Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-04-15 / 1626. szám

Munkában az osztálybiróság HARRY BRIDGES ELLEN DÖNTÖTT AZ ESKÜDTSZÉK. — A BÍRÓ MÉG A VÉDŐÜGYVÉDEKET IS ELÍTÉLTE. — DEPOR­TÁLNI AKARJAK A HAJÓSOK BÁTOR SZERVEZŐJÉT. SAN FRANCISCO, Cal. — Több heti tárgyalás után a szö­vetségi esküdtszék bűnösnek mondotta az International Long­shoremen and Warehouse Workers Union elnökét, Harry Bridgest abban, hogy amikor polgárpapirját kivette hamisan esküdött, amennyiben letagadta, hogy valamikor is tagja volt a kommunis­ta pártnak. A büntetés, ha a felsőbb biróság is helybenhagyja, a több évi börtön és nagy pénz-»———-----­birságon kivül a polgárjog el­vesztését és deportálást is jelen­ti. Az amerikai kormánykörök már 11 éve szolgálják hűsége­sen a nyugati nagy hajóstáí'su- latokat azzal, hogy Harry Brid­gest deportáltatni akarják. De nem is csoda, hiszen a hajós munkások öntudatra ébreszté­sére és szervezésére még soha senki annyit nem tett, mint az Ausztráliából idekerült Harry Bridges, egyszerű hajós mun­kás maga is, aki kitartó munká­jával olyan erős szervezetet épí­tett fel, hogy az addig végtele­nül kiuzsorázott rakparti mun­kások is végre emberi életet él­hetnek. Bridges nevéhez fűződik a “hiring hall” életrehivása. Az­előtt a hajós társulatok ügynö­kei a rakpartokon várakozó szer­vezetlen munkásokat a korcs­mákban szedték össze munká­ra éhbérért és hihetetlen rossz munkaviszonyok mellett. Évek­ig tartó küzdelem után a mun­kások végre elérték, hogy az ügynökök csak a munkások ál­tal fentartott irodákon (hiring hall) keresztül a union által megszabott bérekért és munka- viszonyok mellett vehetnek fel munkásokat. Ezzel végetvetet- tek a rakpartokon uralkodó ret­tenetes kizsákmányolásnak. Ez­ért a hajóstársulatok rendkívüli erőfeszítést tesznek Bridges eli­minálására. HARMINC ÉVE VAN ITT Bridges négy hó hiján 30 év­vel ezelőtt jött Amerikába, je­lenleg a még mindig CIO-hoz tartozó International Longsho­remen and Warehouse Workers Union elnöke, 48 éves, nős s ál­lítólag vallásos ember, aki azon­ban a munkáltatók elleni küzde­lemben mindig a szélsőbal irányt képviselte. A califomiai munkáltatók nyomására a kormány első Íz­ben már 1939-ben deportálási eljárást indított ellene, amikor azonban James Landis, Harvard professzor, akit speciálisan^ ki­neveztek ezen ügy kivizsgálásá­ra úgy döntött, hogy Bridges csak egy “igen energikus radiká­lis unionista, de nem kommunis­ta”. Másodszor 1941-ben kísé­relték meg Bridges deportálását, amikor Charles Brown Sears bí­ró Bridges ellen döntött, de a Supreme Court ezt az Ítéletet 1945 junius havában megsemmi­sítette. A jelenlegi tárgyalásnál a szö­vetségi biró, George B. Harris kimutatta elfogultságát annyi­ra, hogy a védőügyvédek több­ször panaszt emeltek. Ezért most, a tárgyalás végén ez az osztálybiró az egyik védőügyvé­det, Vincent Hallimant kétszeri “biróság elleni tiszteletlen visel­kedésért” hat-hat hatli börtönre, a másik ügyvédet James Mac- Innist pedig három havi börtön­re Ítélte. Jelen tárgyalásnál Bridges- szel együtt vádlottak voltak Henry Schmidt és J. R. Robert­son is, akik Bridges polgároso­dásánál mint tanuk szerepeltek s akikről most azt állítják, hogy tudták azt, hogy Bridges tagja volt a kommunista pártnak. Schmidt és Robertson szintén tisztviselői a hajósok szerveze­tének s éveken át segítettek Bridgesnek az erős union kiépí­tésében. Ez a hajsza tehát nem annyira Bridges, mint inkább a hajósok union ja ellen irányul. Az amerikai sajtó örömrival- gással vette az esküdtszék dön­tését és habzó szájjal követelik Bridges deportálását. Ezen alsó- foku biróság ítéletét természete­sen Bridges védői megfellebbez­ték s jóidéig eltart még, amig végleges döntés alá kerül az ügy. Bridges addig 5000 dollár biztosíték alatt szabadon marad. Lapzártakor értesülünk, hogy a san franciscoi biróság, a Kereskedelmi Kamara nyomásá­ra Harry Bridgest 5 évi fogház­ra Ítélte. A Supreme Court a közeljövő­ben dönteni fog abban a kérdés­ben, hogy vájjon a “Bill of Rights” törvényeket megsze­gik-e azon déli vasúti társulatok, amelyek az étkező kocsikba nem engednek be néger utasokat. Azért mégsem mondhatjuk, hogy teljesen visszafejlődtünk s akár hideg, akár meleg hábo­rús korszakokat éltünk át, vala­mint újabb hasonló időszakok felé sodródunk, mégis a fejlő­dés utján haladunk. Ezt azon­ban csak akkor állapíthatjuk meg teljes nyugodtsággal, ha azokra a “csodák” idejére gon­dolunk, amikor a vallási csodák csaknem mindennapi megjelené­sek voltak a néptömegek butí­tására. Azokban az időkben Szűz Mária, Krisztus, sőt még olyan kisebb szentek mint Szent Jakab, többször jelentek meg a nép előtt egy hét alatt, mint most egy egész esztendő lefor­gása idején. De amennyire ha­ladtunk a vallási csodák dogmá­jának jórészben teljes kiküszö­bölésében, annyira sötétségben maradtunk a politikai csodate­vések szinterén, mely most érte el azt a virágzó korszakot, ami­ben a vallási csodatevések vol­tak évszázadokkal ezelőtt. Egy ilyen politikai csodatevő jelenik most meg naponta a sze­meink előtt McCarthy szenátor személyében, aki mindenkiből kommunistát tud faragni, kivé­ve az atya úristent, akinek vi­szont a szerencséje, hogy nem jelenik meg a földön, mert egé­szen biztosan rásütné a kommu­nista bélyeget. Mert az bizonyos, hogy az úristenre nagyon köny- nyen rábizonyíthatná a McCar­thy féle szenátusi vizsgáló bi­zottság, hogy a kommunistákat támogatja, különösen ha azt a bibliai tanítást idézné, mely sze-i rint “az Isten akarata nélkül még a hajunk szála sem görbül­het”. Ha pedig az Isten akarata hozzájárul ahoz az állítólagos kommunista terjeszkedéshez, mely a világ különböző részein folyamatban van, úgy egész biz­tos, hogy a mi State Depart- mentünkben mint orosz kém van elrejtőzve. Ahogyan a vallási csodákat mindig először csak egy valaki látta, aki elmondta másoknak, mig azok a többieknek, igy szü­lettek megCharlie McCarthyk is, akik mint beszélő bábuk adták tovább a csoda híreket. így va­gyunk mi a modern beszélő bá­bukkal, a rádión és az újságo­kon keresztül s mindjárt készen vannak a mesterségesen gyár­tott adatokkal a politikai csodák bizonyítására. így aztán az ame­rikai képzett szakértő és min­den esetre jó hazafi, aki már egy évvel előbb látta Chianrg buká­sát és azt tanácsolta, hogy kár neki minden amerikai segítség és amerikai szempontból kárba- vész a több mint egy egész bil­lió dollár. Ez az egyén a csoda politikus szerint, orosz kém, kü­lönben nem ajánlotta volna azt, hogy Chiangtól meg kell vonni a támogatást. Ha bármennyire igaz is az, hogy a Chiangéknak adott fel­szerelések éppen ellenkezőleg, nagy mértékben a kínai néphar­cosok kezébe kerültek, igy in­kább azokra illenék rá az orosz kém gyanúsítás, akik még ma is Chiang bandájának küldik a muníciót. De a politikai csoda­tevők akár csak a vallási csoda­tevők, a lehetetlenből akarnak valóságot csinálni, igy McCar­thy szenátor mint csodatevő bű­vész áll a nép előtt és a politikai eilen deréből úgy szedi elő a kom­munistákat, akárcsak a bűvé­szek a nyulakat szokták a cilin­derből előszedni. Tessék hát csak tovább figyelni, mert a McCarthy féle csodapolitikusok virágkorához értünk be és még számos hasonló mutatványok­ban lesz részünk a jövőben. S amikor a politikai csodák­ról beszélünk, akkor nem hagy­hatjuk figyelmen kivül Truman elnököt sem, aki csodás felfede­zésével éppen a napokban lepte meg a világot. .Ugyanis a key westi 3-ik számú üdülése köz­ben, (6 hónap alatt) hirtelen fölfedezte, hogy már 5 millió munkanélküli van és valamit mégis kéne tenni a segélyezésük érdekében. Nem sokára ismét kezdetét veszi a választási kam­pány és ezekben az időkben kü­lönösen jó az ígérgetés, sőt in­kább az volna a csodával hatá­ros, ha ilyenkor a politikusok nem Ígérnének semmit sem. A munkanélküliség megszün­tetésére mint ígéret az a csoda­szer van a nép elé tárva, mely szerint a jövőben a munkanél­küli segélyzést általánosan 26 heti időtartamra kell emelni az országban, mig a segélyezés ösz- szegét egyének részére 30 dol­lárig és családosok részére heti 42 dollárra kell felemelni. Ilyen­formán az évi kifizetés jó né­hány millióval többet tenni ki, ami viszont a munkanélküliek vásárló erejét emelné és ezáltal több munkaalkalom nyílna meg, ami aztán a munkanélküliek nagyrészét rövidebb idő alatt munkához juttatná. Erről aztán megindul a sok beszéd, ami aztán szünet nélkül (Folytatás a 4-ik oldalon) HETI KRÓNIKA ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . HUNGARIAN ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland. Ohio OF THE WORLD ander the Act ti March *. 187S*------------------------'• N .................... ......... .....— VOL. XXXVII. ÉVFOLYAM_______________CLEVELAND, 1950 APRIL 15 ' • /_____________NO. 1626 SZÁM

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents