Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-04-15 / 1626. szám

.•ni** ki ^ \i * ■ •*** í5~ 1950. április 15. hírek magyarorszagbgl MEGKEZDIK A FÖLDALAT­TI VASÚT ÉPÍTÉSÉT Az ötéves terv egyik legnagy­szerűbb alkotása lesz az uj föld­alatti gyorsvasut, amely nagy­mértékben megkönnyíti majd a főváros lakosságának közleke­dését. A gyorvasut alagutjának próbafurási munkái már húsz helyen megkezdődtek. 40-50 mé­ter mélységbe fúrnak. A kiemelt földdarabot a kutatóintézetben megvizsgálják, hogy megállapít­hassák : milyen építkezési módot alkalmazzanak. A közeljövőben megkezdik az első aknák mélyí­tését. Amikor a zöldár elvonul a Dunán, tehát körülbelül május végén, megkezdik a Duna alatti fúrásokat is. Egy-egy kocsi csaknem 20 méter hosszú lesz, 2.70 széles, magassága 3.90 méter, a legna­gyobb befogadóképessége 240 utas. Egy szerelvény 2-6 kocsi­ból áll. A számítások szerint óránként 30,000 utas közleked­het a gyorsvasuton, amely 65 kilométeres sebességgel száguld majd a főváros alatt. A földalatti közlekedése auto­mata térközbiztositó-berendezés segítségével biztonságos lesz. Ha két szerelvény a megenge­dett távolságnál közelebb kerül­ne egymáshoz, a készülék ön­működően megállítja a kocsit, a motorok kikapcsolódnak. A ve­zetőnek nem kell kihajolnia, hogy meglássa a jelzéseket, ha­nem a fülkéjében elhelyezett kapcsolótáblán gyullad ki a ’’szabad” vagy “állj” jelzés. A földalatti gyorsvasut meg­állóhelyei a következők lesznek: Délivasut, Széli Kálmán-tér, Szabadság-tér, Madách Imre-tér, Blaha Lujza-tér, Baross-tér és az épülő Népstadion. A megál­lók átlag 1-1 kilométerre lesz­nek egymástól. A budapesti földalatti gyors­vasut építkezésénél a moszkvai Metro építési tervei a magyar tervezők rendelkezésére állnak. A Szovjetunió lehetővé tette azt is, hogy mérnökökből, szakmun­kásokból és művezetőkből álló küldöttség a helyszínen tanul­mányozza a moszkvai Metro építkezéseit. Ezen túlmenően az építkezések idejére szovjet mér­nökök érkeznek Budapestre, akik a gyakorlatban nyújtanak segítséget a földalatti gyorsva­sut vonalának megépítésénél. “KÉTSZERES ÖRÖM SZÁ­MOMRA A KOSSUTH-DÍJ” Kónya Lajost, a kitűnő fiatal költőt Kossuth-dijjal tüntette ki a népi demokrácia kormánya, a szocialista építés lendületét ki­fejező verseiért. A szanatórium­ban fekvő költő igy nyilatkozott kitüntetéséről: — Huszonegyéves korom óta irok verseket. A felszabadulás­ig nem sok örömet adott ez a mesterség. Szomorú volt akkor még az élet, a versek is ilyenek voltak. Már-már azt hittük, hogy az öröm nem is lehet köl­tői téma. A felszabadulás után minden megváltozott s elmond­hatom, hogy a dolgozó nép sor­sának emelkedésével emelkedett az én költői pályám is. Arról azonban még egy évvel ezelőtt sem álmodtam, hogy Kossuth- dijat kapjak. Kimondhatátlan öröm volt számomra, mikor ér­tesültem róla. Hetedik hónapja vágyik szanatóriumban. Termé­szetesen a sóvárgás bennem a pezsgő munkás élet után. Versek persze születtek ebben a csend­ben, de visszhangjukat szeret­tem volna hallani adokintről. Kétszeres öröm nekem a Kos- suth-dij, úgy érzem, hogy a sza­natóriumba is betört vele az élet és bekapcsol engem is a dolgo­zó, építő, teremtő, egészséges Magyarország vérkeringésébe. MAGYAR TUDÓSOK A TER­MELŐSZÖVETKEZETBEN A szegedi egyetem agrobioló- gusai elhatározták, hogy mind­egyik kiválaszt magának egy termelőszövetkezeti csoportot és tevékenyen vesz részt annak a munkájában. A tudomány esz­közeivel segítenek a termelőcso­portok dolgozóinak s egyúttal ők is gyarapodnak gyakorlati tudásban. Elhatározásukat nagy örömmel fogadták a csoportok tagjai és az együttműködés meg is kezdődött. A mezőgazdasági tudomány fiatal tudósai átadják azt, amit elméletben tanultak s egyúttal állandó kapcsolatot tartanak fenn a dolgozó parasz­tokkal. Tudós s dolgozó paraszt mind közelebb kerül egymáshoz. Az elmélet kimegy a barázdák közé és nyomában gazdagabb a ter­més, könnyebb a munka és kü- lömb az élet. A múltban tudós és paraszt végtelen távolságban állott egymástól. így aztán a parasztok évtizedeken át ugyan­azzal a szerszámmal és módsze­rekkel művelték a földeket, gon­dozták az állatokat, fecsérelték erejüket és küzdtek a puszta tengődésért. Se idejük nem ma­radt a tanulásra, se módjuk nem volt az uj módszerek alkalmazá­sára — de azok el se jutottak hozzájuk. Egyedül a szövetkezeti gaz­dálkodás biztosítja a tudomá­nyos módszerek alkalmazását a mezőgazdasági 'termelésben. A gépállomások gépei, a könyvtá­rak, az ismeretterjesztő előadá­sok, a szakemberek és tudósok tanításai végtelen lehetőséget adnak a dolgozó parasztoknak arra, hogy ők is megvalósítsák mindazt, aminek hasznát, gaz­dagságát immár ismerik az álla­mi gazdaságok eredményeiből. Épül az ország Az Apátfalcai általános iskola pedagógusai versenyre hívták ki a kiszombori pedagógusokat. A verseny célja, hogy eredmé­nyesebbé tegyék az iskolai és iskolánkivüli nevelést. Gencsapátban serény munka folyik. A posta dolgozói a község dolgozó parasztjaival összefog­va építik a villanyvezetéket. A munkálatokkal rövidesen elké­szülnek. A község lakosságának 60 százaléka máris bevezette a lakásába a villanyt. A Zalamegyei Fityeházán, közvetlen a jugoszláv határ mentén, a község horvát nemze­tiségű dolgozó parasztjai terme­lőcsoportot alakítanak. Makón szép ünnepség kereté­ben vette át 75 iparostanuió szakmunkási segédlevelét. Az ifjak kiállításon mutatták be szakmai képzettségüket. Bükön átadták rendeltetésé­nek a földmüvesszövetkezet uj moziját. A falu apraja-nagyja ott volt az első előadáson. Vas megyében februárban 16 Móricz Zsigmond és 20 Moliere darabot játszottak a színjátszó csoportok. Ezenkívül több he­lyen adták elő a “Mélyek a gyö­kerek” és az “Orosz emberei ” cimü színmüveket. Letenyén az ötéves terv első évének beruházásai keretében megkezdték a községháza építé­sét. Nyirkércs község dolgozó p i- rasztjainak jórésze a múltban urasági cseléd volt, tehát nem járt iskolába. Az idei analfabé­ta tanfolyamon mindegyikük megtanult irni-olvasni. Őzdon két mészégető kemen­ce építkezése folyik. Az uj, kor­szerű kemencék egy hónap alatt elkészülnek és jelentősen hozzá­járulnak majd a Martin-kemen­cék ellátásához. Nyíregyházán 8000 kötetes megyei könyvtárat létesít a sza- bolcs-szatmár-megyei népműve­lési központ. A könyvtárnak je­lentős része lesz a gazdasági szakkönyvtár. Az Abaujalpári termelőszövet­kezeti csoport dolgozói távirat­ban jelentették, hogy a tavaszi búza, árpa és zab vetését befe­jezték. Mint táviratukban írják az időben elvégzett vetéssel kí­vánják elősegíteni a növényter­melés kétéves tervében kitűzött feladatok teljesítését és az öté­ves terv sikerét. Bob: Hogy van az John, hogy ti, kövér emberek mindig olyan jótermészetüek vagytok. John: Talán azért, mert a fu­táshoz túl nehezek vagyunk, ve­rekedni meg nem merünk. — Hálátadjak? Ugyan miért? Hiszen még az adósságomat sem tudom fizetni. — Akkor adj hálát azért, hogy nem te vagy az, akinek tartozol. — Látod, ennek a fiatalem­bernek olyan a feje, mint az aj­tókilincs. — Hogy érted ezt? — Úgy, hogy akármelyik le­ány el tudja csavarni. — Mondj egy jó definíciót a tőkére. — Az könnyű, ime: A tőke az a pénz, ami másnak van, de sze­retnénk elvenni tőle. — És a munka? — Annak a definíciója még könnyebb: A munka az a vala­mi, amit másoknak szeretnénk adni. — Mondja ügyvéd ur, hogyan kerülheti el az ember, hogy tar­tásdijat fizessen? — Erre két mód is van. Elő­ször, hogy nem nősül meg! má­sodszor, hogy ha már megnő­sült, akkor nős marad. " T o 11 e i é l< " (Vi.) Minden lapnál szokásos, hogy kisebb, minden cimnélkiili híreket közölnek, leginkább olya­nokat, melyekhez nem szüksé­ges bővebb magyarázat. így az angol napilapokban is találunk olyan három-négy soros töltelé­keket, mely sokszor fontos kicsi­ke hir és nem ferdítik el propa­ganda magyarázatokkal. így a napokban ezt olvastuk a Detroiti News-ban: “Hungary will sopnsor the studies of 3,600 scientific rese­arch workers.” Ez az egész, semmi több. Ok tudják, meg mi is tudjuk, hogy ezen nagyon is fontos hírnek nem lesz nagyobb hatása, mint a patent orvosságoknak, melye­ket hirdetnek. Ugyanis, hány amerikai tudná azt, hogy ez a kis Magyarország, kilenc és fél millió lakossal, ahol még száza­kat sem segítettek tudományos kutatásokban, most 3,600 egyént fog ilyen tudományos kutatá­sokra alkalmazni, segíteni? Ha ezt Hollandiából, Belgi­umból, Dániából jelentették vol­na, akkor nem a hirdetések kö­zött, mint töltelék Írták volna meg, hanem az első oldalon mél­tó körülírással, dicsérettel, mint igazán fontos hirt adták volna le. De mivel ezzel kapcsolatban rosszat nem igen Írhattak az eseményről, igy inkább nem Ír­tak semmit sem. De akik magyarországi lapo­kat is olvasunk, leveleket ka­punk onnan, tudjuk, hogy mit jelent ez a 3,600 tudományos kutatásokra alkalmazott egyén. Tudjuk, hogy úgy az ipari ter­meléseknél, mint a mezőgazda­ságban, jobb módot, jobb eszkö­zöket, jobb minőséget és meny- nyiséget fognak segíteni termel­ni. Például ki hitte volna, hogy Magyarországon rizsát, gyapo­tot fognak termelni sikeresen? Ki hitte volna, hogy majdnem minden észak magyarországi fa­luban kutatnak értékes ásványo­kat, kaolin, porcelán agyag le­rakódásokra, melyeket felhasz­nálnak, miáltal több munkást juttatnak munkához. Ilyen ku­tatásokkal, kísérletezés e k k e 1 vasércet és más anyagokat ta­lálnak, melyet újabb kutatások révén haszonnal tudnak kihasz­nálni, gazdagítani azt a szegény országot. / Minden haladásnak a kuta­tók, a tudósok a kezdeményezői. Eddig sok ezer ilyen kezdemé­nyező elesett, elbukott, mert nem volt anyagi tehetsége, vagy pártolója, akik nélkül éhen halt. Most nem kell nekik a minden­napi kenyér miatt törni a fejei­ket, minden tudásukat, erejüket, idejüket a tudományos kutatá­sokra szentelhetik és az ered- 1 ményt az egész emberiség látni I és élvezni fogja.

Next

/
Thumbnails
Contents