Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-09-24 / 1597. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio OF THE WORLD under the Act af March 3, 1879 VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND 1949 SZEPT. 24 NO. 1597 SZÁM Az ellenforradalmak pénzelése ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) ... (Vi ) A szocialista forradalom gyors térhódítása az ázsiai országokban, agyon ijesztette az amerikai tőkésosztályt és csatlósait, valamint, a velük szövetséges országokat, Anglia, Francia Hollandia országok urait is. Már a többi országok, amelyek nagy mesterek voltak az ellen- forradalmak, illetve a nekik engedelmeskedő kormányok hata- * lomra jutásában, most már tehetetlenek, részben nincs elegendő pénzük azokat az urakat le- kenyerezni, részben a nép lázadása folytán nem kifizető az ily gyarmati sorsban tartott nép fölötti uralkodás. így az amerikai kongresszuson, keresztül akarnak megszavaztatni 75-150 millió dollár körüli összeget, az ellenforradalmak pénzelésére és azon urak segítésére, akik az amerikaiakkal együtt hajlandók működni a népek ellenHogy az ilyen kommunista ellenes urak pénzelését nyíltan elismerik, sőt még azt is megértetik az amerikai néppel, hogy ezen összegeken földalatti mozgalmakat fognak szervezni, ahol már a néphadsereg, illetve a szocialista tervgazdaságot kezdik megszervezni, vagy ahol már azok vannak hatalmon. így Kínában, Koreában is, ahol a tőkés rendszer barátait már elkergették és csak titokban, a földalatti áskálódás formájában képesek még romboló munkát végezni, esetleg ellenforradalmat megszervezni. Ebből a pénzből akarják megvenni az olyan urakat, vezéreket, akik még a reakciósok, an- gal-amerikai barátai kezében levő de már nagy veszélyben levő, Burma, Malay, Siam, Indo- Kina és a Chiang kezében levő területeken. Ilyen helyeken a hadvezérek, tartományi diktátorok lepénzelésével próbálják hatalmukat fentartani. Azt elismerik, hogy ezen országokban nem fegyverhiány miatt buknak el a reakciósok, igy nem arra van égetően szükség, hanem olyan vezérekre, szervezőkre, akik képesek volnának sikeresen ellenállni a nép forradalmának. Ahol pedig hatalomra jutnak, ottan suttyomban ellenforradalmak, szabotá- lás, lázitással akadályoznák a szocialista tervgazdasági kialakulását, megszervezését és az újjáépítést. Azt remélik, hogy ha pénzt mutogatnak nekik és a vezérek kapnak is, akkor sokakat betudnak vonni a szocializmus elleni harcba. Még az európai országokban vallott kudarcok sem elegendő intó példa nekik, hogy ahol már egyszer a nép a szocialista tervgazdaságra, a haladás útjára lépett, akkor ott bizony nagyon kevés sikereket érnek el a kapitalista , ezen esetben kizárólagosan amerikai ügynökök. Azonban már nagyon sokan vannak az amerikai újságírók, politikusok között is. akik ezt meglátták és ellenzik, hogy még több amerikai adópénzt dobáljanak el a patkányoknak, a feneketlen lyukba. Még a kormány sem látja lehetőnek a szocialista tervgazdaságot, a győzelmes forradalmak sorozatát megállítani Ázsiában. Kínáról a világ legnépesebb és legnagyobb országáról már hivatalosan lemondtak, pedig egész Ázsiában Chiangék- nak volt a legjobban felszerelt és az amerikaiak által képzett, sőt vezetett hadserege, mégis csúfosan kudarcot vallottak. Ezen okulva, most már leginkább a földalatti mozgalmakra, lázitókra, szabotálókra számítanak, hogy azok elég zavart tudnak kelteni, esetleg idővel egy ellenforradalmat szervezni, ahogyan ezt remélték Magyar, Román, Lengyel Csehszlovák országokban is és saját beismerésük szerint ügynököket pénzeltek ott is, hogy céljaikat elérjék. Bevinék is ezt ismerték be, amikor felajánlják Amerikának, hogy Indiát, Burmát, Malayt vegye át és próbálja megvédeni. Ugyan akkor a franciák is szeretnék Indo-Kinát átadni az amerikaiak védelmébe. Most már nem, hogy hasznot tudnának azon országokból kihúzni, (Folytatás a 7-ik oldalon) “FEL VANNAK HÁBORODVA”, EZÉRT NEM DOLGOZNAK PITTSBURGH — A pennsylvaniai bányatelepekről a hét elején tízezrével maradtak el a bányamunkások, a szén kitermelésétől afeletti felháborodásukban, hogy a bányabárók az utóbbi hetekben nem fizették be a jóléti alapra a tonnánkénti 20 centeket. Emiatt a segélyen levő bányászok már nem juthattak a havi támogatáshoz. A munkabeszüntetés óráról- órára terjed s a hét közepére félmillió bányamunkás felháborodása, súlyosbítja az ország gazdasági válságát. A bányamunkások már bizonyságot szolgáltattak arra, hogy követeléseik mellett a győzelemig kitartanak. Csak egyetlen egyszer késtem az idemenekült renegátok egyikét a szokás szerint e helyen bemutatni és fogadni, és már is szemrehányást kaptam, amiért majdnem megfeledkeztem erről a fontos hivatásomról. Akkor a csendőrőrmesteri ranggal diszel- kedő Sulyokról volt szó, akit elakartam felejteni, gondolván aki a csedőrségnél még a kapitányi rangig sem vitte fel, nem méltó arra az ünnepélyes fogadtatásra melyben a többi és még nagyobb renegátokat részesítettem. Nem akarok ilyen tévedésbe esni ismét, igy sietve ragadom meg az alkalmat Peyer Károly fogadtatására akinek hajója éppen ma kötött ki s aki holnapra már Nagy Ferenc, Eckhardt, Pfeiffer, Sulyok, Fábián stb. renegátok társaságában fog ülni a kávéházi asztalnál, ahol az amerikai magyar munkásokat, legfeljebb csak Göndör Ferenc és Nadányi Pál fogják képviselni. Annál inkább ragadom meg ezt az alkalmat, mert Peyer Károly mint a szociáldemokrata munkásmozgalmi renegát hajózott be ide, sőt még mielőtt a hajója befutott volna, egy nagyobb cikkben búcsúzott el Európától, s ezt a cikket ez a szocialista múltai rendelkező volt politikai vezér, pont Nadányi Pál lapjában a bridgeportí náci lap nyomdokain haladó “Amerikai Magyarságában tette közzé. BÚCSÚ EURÓPÁTÓL cikkel letakarva lépett partra Peyer Károly, melyben mint ahogyan öreg anyókák fiatalkori szépségeikről és kalandjaikról szoktak meséket mondani, kiömlengi magát a 40 éves múltról. Nem tudom, hogy mi célja volt Peyernak ezzel a cikkel, csak talán nem az, hogy ilyen előzetes nagyvezéri bemutatkozás nyomán, rezes bandával fogja fogadni a kikötőnél az amerikai magyar munkásság. Ha valami ilyesmi gondolatai voltak Peyernak, úgy már az első lépésnél, amit az amerikai szárazföldre tett, hatalmas csalódás érhette, mert a 40 éves munkásmozgalmi múltra hivatkozva, egyetlen egy amerikai magyar munkás sem fogadta. Sőt még egyetlen magyar bányász sem várta kézszoritással- Pedig az említett cikkében nagyon kihangsúlyozta, hogy a Károlyi kormány alatt, a bányászok munkaidejét 12 óráról 8 órára redukálta és fizetésüket száz százalékkal felemelte. Mintha csak pontosan tudnák az amerikai magyar bányászok annak a gyalázatos paktumnak a részleteit, amit Peyer Károly a Horthy uralom idején sózott rájuk, de amiről az Európától búcsúzó cikkében elfelejtett említést tenni. Máskülönben is, az ilyen személyi ömlengés már nem újdonság az. amerikai magyar munkások előtt, minden idemenekült svihák hasonlóképpen nyilatkozik saját magáról. Nagyon, de nagyon téved Peyer, ha azt hiszi, ha mint halhatatlan vezér mutatkozik be, ez már pontosan azt a régi szociáldemokrata tanítást fogja eredményezni, melyre az egyetlen válasz, éljen. Es az, hogy 40 évvel ezelőtt lovasrendőrtől kapott kardcsapást, az amerikai magyar munkások előtt későn futott be ezért vitézségi érmet kollektálni. Az ilyen rendőrségi ütlegelések, melyek a Peyeri időkben tiz évenként megnyilvánuló, évforduló ünnepségek voltak, az ilyesmi az amerikai demokráciában mindennapos jelenség, ahol a munkaharctéri sztrájkokban a rendőrbotot állandóan működésben tartják. így hát, a megérkezésének első pillanatában meg kell győződjön Peyer Károly arról, hogy az a nagy dicsőséges vezérkedési múlt, amiről az európai bucsucikkében a saját dicshimnuszát zengi, az Amerikában nulla. A közelmúlt és a jeleni működéséről pedig az amerikai magyar munkásság fog véleményt mondani. így aztán mindjárt kezdetben eljátszotta a kártyát Peyer attól, hogy csak egy pillanatra is mint a magyar munkások képviselője álljon az amerikai magyar munkások elé. Nem okvetlen azzal a ténnyel, hogy megszökött Magyarországról, sőt még azzal sem, hogy a jelenlegi bünperben bűnösnek mondták ki, hanem előttünk amerikai magyar munkások előtt elsősorban azért, mert belesülyedt abba a társaságba, ahol a régi királysági hívők, Horthy vitézek és nyilasbetyárok húzódnak meg. Mi ismerjük ezt a társaságot a múltból, a magyar nép ellen irányuló különféle árulásaiknak szemtanúi voltunk itt. Mi- előttünk bármit prédikál ez a társaság és bármennyire hivatkoznak a demokráciára, mindenkor a népnyuzó kormányok mellett voltak és nem egyszer sá(Folytatás a 4-ik oldalon) HETI KRÓNIKA
