetleges földművelésből halászat és egyes nyersanyagok, mint gumi, zink s más ércek kitermeléséből él. A nyersanyagot természe t e s e n Franciaorszába szállították eddig.

A franciák minden terület részére kineveznek egy-egy kormányzót, akik a helyi dinasztiákkal, avagy másféle helyi kormánnyal együttesen kormányoznak, de azonkívül egy központi kormányzó alatt állnak, aki Hanoi (150,000 lakos) városban székel.

A második világháború alatt a japánok elfoglalták hátsóin- diát s a franciák példáját követve szintén megegyeztek a hindu uralkodóosztállyal, ezért a hindu nép nem is igen bánta a politikai cserét. A japánok kiverése után azonban látván a kínai példát, most már ott is azt mondják, hogy a külső kizsák- mányolókkal egyetemben a saját uralkodó osztályuk kizsákmányolása alól is fel akarnak szabadulni. Ez a lényege a Vietnam nép jelenlegi harcának, amely elég hamar befejezést nyerne, ha az Egyesült Államok nem sietnének a francia gyarmatosítás és azzal egyben a ben- szülött kizsákmányolok segítségére. így azonban a harc bizonyára jó ideig el fog húzódni.

M. F. Akron. Abet Ádám OMAR verseit megszerezheti magyar fordításban A Munkás Bookshop, P. O. Box 213 Cooper Station, New York 3, N. Y.