Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-09-24 / 1597. szám

1949. szeptember 24. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI Nagyon nagyra van a kor-, mány itt Amerikába a mi nagy demokráciánkkal, minden áron ezt a demokráciát akarja elplán­tálni az egész világon. Azért van Truman doktrína, Marshall terv, Atlantic pactum, azért tömi az adófizetők dollárjaival Európa és Ázsia korrupt politikusait, de valahogy a világ népei nem akarják bevenni ezt a demokrá­ciát, pedig igen nyomós érveket használnak. A csatlósok Görög­országban, Kínában és a Mar- shallizált országokban, nagyon is érzik a népek, hogy gyakor­latban ez a demokrácia, gyar­mati sprsba való sülyedésüket jelentené. De itthon is mind furcsábban néz ki a demokrácia. Nagyon is kezd hasonlítani a régi cári de­mokráciához, ahol az Ochrana, a cári politikai rendőrség és a fekete százak, tartották terror alatt az emberi haladás híveit. A Ku-Klux-Klan, Silver Shirt, a Veterán Légiók végzik a “fe­kete százak” szerepét, ők ver­nek szét gyűléseket, hangverse­nyeket, rendeznek lincseléseket és terrorizálnak mindenkit, aki gondolkodni mer. A hires FBI mind élesebben mutatja ki a foga fehérét. A ké­mei bent vannak minden olyan munkásszervezetben, amely va­lamennyire is védelmelmezi a munkásosztály érdekeit. Az elmúlt héten olvastam egy cikk címét egy polgári lapban, amely azt mondta: “Az FBI mindent lát, mindenkit megfi­gyel”, hogy ez nem humbug, arra nagyon jó példa van itt most Clevelandon. Az ősszel vá­rosi választások lesznek, amely­re rengeteg pályázó nevezett be és ahogy most az egyik cleve­landi délutáni lap, a News je­lentette, az FBI felülvizsgálta a városi tanácsosi állásokra pá­lyázókat és megállapította, hogy azok közül 6, ha nem is kommu­nista párt tag, de közeli össze­köttetésbe van a radikális szer­vezetekkel és az erre való bizo­nyítékokat át is adta a News- nak, amelyből kitűnik, hogy évek óta tartanak megfigyelés alatt embereket, kikről mindent feljegyeznek. Egyik jelöltről megállapítja a jelentés, hogy 1941-ben résztvett egy Lenin emlékünnepélyen, 42-ben részt­vett a kommunista párt piknik­jén és aktiv résztvett Wallace Progresszív pártjának a mega­lakításában, stb. Másikról, hogy sztrájk piketelésbe vett részt, a CIO balszárnyához tartozik, így tovább sorol fel hasonló adatokat, mindegyik baloldali jelöltről­De kérdezhetnénk azt is, hogy mi jogon avatkozik be a szövet­ségi hatóság egy tisztán helyi jelentőségű, alkotmány biztosí­totta választási akcióba. De mi­után a város urai, kik olyan fél­tékenyen vigyáznak a város autonómiájára, ez alkalommal nem kérik ki az illetéktelen be­avatkozást, mi is megelégszünk azzal, hogy egyszerűen megál­lapítjuk, hogy igy néz ki gya­korlatba az agyon reklamiro- zott amerikai demokrácia. Csak úgy mellékesen jegyez­zük meg, hogy ugyan abban a lapszámban ott van az FBI fő­nökének a jelentése arról a szo­morú tényről, hogy a bűntények szama különösen a 21 éven alu­li fiataloknál, megdöbbentő emelkedést mutat. Talán inkább volna a hivatása az FBI-nak a bünhullám ellen küzdeni, mint preverziv embereket megfigyel­ni, hogy milyen piknikekre, vagy gyűlésekre járnak el. MORVÁIBALÁZSNÉ LEVELÉT MEGÍRTA miként egykor Szilágyi Erzsé­bet, de nem mihozzánk, mert Morvainé asszony, nem holmi vörössel bélelt Bérmunkás olva­só, sőt éppen ellenkezőleg, jó keresztény katolikusai a pap­ja és a Magyar Szövetség szavá­ra hallgat és igy a levelét is a Jó Pásztor cimü lapnak irta. Persze ha Bérmunkás olvasó volna, akkor nem is kellett vol­na ezt a levelét megírni, mert akkor nem dűlt volna be a Ma­gyar Szövetség urainak, kik ke­serves könnyeket sírva kérték az amerikai magyarságot, hogy mentsék meg az éhezéstől, pusz­tulástól, a vörösök által üldö­zött jó magyarokat. Ha a Bérmunkást olvasta vol­na, úgy tudná, hogy ezek a “jó magyarok” vagy nyilas tömeg­gyilkosok, kik a jól megérde­melt akasztófa alól szöktek meg, vagy pedig lecsúszott nagyurak. Ezek az alakok azért szöktek el, mert Magyarországon vége az úri életnek, vége van a munka- nélküli henye életnek. De miu­tán a Jó Pásztort olvassa, igy most a saját kárán tanulja meg azt, hogy nem csak őt csapták be, de megcsalják az államot is, amikor “földműves” név alatt vagyonukat kilopó léhütőket csempésznek be az országba. íme Mrs. Morvái levele: T. Szerkesztő Ur mint a Jó Pásztor olvasója ké­rem, legyen szives leközölni le­velemet, mint feleletet azokra a cikkekre, hogy az amerikai ma­gyarság siessen a szegény, nyo­morgó hontalanok segítségére. Nagyon szép ez a kérés, de az­tán nézzék, milyen példát mu­tatott nekem az Amerikai Ma­gyar Szövetség. Én örömmel vállalkoztam arra, hogy egy vagy két szenvedő hontalannak a könnyeit letöröljem, megír­tam a Szövetség titkárának, hogy nekem nincs ugyan hon­talan rokonom, de felajánlom a lakásomat és a kenyeremet egy nyomorgó magyar hontalannak. És mit tett velem a Szövetség? Kihozatott a nevemre egy gaz­dag embert, még hozzá olyat, akinek osztrák a felesége, 450 fontos ládával meg öt kofferrel jött meg- Tehát látják, kedves amerikai magyar testvérek: akármennyit ad a magyarság, I a szegényeken azzal nem segí­tenek, mert nem a szegény hon­talan jött be, a szegény marad­hat a barakokban, rongyosan és éhesen, ahelyett kihozatják az úri menekülteket, pedig Ameri­kának arra nincsen szüksége, van itt már elég ur, akik jól tud­nak szónokolni, de nem csele­kedni és csak markolni szeret­nek, de nem segíteni. Én egy nyomorgó hontalant akartam kihozatni és hozattak olyat, aki­nek lS-szobás villája volt és olyan hotelja, hogy hét-nyolc ember dolgozott ott. Hát igy jár az, aki az Ame­rikai Magyar Szövetségre bízza magát. Ha az én eszemre hall­gatnának a magyarok, egy fél pennyt se adnának a Szövetség­nek. Morvái Balázsné, Duquesne, Pa. Bizony Jó Pásztor olvasók, igaza van Morvainének, sem az adakozással, sem a menekültek kihozatalával, nem segítitek a nyomorgó magyarokat, csak dolog kerülő here, máson élős­ködő parazitákon, kiket kiebru- daltak Magyarországról és mos­tan itt szaporítsák az élősködők, kizsákmányolok számát. Jó lesz megfogadni Morvainé ajánlatát és “egy fél pennyt se a Magyar Szövetségnek”. HIMLER-RAJK Igen a mi Mártonunk, aki hosszú évtizedeken itt Ameriká­ban minden lébe és legtöbbször nagyon rossz ülatu, zavaros lé­be kanál volt, nem okozott meg­lepetést, hogy a Budapesten most folyó Rajk kémkedési ügy­ben is benne van. Himlerville Márton volt az egyike annak, aki Raik Lászlóval megállapo­dott a kémkedést illetőleg. Az eddig ide érkezett jelenté­sek szerint, a vádat képviselő ügyész, miként a Mindszenty ügyben, itt is alaposan felkészült és okmányokkal igazolja azt, hogy Rajk, tényleges kémszol­gálatokat végzett, nem csak most, hanem már 17 évvel eze­lőtt lépett .a Horthy rendőrség szolgálatába. Ez az alak, aki befurakodott a munkásmozgalomba, ott na­gyon aktiv szerepet vitt, intelli­genciája, látszólagos odaadása, áldozatkészsége tette lehetővé, hogy a legmagasabb polcra ke­rülhessen és igy értékes szolgá­latot végezhetett a megbízóinak. Nehéz lenne ma már megállapí­tani, hogy hány ember esett ál­dozatul a Horthy éra alatt az ő denunciálásának és hogy milyen mérhetetlen károkat okozhatott a bel- és a külügyi minisztersé­ge idején. Hiába akart, védekezése sze­rint, szabadulni a gyalázatos múltjától, ezt nem tehette, mert az uj gazdái megfenyegették, ha nem marad továbbra is szol­gálatukba,^ úgy lefogják leplez­ni, de a végzetét nem kerülhet­te el, a leleplezés megtörtént és a felmérhetetlenül nagy bűné­ért meg is fogja kapni a jól meg­érdemelt büntetését. De ez az eset is újra csak fokozottabb óvatosságra kell, hogy késztes­se a radikális munkásmozgal­mat, különösen az osztály ide­gen elemekkel szemben. Hatvan magyar és külföldi új­ságíró figyeli a tárgyalás mene­tét, amelyet a legszélesebb nyil­vánosság előtt folytatnak le. Nem a rendes bírósági terem­ben, hanem a vasmunkások he­lyiségének nagytermében, ahol 1500 ember hallgathassa, figyel­heti a tárgyalás menetét. A tár­gyaláson jelen vannak, az ame­rikai, angol és francia követsé­gek megfigyelői is­Rajk nem csak Titoval való konnekcióját ismerte be, hanem azt is, hogy erre az amerikai kémszolgálat utasította, névleg megnevezte Chapin, volt köve­tet, Kovács U.S. ezredest és Himler Mártont. A távirati je­lentések nem részletezik a két utóbbi szerepét, de ha bővebb értesüléseink lesznek, még visz- sza fogunk térni Himler Már­ton szerepére, amellyel talán le­vezekeli a magyar reakció előtt abbeli bűnét, hogy az amerikai zónába menekült fő nyilas ban­ditákat, ő juttatta a százszoro­sán megérdemelt bitófára. Himler amerikai múltja való­sággal predesztinálja arra, hogy aktív szerepe legyen ebben a gyalázatos kémkedési, haza- árulási pörben. VÁLTOZOTT A HELYZET Egy jó barátom kapott leve­let magyarországi rokonától. Kérnek tőle egy kis anyagi se­gítséget. Persze a rokonsziv mindjárt megesett a levél elolvasása után és rögtön fel is tett a postára egy pár dollárt rokonok részére. Egy pár hétre megjött a vá­lasz, hogy a pénzt megkapták. Többek között ezt Írták a levél­ben a magyarországi rokonok: Kedves rokon, azt sem tud­juk, hogy hogyan is köszönjük meg néktek azt a segítséget, amit nekünk küldtetek- Tudjuk, hogy a levélbeni köszönet nem elég és a jó Isten tudja, hogy mikor tudnánk mink néktek ezt visszafizetni. így abban a hi- szemben, togy tik is meglegye­tek elégedve, hát szolgáltattunk értetek misét, hogy az isten ál­dása legyen rajtatok mindörök­ké. Az amerikai rokon válaszolt a levélre. Többek között ezt ir­ta nekik: Kedves rokon, hiszen én nem azért küldtem nektek azt a pénzt, hogy a papnak ad­játok, hanem azért, hogy ti ma­gatok használjátok fel, amire legnagyobb szükségetek van. Erre a levélre megint jött vá­lasz Magyarországról. Ezt Írták: Kedves rokonunk, ti nagyon té­vesen vettétek a mise szolgál­tatást. Hát mi nem adtunk a papnak egy krajcárt sem a mise szolgáltatásért, csak négy to­jást adtunk neki és nagyon szí­vesen szolgál érte misét. Most már nem úgy van, mint azelőtt. Most hogyha a tiszte­lendő ur azt akarja, hogy mele­gedjen a tűznél, akkor kell, hogy fát vágjon magának, mert ha nem, akkor hideg a lakás. Itt most már nem csak jelszó, hogy aki nem dolgozik az nem eszik, de gyakorlati valóság. Szabó János Trenton, N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents