Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-09-24 / 1597. szám

ö oldal BÉRMUNKÁS 1949. szeptember 24. hírek magyarorszAgból nemesített vetőmag a DOLGOZÓ PARASZTSÁGNAK *A magyar népi demokrácia az ötéves tervben a mezőgazdaság fejlesztésére több milliárd fo­rintos beruházást irányozott elő. A beruházásokból ez év őszén már több mint 31 millió forintot fordítanak a mezőgazdaság ne­mesitett vetőmaggal való ellá­tására. A vetőmag nem pénzért, hanem csere formájában kerül a dolgozó parasztsághoz. így például 110 kg. szokványbuzá- ért 100 kg. nemesitett vetőma­got adnak. Az országos akció le­bonyolításával kapcsolatos szál­lítási és egyéb költségeket a kormányzat magára vállalta. AZ ELSŐ MAGYAR ALUMI- NIUMHID A magyarországi Alumínium- kutató Intézet, kísérleti és terve­ző munkája alapján az ötéves terv során egy sereg olyan te­rületen alkalmaznak alumíniu­mot, ahol eddig nehéz-, vagy szí­nesfémeket használtak. A “magyar ezüstöt” minde­nütt felhasználják majd, ahol a fizikai kémiai adottságok meg­engedik és ahol alkalmazása előnyösebb más fémeknél. A feladat megvalósítására a feldolgozó iparosságnak az or­szág számos helyén tanfolyamo­kat tartanak- A tanfolyamokon bádogosokat és lakatosokat rö­vid idő alatt megtanítanak az aluminiumanyag újszerű, a vas­tól és egyéb fémektől eltérő megmunkálási módszerére. Külön tanfolyamokat indíta­nak az építőipari tervező mér­nököknek is. Az aluminium fel- használása már most is nagy területen folyik. A magyar ipar újabban aluminium épitőállvá- nyokat állít elő. Az építkezések bádogosmunkáinál ma már szá­mos helyen használnak alumíni­umot. Ezenkívül vasúti tartány- kocsikat, iskolapadokat, edénye­ket, evőeszközöket készítenek alumíniumból. Az Aluminiumkutató Intézet tervezőmunkája nyomán rövi­desen megkezdődik az első kí­sérleti aluminiumhid épitése. Az Intézet speciális vágónak föld­alatti és földfeletti villamosko­csik építésével is kísérletezik. A Budapesti Nemzetközi őszi Vásáron külön pavillonban mu­tatják be a magyar alumínium­ipar eredményeit. GYÓGYSZERTÁR A TÁVOLI MAGYAR FALVAKBAN A magyar népjóléti miniszté­rium ez év nyarán 18 falusi or­voslakás építését és helyreállí­tását végeztette el. Uj gyógy­szertárakat állítottak fel az ipa­ri és tanyaközpontokban és főbb közlekedési vonalaktól távoleső községekben. így legutóbb nyílt gyógyszertár Bélaapátf alván, Balatonfüzfőn és Bakonyszent- györgyön. Itt eddig 30 kilomé­ternyire volt a legközelebbi gyógyszertár. Uj állami gyógy­szertár nyílik a közeljövőben Ujdiósgyőrött, Diósgyőrött. Bi- harugrán, Ároktőn, a Kecske- mét-hetényegyházai tanyaköz­pontban, Pecsenyebányatelepen és Bugacmonostoron. ÓBUDÁBÓL — UJBUDA LESZ Aki Óbudán jár, már messzi­ről hallhatja azt a meg nem szű­nő, időnkint fokozódó ritmikus kopácsolást, kalapácsolást, gé­pek csikorgását, amely a készü­lő Árpád-hid felől hallatszik. Az óbudaiakat azonban nem zavar­ja ez az állandó zaj, sőt büszkék arra és egyre növekvő érdeklő­déssel tekintenek a munkára és várják azt az örömteljes napot, amikor a híd elkészül és megin­dul a régen várt közvetlen össze­köttetés Óbuda és Újpest kö­zött­Az óbudai «dolgozóknak, akik az újpesti és angyalföldi üze­mekben tevékenykedtek, vagy a XIII. kerület dolgozóinak, akik az óbudai nagy üzemekben ke­resték meg a mindennapi kenye­ret, az egész várost meg kellett kerülniük, mert nem volt meg az a megfelelő összeköttetés, amely munkájukat megkönnyit- hette volna. Eltűnnek a düledező régi vis­kók, mert a magyar népi demok­rácia ötéves tervében már ezek­nek a helyén ujtipusu, modern pontházak és egészséges mun­káslakások épülnek. Uj utakat építenek, a legmo­dernebb útburkolattal látják el az utcákat, befejeződik a csa­tornahálózat megépítése is, ame­lyet már most a hároméves terv­ben megkezdték. Az elmaradt Óbudából igy az ötéves tervben — Ujbuda lesz. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZAK NAGY BUDAPESTEN A magyar fővárosban egy­szerre négy helyen nyíltak bizo­mányi áruházak szeptember 1- én, olyan használt bútorok és tárgyak árusítására, amelyekre tulajdonosaiknak valamilyen oknál fogva nincs többé szüksé­gük. A négy áruház közül a leg­jelentősebb a nagymezőutcai butorbizományi áruház. Öt óri­ási teremben állítják itt fel az áruház butoranyagát, amelyben teljes szobaberendezéstől kezd­ve egyes darabokig minden meg­található. Láttunk öreg bútoro­kat és csőágyakat, szárnyas tükröket és ISO éves kandalló­kat. . A dolgozók érdekében állítot­tuk fel ezeket az áruházakat — mondja az igazgató. A dolgozók eddig rá voltak szorulva olyan üzletekre, melyek 4-5 kézen ke­resztül juttatták el az árut az eladótól a vevőig, vagy pedig a Teleki-téri csirkefogók csapták be őket, akik az áru értékének egynegyedét sem adták meg. Ez most nagyrészt megszűnik. A bizományi áruházak az eladó holmiját közvetlenül juttatják el a vevőhöz és ezért mindössze 17 százalékot számítanak, amit a vevő fizet meg, az eladó tehát megkapja a teljes kialkudott összeget. Az áruházak feállitása felszá­molja majd azt a zugkereskedel­met, amely eddig a dolgozók be­csapására építette vállalkozása­it. ÜDÜLNEK A DOLGOZÓK A nyári hónapok alatt a gyá­rak és üzemek dolgozóinak tíz­ezrei üdültek az ország legszebb nyaralóhelyein és fürdőhelyein. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a nyári üdülés után most megindítja a dolgozók őszi és téli üdültetését. Ebben első­sorban azok a dolgozók vesznek részt, akik nyáron valamilyen oknál fogva nem tudták kivenni szabadságukat. Különösen nagy súlyt helyez a Szakszervezetek Tanácsa arra, hogy a mezőgaz­dasági gépállomások dolgozóit őszi és téli nyaraltatásban ré­szesítse, mert ők nagymérték­ben hozzásegítették a dolgozó­kat a jobb és olcsóbb kenyérhez. Fáradságot nem ismerő jó mun­kájuk jutalmaként biztosítja a Szaktanács üdültetésüket. Az őszi és téli üdültetés célja­ira a magaslati helyeken lévő üdülőket biztosítják: A Lillafü­redi Nagyszállót, a pécsi Me- csek-szállót, Hévíz és Párád gyógyfürdőit, amelyekre több­száz élmunkást küld a Szakszer­vezeti Tanács. Épül az ország SÜMEGNEK régi vágya tel­jesült azzal, hogy vízvezetéket kapott, mert kutjainak vize na­gyon rossz, egészségtelen volt, gyakoriak voltak a járványok. Sümegen a rossz ivóvíz miatt a község lakói között a tífusz és egyéb betegségek pusztítottak. Most felavatták a község uj víz­vezetékét, amely jó, egészséges vizet szolgáltat. A BÉKÉSCSABAI muzeum a vidék egyik legjobban felszerelt múzeuma. Gazdag néprajzi gyűjteménye van, ugyanúgy képgyűjteménye is értékes. Kü­lön érdekessége a Munkácsi em­lékterem. A muzeum szerves ki­egészítője nagy könyvtára, mely most nagyobb* összeget kap a könyvállományának korszerűsí­tésére. Ezen az összegen a leg­modernebb irók remekeit szer­zik be. OHÁT az első az állami gaz­daságok munkaversenyéb e n. Ohát országoshirü gazdaságo­kat messze megelőzve nyerte el az első dijat. Az eredmény elis- meréseképen augusztus 20-án ünnepségen nyújtották át az oháti dolgozóknak azt a vándor­zászlót, amelyet a Dolgozó Pa­rasztok és Földmunkások Orszá­gos Szövetsége (DÉFOSZ) az országban legjobb eredményt elérő állami gazdaságnak jut­tat. Az ünnepség során kiosztot­ták a jutalomdijakat is. DOROZSMÄN felavatták a gépállomást. A dorozsmai gép­állomás már működött ugyan, de ünnepélyes felavatása csak mos­tan volt. A község dolgozó pa­rasztsága nagy szeretettel és hálával veszi körül a gépállomás dolgozóit, akiknek munkája megszabadította őket az iga­uzsorától. Kiskunmajsán áss z o n y o k szerveztek tiizőrséget a betaka­rítási munkák idejére. A mező­kön, a cséplőgépek mellett éjjel­nappal asszonyok vigyáztak a terményre. Nem csak a tüzőr- ségen, hanem a terménybegyüj- tésben is nagy munkát végeztek itt az asszonyok. A, Pécskörnyéki bányatalepe- ken az Országos Társadalombiz­tosító Intézet (OTI) iparegész­ségügyi osztálya két héten ke­resztül szilicosis kutatómunkát folytat és több, mint 2500 dol­gozón végez szűrő-vizsgálatot. A kutató és szűrő-vizsgálatokat a pécsi orvosok bevonásával munkaközösségben végzik. A Békéscsabai Szabadság te­ret a hároméves terv keretében parkírozták. Ezzel a város főte­re valóságos ligetté változott, ahol a dolgozók szabadidejüket, pihenőjüket tölthetik. Levél az óhazából Kedves Szerkesztőség! Nagy örömömre szolgál, hogy lapjukat már egy éve olvasha­tom és azokból sok hasznos dol­got és tapasztalatot szűrhetek le. Mi magyarok rendíthetetle­nül és következetesen harcolunk minden olyan reakciós megnyil­vánulással szemben, mely lé­pünk hatalmát a Szovjetunió se­gítsége által kapott szabadsá­gunkat az amerikai imperialis­ták segítségével vissza szeretnék állítani. Tudjuk azt, hogy azok az em­berek, akik népünk bizalmából bizonyos ideig pozíción voltak a felszabadulás után, avagy aze­lőtt, az uralkodó osztályhoz tar­toztak, most Amerikában disszi­dálva mindent elkövetnek, hogy népi demokráciánk ellen izgassa­nak. Azok az amerikai ifjak, akik most országunkban résztvehet- tek a VIT ünnepségein, tapasz­talhatták személyes meggyőző­désükön keresztül, hogy hazánk­ban a dolgozó nép van hatalmon és magunknak a munkásosztály, a vele szövetséges dolgozó pa­rasztság és értelmiség a maga jobb jövője számára építi újjá a rombadöntött országot. A magyar nép békét akar. Bé­kességben akar élni és akarja építeni minden befolyástól men­tesen az ő szocialista társadal­mát. De résen áll, hogy ha kell minden eszközzel megvédi ezt a békét­Szeretném, ha az amerikai if­jak, akik itt jártak nálunk, sze­mélyesen tiszta őszinteséggel nyilatkoznának mindarról, amit Magyarországon láttak. Ha el­mondanák, hogy a magyar nép végre megtalálta a helyes utat az emberiség jólétét, felemelke­dését, egyedül a szocialista tár­sadalom biztosíthatja. Kérem a Bérmunkás Szerkesz­tőségét, fogadja köszönetem, hogy a lapot annak ellenére, hogy előfizetést mindeddig esz­közölni nem tudtam, úgy a la­pot, mint a naptárt időben meg­kaptam. A továbbiak során kérem kö­zölni velem azt, hogy az előfize­tést hogyan tudom eszközölni. További harcos kiállást a munkásosztály győzelm é é r t munkástársi üdvözlettel Budapest, 1949 aug. 26. Tátrai Mihály hdgy.

Next

/
Thumbnails
Contents