Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-09-10 / 1595. szám

1949. szeptember 10. BÉRMUNKÁS 7 oldal HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL ügyek kezelésénél nagy elővi- gyázatra van szükség, hogy azt a reakció rosszakaratulag ki ne használhassa. A történelem azt a tanulságot adja, hogy ne sze­mélyeknek tulajdonítsunk óriási jelentőséget, hanem a tömegek tudatos tevékenységének, mun­kájának, amilyen ma Magyaror­szágon folyik. Még néhány felszólalás után, az értekezlet a következő hatá­rozatot hozza egyhangúlag: Az országos értekezlet a Bérmunkás eddigi irányvona­lának fentartását határozza el. Az Írógárda továbbra is a meglátás tükrében tartsa az amerikai szakszervezetek ka­pitalista cselédségét. A taní­tás és nevelés szempontja ve­zesse az írógárdát Írásaikban, bírálataikban a magyarorszá­gi helyzetben. Indítványok: Adjuk ki a Bérmunkás Nap­tárát 1950. évre is. Amikor kö­szönetét és elismerést mondunk Geréb munkástársnak a múlt évi naptár összeállításáért, az értekezlet felkéri az 1950. évi naptár szerkesztésére is. Schöpf munkástárs ajánlja, hogy a Bérmunkásban legyen egy vagy két hasáb angol szö­veg is. Nem pártolva az ajánlat azzal az indokolással, hogy a kí­vánalmat kielégíti a mozgalom angol nyelvű irodalma, lapja. Ugyancsak ajánlja, hogy a Bér­munkás előfizetési dija 3 dollár legyen. A régi indokkal ezen ajánlat sem lett pártolva. A Bérmunkás szélesebb kör- beni terjesztésére hosszabb vita volt, amelynek kapcsán határoz­va lett, hogy a lapbizottság országos elő­fizetési kampányt dolgozzon ki, melynek sikere érdekében az olvasók közreműködését kérje ki. Ennek kapcsán Irma Phillips munkástársnő Ígéri, hogy tiz uj előfizetőt fog szerezni. Az értekezlet felszóütja a je­lenlevő Köhler Sánor munkás­társat, hogy lépjen az írógárdá­ba és segítse a lapot még fris­sebb és elevenebbé tenni. Köhler ilyen Ígéretet tett az értekezlet­nek. Ugyancsak Gőgös és Vizi munkástársakat szóllitotta fel az értekezlet a gyakoribb Írásra. Az értekezlet elismeréssel van a lapot csomagoló munkástárs­nők és munkástársaknak pontos tevékenységükért. Az értekezlet köszönetét mondva a szerkesztő, titkár és lapbizottságnak munkájukért, a felmentvényt részükre megadja. Ajánlva és elfogadva, hogy az értekezlet egyhangúlag válasz- sza meg újból a fentieket. Ha a szerkesztői tisztséget Geréb munkástárs nem tölthetné be, az értekezlet sajnálattal venné tudomásul, azonban reméli, hogy uj munkakörében is az írógár­dában működni fog. Az országos értekezlet ezúton is baráti jobbját nyújtja az uj társadalmat építő magyar dol­gozóknak azzal a jelszóval, hogy építsétek, magatoknak építitek. A napirend kimerítése után gyülésvezető munkástárs lelke­sítő szavakkal az értekezletet berekeszti. Visi István Kollár József gyülésvezető jegyző MEGSZŰNT A KENYÉRJEGY MAGYARORSZÁGON A magyar kormány augusz­tus 19-én megtartott miniszter­tanácsa az alábbi határozatot hozta: “A minisztertanács figyelem- bevéve a kedvező termésered­ményt és a gabonabegyüjtés ed­digi komoly eredményét, ame­lyet dolgozó parasztságunk szor­galma és beadási készsége tett lehetővé, elhatározta, hogy szep­tember 1. napjával az egész or­szág területén megszünteti a kenyérjegy-rendszert. Ezzel vé­gétért a kenyérnek jegyre való árusítása, amely a háború kez­dete óta, tehát nyolc éven át volt érvényben. Szeptember else­jétől kezdve mint az eddig jegy­re árusított egyforintos félbar­na, mint az 1.60 forintos félfe­hér kenyér jegy nélkül áll a fo­gyasztók rendelkezésére- A mi­nisztertanács uevancsak elhatá­rozta, hogy a fehérliszt-fejada- dagot havi 2 kilogrammról 2.5 kilogrammra emeli fel.” A MARGITSZIGET A DOLGO­ZÓK GYERMEKEIÉ A napokban adta át Köböl Jó­zsef alpolgármester az úttörők­nek a Margitszigeten létesített uj játszóteret- Ez a teljesen új­szerű játszótér hatalmas fák alatt, füvesített térségben, köz­vetlen a Dunapart mellett fek­szik. Szabadtéri színpadán a Fővárosi Népművelési Központ szinielőadásokat tart majd a gyermekek számára. Két vízme­dencéjében vidáman lubickol­hatnak a kis úttörők. Nagymé­retű, modern üvegfalú ebédlő­épületükben bőséges, finom éte­leket kapnak. — Azt akarjuk — mondotta megnyitó beszédében Köböl pol­gármester —, hogy a főváros ifjúsága, gyermekei igaz örömü­ket leljék a Szigeten. Ezért igyekeztünk olyan játszóteret létesíteni, amely az uj követel- ményneknek teljesen megfelel. A VILÄGIFJU SÁGI TALÁLKO­ZÓ ELSŐ HETÉBEN A Világif jusági Találkozó első hetében óriási sikert arattak a különböző nemzeti és nemzetkö­zi műsorok. A szabadtéri előa­dásokat nem számítva 55 szín­házi előadásra és hangversenyre csaknem százezer jegy fogyott el. Valamennyi előadáshoz hoz­zá kell azonban számítani az ülőhelyhez nem jutott, de a te­remben szorongok tömegét is. Az első hét mérlege szerint legnagyobb sikere kétségkívül a szovjet műsoroknak, elsősorban a szovjet balettnek volt. Estéről- estére tomboló lelkesedéssel ün­nepelte a magyar és külföldi kö­zönség a szovjet nép sokak ál­tal igen kevéssé ismert lenyűgö­zően magasrendü kultúráját. A siker tekintetében rögtön utána a kínaiak következtek. A kínai színjátszók az ősi kultúra leg­szebb népi hagyományait töltöt­ték meg mai mondanivalóval. Kiemelkedő nagyszerű műsor volt az "Állatkert Szabadtéri Színpadán lezajlott gyarmati program. Még a színpad háta mögött is padokon állva szoron­gott a nézőtérről kiszorult ér­deklődő közönség. Ugyanígy forró sikert aratott a görög partizánok és úttörők szereplé­se a Vasas-Székházban. A népi demokratikus orszá­gok küldötteinek műsorai közül nagyon lelkesen fogadták az al­bánok táncbemutatóját. Kiváló­an szerepelt a kulturversenyben a szovjetunió után második hely­re került bolgár kórus is. Min­den alkalommal hatalmas ün­nepléssel fogadta a közönség a románok kitűnő vasutas kóru­sát, s a csehszlovák és a lengye­lek gazdag, sokrétű műsorát. A nemzeti műsorok a Világif jusági Találkozó második hetében is változatlan érdeklődés mellett zajlanak. ÉPÜL A DIJNA-TISZA CSA­TORNA A magyar megzőgazdaság korszerű fejlesztésének egyik lényeges eszköze az öntözés. Az öntözés függetlenít az időjárás szeszélyeitől és igen jelentős terméstöbbletet biztosit. A hároméves terv jelentős összegeket fordított az öntözé­ses gazdálkodás fejlesztésére, az ötéves terv keretében pedig még nagyobb ütemben indul meg a csatornahálózat tovább fejlesz­tése. A Duna-Tisza közén igen fon­tos csatornaépítési munkák foly­nak. Itt épül most a Duna-Tisza csatorna első szakasza, amely a nagy hajózható csatorna elké­szültéig kizárólag az öntözést 'szolgálja. Ez a csatornaszakasz 40.000 hold öntözését teszi lehe­tővé, olyan, főleg szikes terüle­teken, ahol azelőtt a szárazság és a rossz talaj minőség állandó­an veszélyeztette a termést. A BUDAPESTI MŰSZAKI FŐ­ISKOLA építőipari része Most szeptemberben indul meg a Műszaki Főiskola építőipari része. Az iskola délutáni okta­táson munkásokból, három év alatt mérnököket képez ki. Az uj iskola megnyitása nagyjelen­tőségű az építőipar hatalmasan megnövekedett feladatai elvég­zéséhez szakmailag j ólképzett munkáskádereket ad­A Műszaki Főiskola építőipa­ri részére az üzemi bizottságok a vállalatvezetőkkel és az ön­ként jelentkezőkkel együttes megbeszéléseken a vállalat leg­tehetségesebb dolgozói közül jelölik ki a munkáshallgatókat. MEZŐGAZDASÁGI KIÁLLÍ­TÁS DÉL-DUNÁNTULON Kaposvárott megnyüt a dél- dunántuli mezőgazdasági kálli- tás. A kiállítást már az első na­pon közel 15,000 ember látogat­ta. A kiállítás anyaga grafiko­nokban és képsorozatokban mu­tatja be az egyéni és közös gaz­dálkodás közötti külömbséget. Nagy érdeklődés kiséri a ter- melócsoportok kiváló eredmé­nyeit bizonyító, átlagon felüli termésereményeket. Többek kö­zött a három és félméter magas tengerit, a két és fél, három és fél kilogrammos cukor- és ta­karmányrépát. A kenderkuti termelőcsoport 50 cm-es átmé­rőjű dohánylevelet állított ki. A pusztakovácsi szövetkezet ne­mesített napraforgómaggal, bú­zával és négy méter magas ken­derrel vesz részt a kiállításon. VIDÉKI HÍREK A Győri Szövőgyár, amely 1947-ben már 180 géppel dolgo­zott, de anyaghiány miatt csak 300 munkást tudott foglalkoz­tatni, ma 350 szövőszéken 540 munkást dolgoztat. Az év végé­re elkészül az uj szövőterem, amikor a gyárnak 400 szövőszé­ke lesz s több mint 1000 mun­kást fog foglalkoztatni. ÉPITŐGÁRDA 1948-49-ik évre: L. Birtalan, Cleveland....... 5.00 J. Buzay, Cleveland ..........12.00 L. Decsi, Akron ...............12.00 L. Gáncs, Carolina ............12.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina ....12.00 I. Farkas, Akron .............12 00 J. Feczkó, New York ........12.00 L. Fishbein, New York......12.00 J. Fodor, Cuy. Falls...........12.00 P. Hering, Buffalo _____12.00 J. Kollár, Cleveland...........12.00 M. Krieger, New York__ 3.00 A. Köhler, Chicago ............12.00 A. Kucher, Pittsburgh ......12.00 A. Lelkó, Pittsburgh.........12.00 L. Lefkovits, Cleveland ....12.00 J. Mogor, Cleveland ......... 5.00 A. Molnár, Cleveland ........12.00 J. Munczi, Cleveland____ 4.00 L. Páll, Ambridge______ 9.00 P. Pika, Chicago ...............10.00 J. Reppman, Detroit .......... 8.00 G. Scherhaufer, Cleveland 2.00 A. Severa, Berwyn........... 1.00 J. Szilágyi, Cleveland____12.00 S. Székely, Cleveland ........12.00 J. Vizi, Akron _________12.00 Gábor Wiener, Newark___12.00 Ch. Udvamoky, Flint........12.00 J. Zára, Chicago ...............12.00 A PÁPA ERŐLKÖDÉSE A kapitalista sajtó híradásai szerint krisztus földi helytar­tója, a római pápa, egy félmülió német zarándok előtt élesen tá­madta a római egyház ellensége­it, a marxista tanok hirdetőit. A 73 éves öreg róka, a krisz­tusi szeretet tanai helyett a gyűlöletet igyekszik a haladás útjára lépett európai népek kö­zött elhinteni. Ennek a gyűlölet­nek a keresztülvitelére a német népet igyekszik felhasználni, azt a német népet, amelyet a Hitler uralom használt fel a zsidó faj kiirtására. Úgy gondolja, hogy ma ezeket a tudatlan elemeket felhasználhatja a munkás de­mokrácia haladásának megaka­dályozására. Legyen szabad re­mélnünk, hogy a német munkás­ság a pápai gyűlölet hirdetése helyett, az igazi krisztusi tano­kat, az emberszeretett tanait valósítja meg. Elsöpri a fekete csuhába bujt farizeusokat a ró­mai pápával, a kizsákmányoló osztállyal egyetemben!

Next

/
Thumbnails
Contents