Bérmunkás, 1950. január-június (37. évfolyam, 1612-1636. szám)

1950-04-08 / 1625. szám

iS L R M U N KÄS 1950. április 8. ü oiäai HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL KIOSZTOTTÁK A KOSSUTH- DIJAKAT Március idusának előestéjén bensőséges ünnepségek kereté­ben osztották ki a Kossuth-dija- kat az alkotó munka legjobbjai­nak. Az ünnepséget Szakasits Ár­pád, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg. Bevezetőjében ki­hangsúlyozta, hogy a Kossuth- dij, a dolgozó nép, a szocializ­musban megújult haza odaadó szolgálatának jutalma. A továb­biakban rámutatott az elért eredményekre. A magyarság uj életre kelt s ifjú erővel látott ne­ki országa újjáépítéséhez. Ki ta- gadhatnná el, hogy teljes siker­rel! Itt ismertette az államigaz­gatás, a honvédség, a népgazda­ság ragyogó eredményeit, szólt a kiszélesedő szocialista munka­versenyről, a Sztahánov-mozga- lomról. — Dolgozó parasztságunk ön­tudata erősbödik — folytatta — látóhatára tágul s hősies erőfe­szítéssel igyekszik kiszabadíta­ni magát az elavult régi munka- módszerek, babonák és elfogult­ságok bilincseiből, napról-napra bátrabban és bizakodóbban for­dul a társasgazdálkodás felé, mely jólétet, emberséges életet, kultúrát biztosit számára. — Mi még csak az ut kezde­tén tartunk, még nagy felada­tok, nagy küzdelmek állnak előt­tünk, de mégis vidáman és biza­kodva haladunk előre és elszán­tan is, hogy legyőzzük az elénk tornyosuló nehézségeket. — A Kossuth-dij mai ünnepé­lyes kiosztásán immár itt van­nak az első magyar sztahánovis- ták, itt vannak a termelőszövet­kezeti csoportok kitüntettjei is a tudósok, irók, művészek, tech­nikusok között. A munka ná­lunk is a dicsőség és hősiesség dolgává magasztosul, tudósaink között már sokan vannak, akik kutató munkájukat tudatosan a termelő munka gyarapításának, a föld termelékenysége fokozá­sának; népünk s hazánk szolgá­latába állítják. — Az üzemek és szántóföldek doldozóinak, a szellemi munká­sainak lehet-e szebb, magaszto- sabb életcéljuk, mint egy uj vi­lág felépítése, a világbéke meg- védelmezése és a kultúra szen­vedélyes szolgálata. —Őszinte szívvel és meleg szeretettel köszöntőm a Magyar Népköztársaság nevében a meg- jutalmazottakat. Nagy öröm számomra, hogy átnyújthatom nekik a megtiszteltetés babérko­szorúját. Sok sikert kívánok to­vábbi munkájukhoz. Áradjon ebből á munkából erő és jólét, béke és boldogság hazánkra és népünkre. FOLYIK A TAVASZI VETÉS Az országszerte megkezdődött tavaszi mezőgazdasági munka során sok állami gazdaság már márius 10-re végzett egyes nö­vények vetésével. A környei állami gazdaság, amely már az ősz folyamán is kitűnt jó munkájával, március 10-re befejezte a fejborsp, a rostlen és a napraforgó vetését. Az ikrényi állami gazdaságban szintén befejezték a rostlen ve­tését. A tolnamegyei állami gaz- gaságok közül a piritói gazda­ság az olajlen és zab vetését fe­jezte be, a baranyamegyei sán- dorhelyi gazdaság a takarmány­borsó vetésével végzett. A termelőcsoportok közül Vas-megyében a répcelaki ter­melőcsoport végzett a tavaszi árpa vetésével. Táton a “Vörös csillag” termelőcsoport március 10-én befejezte a borso, zab, ta­vaszi árpa és napraforgó veté­sét. Különösen szép eredménye­ket értek el a Boldogkőváralja és Boldogkőujfalu termelőcso­portjai. Mindkét termelőcsoport­ban március 8-ra befejezték a tavaszi árpa és a búza vetését. A termelőcsoportok dolgozóinak példája és népnevelő munkája, valamint a vilmányi gépállomás dolgozóinak segítségével Boldog- kőváralja és Boldogkőujfalu egész dolgozó parasztsága már­cius 10-re végzett a tavaszi bú­za és árpa vetésével. Zala megyében is erős ütem­ben folyik a tavaszi mezőgazda- sági munka. Az állami birtokok és termelőcsoportok földjein hármas sorban haladnak a trak­torok. A zalabéri termelőszövet­kezeti csoport már elvetette a tavaszi árpát és rozsot. Zalavég dolgozó parasztjai a tavaszi munkák minőségi és határidő előtti teljesítésére versenyre hív­ták a megye többi községét. A termelőszövetkezeti csopor­tok jó példája nyomán az egyé­nileg dolgozó parasztok is a me­gye több községében már befe­jezték a zab és tavaszi árpa Ve­tését. Végeztek ezzel a munká­val Zalavég, Bakod, Ratyk és Mikosdfalva községek dolgozó parasztjai. MESTERSÉGES ESŐ A Hortobágyon többszáz hold földterületen végeztek eddig ta­lajjavító munkálatokat. Több mint 3 ezer holdon fektettek le csővezetékeket és igy ma már mesterséges eső segítségével a legkorszerűbb ipari növényeket, füfajtákat és szálas takarmá­nyokat termelnek ott ,ahol ed­dig a jószág is éhen döglött. Eb­ben az évben újabb 2500 hold válik öntözhetővé. Lépésről-lé- pésre hódítják meg a pusztát, amelynek helyét rövidesen bú­zatáblák, zöldelő rétek és védő­erdősávok foglalják el. PAPRIKAGYÜLÉS RÖSZKEN A szegedkörnyéki paprika­termelők, meg a Paprikatermel­tető és Feldolgozó Nemzeti Vál­lalat vezetői és szakemberei gyű­lést tartottak Röszken. Elsősorban a többtermelésről volt szó. Az előadók felhívták a paprikásokat, hogy minél na­gyobb kerületre kössenek ter­melési szerződést. Tudjuk, hogy a paprika fő­ként Szeged környékén nemcsak gazdasági, hanem kissé nemze­ti ügy is. Az egész világon isme­rik a magyar paprikát és ebben legtöbb éredmük azoknak volt, akik megművelték a paprika­földeket és feldolgozták a ter­mését. Ezeknek azonban a di­csőségből és haszonból a legke­vesebb jutott. Mindenki gazda­godott a magyar paprikából, de nekik csak a napszám jutott. Ők hajladoztak a földeken, fulla­doztak az örőmalmokban, miköz­ben a kupec, a zsirosgazda, íz ügynök, meg a nagykereskedő sietősen és munka nélkül gazda­godott. A kupec csakhamar ta­nyát vett, gömbölyűre hízott a basaparaszt, a nagykereskedő autón járt és palotában lakott — a kapálok, hasitok és őrlők pedig fiatalon és egyre sová­nyabban barátkoztak a tüdő­vésszel. Ma már a paprika sem üzér­kedés tárgya, hanem a népi de­mokrácia mezőgazdasági terme­lésének és kereskedelmének .lz egyik fontos tényezője. A mun­ka haszna és az elismerés immár a dolgozóké itt is. A röszkei gyűlésen az elhang­zott beszédek és hozzászólások mind arról győzték meg a pap­rikatermelőket, hogy itt is csak a közös munka, a nagyüzemi termelés biztosítja a jobb és na­gyobb eredményt, a több jöve­delmet. SZÁZMILLIÓ FORINT LAKÁSÉPÍTÉSRE A hároméves terv során a fő­város különböző kerületeiben nagy számban állítottak helyre romlakásokat és uj lakásokat is építettek. A lakásépítési mun­kálatok az ötéves terv során — már 1950-ben — még fokozot­tabb ütemben indulnak meg. Az első tervévben több mint száz­millió forintot fordít a főváros uj lakások építésére és sérült lakások helyreállítására. A száz­millió forintból 800 uj lakást építenek és 1400 romlakást állí­tanak helyre. A 13. kerületben, a Béke utón lakótelep épül 300 uj, korszerű lakással. Ugyanott befejezik a már folyamatban lévő építkezé­seket. A 10. kerületben a Harmat-ut­cában 200 uj lakás épül, ami­lyeket távfűtéssel látnak el a közeli sörgyár fáradt gőzéből. Ez a fűtési módszer lényegesen olcsóbb, mint a központi fűtés. A Zápor-utcai lakótelep 84 uj lakással szaporodik 1950-ben. Csepelen a Táncsics Mihály utcában, Kispesten a Malinowsz- ki-uton téli építkezés keretében indult meg a munka. Csepelen és Kispesten ebben az évben ösz- szesen 192 uj lakást építtet a fi i- város. Nagyobbarányu lakás- építkezést kezdenek még Újpes­ten a Szabadsághősök terén, az Aszódi utón és a Csalogány-u > cában. Nagy figyelmet fordít a főváros a romlakások helyreál­lítására. Majdnem minden kerü­letben rendbehozzák a háborús sérülést szenvedett házakat. A romok maradványait is eltünte­tik. Épül az ország Fejér megyében az elmúlt fél­évben több könyvtár létesült. Ma már 129 községben működ­nek könyvtárak. A napokban nyílt meg 23 faluban a körzeti könyvtár. Fejér megyében ösz- szesen 533 falusi kulturház van. I Az idei év végére újabb 15 kul- turházat létesítenek. Pácsony gépállomást kap. Vas-megye gépállomásainak so­rában Pácsony lesz a tizenegye­dik. Az uj gépállomás május­ban már megkezdi működését. A Hortobágyi építkezéseken újfajta téglát kísérleteztek ki. Az anyagból és cementből ké­szült tégla szilárdság és tartós­ság szempontjából igen jól be­vált. Különösen nagy jelentősé­ge van ennek a hortobágyi épít­kezéseken, mert ott a téglát az építkezés helyén bőven található agyagból gyártják. Ezzel hatal­mas költségmegtakarítást érnek el. Debrecenben a Magasépítő Nemzeti Vállalat dolgozói hatal­mas, 4000 sertés befogadására alkalmas sertéshizlaldát építet­tek. A tiszántul legnagyobb ser­téshizlaldát építettek. A tiszán­tul legnagyobb sertésnevelő-te- lepe március közepére elkészült. A telep szomszédságában lévő hütőház lehetővé teszi, hogy az ötéves terv első évében már fo­kozhassák a tiszántúli terület sertéshússal való ellátását. Kam és Rum között a Rábán három meglehetősen rozoga és kezdetleges fahidon bonyolítot­ták le a forgalmat. Az ötéves terv során korszerű vasbeton ártéri hidat építenek a fahidak helyére. A hid 60 méter hosszú lesz és építése mintegy félmillió forintba kerül. A Szombathelyi Pamutipar gyári kulturházának építését megkezdték. A kulturház falai­nak felhúzására és a betonko- szoruk elkészítésére 17 napot irányoztak elő. Tóth József kő­műves brigádja uj munkamód­szerrel hét nap alatt készítette el a munkát. A Makói Vöröskereszt elsőse­gélynyújtó tanfolyamot indított a makói háztatási alkalmazot­tak szakszervezete tagjai részé­re. A Monyoródpusztai állami gazdaság lakóházait, gazdasági épületeit újjáépítették. A min­den tekintetben korszerűen át­épített lakóházakat és gazdasá­gi épületeket, istállókat vízveze­tékkel látták el és modern disz­nóhizlaldát is létesítettek. Mezőcsáton nagy ünnepség keretében avatták fel az ötéves tervben létesített uj állami gép­állomást. Az ünnepségen a Hoff- herr-gyár egyik munkása adta át az uj gépeket. Az ünnepségen résztvevő dolgozó parasztok kö­szönetét mondtak a munkásosz­tálynak a gépállomás megszer­vezéséért, az uj gépekért, ame­lyek birtokában még erősebb harcot tudnak folytatni a falu jobb helyzetbe jutásáért. A Sziráki állami gazdaság cif­ramajori üzemegységében 5 osz­tályos iskolát avattak fel. Amit a Dégenfeld grófok évtizedek alatt nem tudtak megvalósítani, azt a dolgozó nép két hónap alatt megvalósította. A Pécsi Munkás Kulturház uj könyvtárát megnyitották. A ki­tűnő ízléssel és szépen berende­zett könyvtárban 3200 tudomá­nyos és szépirodalmi mü áll az olvasók rendelkezésére. Tolcsván a 66 holdas szőlő- szetben állami gazdaság alakult. A tolcsvai szőlőmunkások lelke­sen láttak hozzá a tavaszi mun­kákhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents