Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-09-10 / 1595. szám
a urnái BÉRMUNKÁS 1949. szeptember 10. Megint a régi nóta (a.l) A korruptságáról nevezetes APL-t mostan a CIO követi. Tudott dolog, hogy az AFL szervezetei sohasem voltak demokratikusak, habár a nagyvezérei állandóan azzal kérkednek. Vannak az AFL-nek olyan szervezetei, amelyekbe 25 vagy még annál is több éve, hogy nem volt tisztviselő választás. Magát a főtisztviselőket sem a tagság választja meg. Egy osztálytudatos munkás szempontjából az AFL vezetősége nem képviselheti az amerikai dolgozók millióit, még azokat sem, akik annak tagjai. Az itteni fejlett ipari rendszerben a szakszervezetek már teljesen idejét múlták. A szakszervezetek össztétele nem alkalmas az ipari munkások szervezésére. Nevetséges volna az acélipari vagy autóipari munkásokat talán 25 különféle szakszervezetbe tömöríteni akkor, amikor mind egy ipartelepen dolgoznak és mun- körük teljesen szoros összefüggésben van egymással. Volt rá eset, hogy az AFL a fentnevezett iparokban próbált néhány szakmát megszervezni, kevés eredménnyel. Hogy azután a CIO életrehivása milyen körülmények között jött létre, azt most nem firtatom. Annyi azonban egészen bizonyos, hogy nem az osztályharc alapján épült, még akkor sem, ha nagy harcokat vívott is. Szervezeti formája különbözik ugyan az AFL- től, mert az alapvető iparokban dolgozó munkásokat egy szervezetbe tömöríti- Hanem azután taktikában és felülről való diktálás- ban 100 százalékban az AFL nyomdokán halad. Központi vezetősége nagyon jó és ingyenes szolgálatot teljesít a kapitalista osztály részére azzal a cselekedetével, hogy minden demokratkius haladó árnyalatot igyekszik elfojtani. A CIO központi vezetősége, ugyan azt a taktikát követi, mint az AFL-é. Nem is csodálkozunk azon, hiszen legtöbbjük hosszú éveket töltött az AFL vezetőségében. A CIO megalakulásában sokan abban a hiszemben vettek aktiv részt, hogy remélték egy osztályharcos szervezettó formálni. A történelem ismét megismétlődött. Rothadt fából nem lehet uj házat építeni! A hiszékenyek mindig lépre mennek és bizony nagyon nehéz őket ebből a hibából kiábrándítani. Volt idő az itteni munkás- mozgalomban, hogy mi a nemzetközi küzdelemben azzal érveltünk, hogy “minden országnak gazdasági viszonyai kell, hogy irányt szabjanak saját forradalmi munkásmozgalmának. Nem kértünk akkor sokat, mi IWW-isták, csak autonóm jogot, de ugyan azok, akik ma a CIO-ban ezt követelik, azok hurrogtak le bennünket. Most ezek az elemek, akik 16 CIO szervezetet képviselnek, e sorok Írásakor New Yorkban konferenciát tartanak, hogy előkészüljenek arra a nagy belső harcra, ami a CIO egyetemes konvencióján fog végbemenni az ősz folyamán. Előre tudjuk, hogy a reakció többségbe lesz a CIO konvención, mert még a progresszív csoportok delegátusai között is sok fog olyan akadni, akik a reakció mellett fognak felvonulni, mert a 16 haladó eszméket követő szervezeteknek tagsága sem egységes nézetet vall. A CIO-ban is meg fog ismétlődni a régi nóta. Testvérharc. fogja széjjel tépázni a 7 millió taggal rendelkező szervezetet. Mi, akik sokszor szemtanúi voltunk már hasonló harcoknak, tudjuk azt, hogy a munkásosztály érdekeit csak azok a szervezetek szolgálják, amelyek a tényleges osztályharc alapján épülnek. A CIO életrehivásakor sokat foglalkoztunk ezzel a témával. Feleslegesnek tartottuk a CIO-t akkor, amikor sokan azzal érveltek, hogy szükség van egy ipari szervezetre. A mi érvünk az volt akkor is ami most- “Minek van szükség egy másik gazdasági szervezetre még ha az félig meddig ipari szervezet is, amikor az IWW már régen zászlót bontott, mint egy igazi osztályharcos ipari szervezet, amelynek története sok véráldozattal Íródott az amerikai munkásmozgalom történetébe.” A sok csalódások után, az amerikai munkások még eggyel gazdagabbak lesznek a CIO országos konvenciója után. Sohasem voltunk kárörvendők, különösen akkor, amikor a munkásmozgalomban testvérharcok dúltak. Annyit azonban már a gyakorlatban megtanultunk, hogy a reakciósokkal egy táborba nem lehet soha sikeres osztályharcot vivni. A gyakorlat arra is megtanított, hogy a munkások csak gazdasági érdekeik szerint azonosak és nem kalandozunk el idegen vizekre, úgy mint azt a CIO-ba tették, hogy a választások alkalmával kortestanyává sülyesztették a szervezeteket és ebből keletkeztek a belső harcok, mert politikailag soha sem képezhet a munkásosztály sem erőt, sem egységet. Látszólag a politikai pártok sokaknak úgy tűnik fel, még a munkásmozgalomban is, mint maga a munkásosztály ereje. Alaposan tanulmányozva a társadalom összetételét, nem is állapíthatunk meg mást, mint hogy az egész társadalom gazdasági alapokon nyugszik. Az elégedetlen munkásokat elviselhetetlen gazdasági helyzetük kényszeríti szervezkedesre. Igen szépen hangzó szocialista jelszó: “A munka gyümölcse a munkást illeti”. Hogy azután a munkások ne legyenek többé kizsákmányolva, föltétien kell, hogy munkájuk fejébe munkájuknak teljes értékét kapják cserébe. Azért szükséges, hogy maguk a munkások ipari szervezetein keresztül kell, hogy irányítsák a termelést és magát a szétosztást is. Ezáltal azután ellenőrzést is gyakorolhatnak arra vonatkozóan, hogy ténylegesen a termelt javakból a termelő munkás meg-e kapja a ráeső részt. Nem hisszük, hogy nyíltabb és igazán célravezetőbb programja van ennél akármely másik szervezetnek, amelyek azt állítják magukról, hogy a munkásosztály tényleges felszabadításáért küzdenek. Ezt a programot nyújtja az IWW minden más szervezettől és párttól eltérőleg azzal a külömbséggel, hogy minden intézkedés ami a társadalomban történik, az csak a munkások szervezetein keresztül történhetik. A CIO-ba esetleges szakadás még nem jelenti, hogy az itteni munkások harca reménytelen, hanem azt, hogy nem szabad a munkásoknak a tényleges osztályharctól sohasem elkalandozni. Több olvasót érdekelhet Azokhoz szól, akik valamilyen formában, valamilyen orvosságot küldtek régebben vagy mostanában, melyeknek már meg kellett volna érkezni Magyarországba a címzettekhez az itt megjegyzett orvosság cégtől, de nem érkeztek meg. És ha reklamáltak is a cégnél és figyelmen kívül hagyták azt, aszerint mint az enyémet is, azok tegyenek, lépéseket a volt rendelőjüknél és ne hárítsák esetleg a többeknél keserű csalódásokat az otthoni hatóságokra. A Nagy Feri és Sulyok Dezső valamint más szökött brigantik idejét az ország már kiheverte és ma már ott törvény és rendszabály uralkodik, melyen keresztül minden hozzánk tartozó a szabálynak megfelelően megkapja a küldött ajándékainkat. Ott munkával mérik az emberi értéket. Ott nem alakulhatnak a szennycsatornából előbujt kétes társaságok, hogy mint vámszedői a dolgozó osztálynak, ily kétes üzelmekkel élősködhesse- senek. Mint ez itt, aki már a lábaim előtt fetreng, kér és könyörög, hogy a hatóságoktól függetlenül engedélyezzem nekik, hogy teljesen díjtalanul még egy 30 gram Streptomycint küldhesse- nek a 4 és fél hónap előtti általam megjelölt címzettnek a nevére- Az American Drug Export Company formerly Miceli Drug Chemical Co., 185 Madison Ave., New York 16, N. Y. A cégnek a hirdetése még akkor is csaló, ha az orvosságok megérkeznének. Légi szállítást ígér. Az a valóságban air express, mely jóval lasubb, mint a légiposta és a francia agentj ükön keresztül intéznek, amit esetleg intéznek Európában. Megtévesztő volt az első levelük is április 27-én, melyben elismerik a rendelést és pénzt és megírják a levelük alján, hogy külföldi országokban express vagy posta irodákon ha késik, sem nekik, sem nekem nem áll módomban, hogy valamit is tehessünk. Ez maga fél csalás. Az orvosságot otthon május 4-én várták, a budapesti postamester üzente augusztus elején, hogy oda olyan csomag nem érkezett addig. Ő, mint a beteg fiatalember feleségének közeli rokona és ez teszi érdekévé nála, hogy naponta érdeklődjön utána. de eddig nem érkezett meg. Junius derekán kaptam az első levelet az orvossággal kapcsolatban. írják, hogy nincs és Pestről sincs értesítés. Nyomban irtain a már említett céghez air mail levelet és kértem nyomatékosan, hogy intézkedjen azonnal és engem értesítsen. Válaszra 12 napig vártam nem jött. Kértem a new yorki magyar konzulátust, hogy telefonon vagy egy rövid levélben érdeklődjön náluk, mert nekem csak a pénzel bélelt levelemet vették figyelembe. Onnan sem jött válasz- írtam aztán Pestre egy panaszos vádoló levelet és kértem, hogy ott nézzenek utána, mert gondoltam a Nagy Fer- kó idejéből még maradtak ott karakter nélküli svihákok, akik ilyen ügyeket intéznek és Nagy Feritől tanulták meg, hogy lehet orvosságból mellékkeresetre szert tenni. A vádat visszautasították, de a vizsgálatot úgy a postán, mint a népjóléti minisztériumban elrendelték, sől még a közlekedési minisztériumban is. Augusztus 22-én én itt egy ismert ügyvéddel írattam a céghez és az ügyvéd megjegyezte, ha még sem küldtétek volna el az orvosságot, a pénzt $37.50ret rögtön küldjétek vissza. A levél időhöz volt kötve. Válasz arra sem érkezett a cégtől. Én az ügyvédtől függetlenül augusztus 29-én a főpostán jelentést tettem az üggyel kapcsolatban. Átvették és a postamester innen New Yorkba küldte a hirdető lapjuknak a nevével. Augusztus 10-iki keltezéssel a new yorki konzultól is kaptam már értesítést és írja, hogy nagyon megütköztek az ő bejelentésükön és letagadták az én levelem, sőt az ügyvéd levelét sem említették peki. Üzenték, hogy azonnal közvetlenül Írjak nekik, hogy intézkedhessenek. Természetesen én már nem írhattam volna, ha engedékeny volnék is ilyen söpredékhez. Szeptember 1-én pedig a cég irt nekem és az ügyvédnek is. Először nem akarta figyelembe venni, mert az ügyvéd tisztelet- lenül nyilatkozott irányukban, írja, hogy az ügyvéden kívül közvetlen engedjem meg, hogy másik 30 gram orvosságot küld- hessenek a már rég megjelölt címzettnek, négy helyen könyör- gik ezt. Talán helyénvaló volna azoknak, akiknek vannak velük vagy másokkal ilyen ügyeik és a figyelmeztetés eléri őket, hogy a postán is intézkedhetnek. Siket Gyula Nézze meg a Bérmunkást csomagoló papíron a neve mellett hogy meddig szól az előfizetése. Ha már lejáratban van, ne várja a lapkezelőt, mert azok is elöregedtek és nem tudnak utána járni, hanem egy 3 centes bélyeggel küldje be a Bérmunkás címére P. O. Box 3912 Sta. S. S., Cleveland 20, Ohio.
