Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)
1949-12-31 / 1611. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1949. december 31. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Égy évre .....................$2.00 One Year _____________$2.00 Félévre ............................. 1-00 Six Months ________ 1.00 Egyes szám ára ........... 5c Single Copy __________ 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders _____ 3c Előfizfetés külföldre vagy Kanadába egész évre ................ $2.50 “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta., Cleveland 20, Ohio Alájegyzett cikkek a szerzők véleményét fejezik ki és közlésük még’ *em jelenti azt, hogy az ily vélemények egyben azonosak a Bérmunkás hivatalos felfogásával. Published Weekly by the BÉRMUNKÁS PRESS COMMITTEE Washington ujjáébredése Néhány nap múlva újból megnyílik a törvényhozás az igazságszolgáltatás mindkét háza, abban a gyönyörű városban, amelynek utcáit hatalmas márványpaloták ékesítik, újból a sürgés-forgás színhelye lesz, a kis és nagy kaliberű politikusok az öt, tiz és száz percentes honatyák szemlét tartanak, hogy a hátrahagyott vizsgáló bizottságok milyen eredményeket végeztek, amig ők vakációztak, a nemkívánatos elemek le vagy felfedezésével. Néhány napon belül az igazságos osztás apostola Truman elnök, a kongresszus mindkét házának tagjai előtt elfogja mondani, hogy mi mindenre van eme tejjel-mézzel folyó kanaán! népének szüksége. Eme beszédét már átvizsgálták és helyben hagyták az AFL és CIO hivatásos megbízottai, akik órák hosz- szat tárgyaltak az elmúlt napokban a Key West, Floridában vakációzó elnökkel. Megtárgyalták, hogy 1950-ben milyen eredményeket és szívességeket várnak az elnöktől és a kongresz- szustól, megtárgyalták az 1950- es politikai kampány részleteit, kitervezték, hogy hol kit és mit fognak elbuktatni vagy megválasztani. Ezen a titkos megbeszélésen meghívták Truman elnököt január 5-én tartandó Samuel Gom- pers emlékünnepélyre. Eme banket keretében az AFL számban hatalmas szervezeteinek fejei Bill Green, George Meany, akik személyesen invitálták meg az elnököt, fogják megindítani a politikai gépezetet, azt a gépezetet, amelytől az AFL 60 esztendőn keresztül távoltartotta tagságát. Ugyanezen a társas vacsorán az elnök hozzászólásával fogják megindítani a kampányt egy millió uj tag szerzésére 1950 évben az AFL részére. Az AFL, CIO-n kívül a nagy- birtokosok szövetségének valamint az Egyesült Államok munkáltató szövetségének megbízottai is átvizsgálták, kívánalmaikat beleszurták az elnök január 4 vagy 5-én tartandó beszédébe, melyet a kongresszus tagjai előtt, valamint a rádiókon keresztül Amerika és a világ népeihez fog intézni. Mint már annyiszor elődei is tették, megfogja fenyegetni a nagy vállalatok profitéhségét, Ígéreteket tesz a nagy földbirtokosoknak, termékeik busás áron való értékesítésére. ígéretet tesz a reakciós munkásszervezetek tagságának a Taft-Hartley rabszolga törvény megsemmisítésére. Igé- tet tesz az aggkori, betegsegély stb. munkás megtévesztő reformok törvénybe iktatására, de ezt az ígéretét csak úgy fogja beváltani, ha az AFL és CIO tagsága az általa és a szervezetek vezetősége által kijelölt és ajánlottakat válasszák meg. Mindenki meg lesz elégedve, még a Ku-Klux-Klan gyülevész bandája is. Az újságok történelmi eseménynek fogják nevezni az elnök beszédét, kifogásokat fognak emelni azon rész ellen, amelyet a bérrabszolgák helyzetének javítása érdekében bejelentett reformok által kíván létesíteni. Bebizonyosodott már az élőbbem kongresszus törvény alkotásaiból, hogy a mi figyelmes honatyáink Ígéreteik ellenére cselekszenek, amikor a munkások érdekei felett Ítélkeznek. Az amerikai törvényhozást a Wall Street pénzintézetek, iparmágnások, a munkáltatók szövetsége intézi. Az ő kezükben van a gazdasági hatalom, az ő kezükben van a kormány és ez nem is lehet másként. Az a gazdasági hatalom, amelyet az AFL és CIO képvisel az osztályharcban nulla, nem számit. A tizenöt millió tagságot számláló szervezetek abszolút semmit nem számítanak az osztályharcban, sőt, nem hogy nem számítanak, hanem kiszámíthatatlan károkat okoznak, harcaikban szégyenletesen elárulják a munkásosztályt. A CIO az acélipari munkások sztrájkjából kifolyólag történt szégyenletes árulást, még az árulásban meg- vedlett AFL is elitélte, amikor Green az AFL elnöke kijelentette, hogy nekik nincsen szükségük, hogy a kormány vizsgáló bizottságot küldjön ki, hogy megvizsgálják, vájjon jogosak-e a munkások a béremelésre vagy sem. Azt elvégezzük mi, — mondotta Green. Január elsejétől kezdve újból sürgés-forgás lesz Washingtonban, a csodák csodájának városában, ahol minden megeshet, minden megtörténhet, ami a mai rablóhadjáratra, kizsákmányolásra alapított rendszert fentartsa. Köhler A természet megújhodásának napja után (dec. 24) hat nappal, a hivatalos évszámításnak első napját nevezik újév napjának. Régi, ősi szokás szerint, örömünnepet ülnek az emberek. Örömünnepet, mert megtudták, hogy a természetes növények elhalása nem végleges. Megtudták, hogy a zord fagy nem fenyegeti az embert is halálrader- mesztő fagyával. Megtudták,, hogy újra éled minden. Amióta ezt megtudták véglegesen, a világ minden részében vallásnak, kiimának megfelelőleg örömünnepet ülnek. Mint minden ősi szokást, úgy ezt is az erősebbek kihasználták saját előnyükre, kezdve a tempdombavaló csoportosulástól ahol megtöltik az agyakat hamis eszmékkel, végig egészen az elrabolt, termelt áru eladásáig. Eme szokást odáig fejlesztették — különösen Amerikában — hogy a jóizlésü embernek a gyomra forog a sok képmutatás láttára. Utcák, üzletek feldíszítése. Santa Claus mutogatása, mind csak egy célt szolgál: az emberek zsebeiből az utolsó centet kivegyék olyan tárgyakért, melyeket a szemetes kocsik egy hét múlva csak túlórázással képesek elhordani. A kapitalista osztály népcsalásának, szemfényvesztésének egyik eszközévé váltak a legtermészetesebb emberi ösztönök. Csak természetes, hogy az ember módfelett örvend, ha valamely veszélytől megmenekül. Ilyenkor csoportokba verődve örvendenek, ujjonganak, örömmámorba ringatják magukat, remélve, hogy a jövő egy boldogabb újév lesz. Vessünk egy pillantást, vájjon a múlt év szilveszter éjszakáján nem-e ugyan az történt, ami az idén. Nem-e akkor is milliók torkából hangzott fel a Boldog Újévet kívánok, sőt nem csak a múlt évben, de századok óta. Vájjon megvalósult-e a legkisebb reményünk is, mely társadalmunk javára vált? Vájjon államvezetőink becsületesebbek lettek? Vájjon közterheinket megkönnyítették? Jobb helyzete lett-e annak á tömegnek, mely a legjobban rá van szorulva egy boldog újévre? Sajnos ennek nyomát a legjobb akarattal sem tudjuk felfedezni. Keresetünk mind kevesebbé vált. Annak több mint negyed részét adóba szedik el. Tehát mi valósult meg az elmúlt év reményéből? 1. Politikusaink a választások alatt tett ígéreteinek éppen az ellenkezőjét valósítják meg. 2. Lakásokat nem építenek — vagy ha építenek is itt-ott néhányat, a munkások csak úgy juthatnak hozzá, ha két család költözik össze, mert az állami tömeges építkezés a real estate spekulánsok érdekei ellen van. A Taft- Hartley törvényt nem hívták vissza, ellenkezőleg, aki legjobban hirdette a visszavonást — ha megválasztják — Truman elnök maga akarta a bányászok és acélmunkások ellen kihasználni. A munkanélküliség kérdését úgy oldották meg, hogy folyton több és több munkanélküli van. De igen, valamit mégis megvalósítottak. A földgömböt körülvették hadibázisokkal, kb. 500 különböző idegen területen áll a “Wacht am Rein” “Amerika őre”, mert kérem ők féltve őrzik a békét, nehogy megszálljon bennünket a bátorság és tanulni merjünk pl. az oroszoktól. Azt is hirdették s folyton hirdetik, hogy térjünk vissza a jé- zusi tanokhoz, ami máskép azt jelenti, hogy tűrjünk, szenvedjünk szónélkül, mert csak Jézus szeretetén át érjük el az óhajtott békét. Ezt meg éppen a pápa őszintsége köpte szembe, mikor azt mondta “rosszabb félni a háborútól, mint maga a háború.” Nos kedves olvasó, talán a te sajátos egyéni kívánságodból megvalósult valami, például egy évvel öregebb lettél, ennyivel nehezebb munkát kapnod, ha meg pláne nyugdíjba mentél, nyugdijadat megnyirták, ha pedig fiatal munkás vagy, heti fizetésed összezsugorodott s folyton zsugorodik, nem csak azért, mert esetleg áthelyeztek más munkába kevesebb fizetéssel, hanem a folyton szaporodó különféle levonások, fizetésed nagyon megnyirbálják. Folytassam-e tovább? Bárhová nézünk, bármely kérdést vizsgáljuk meg, azt találjuk, hogy a munkás tömegek még reményeikben is állandóan meglesznek csalva. Kedves munkástársam, ha hiszed, ha nem, eme állapotnak egyedül te vagy az oka. Miért hiszel, miért nem igyekszel tudni. Tudni például azt, hogy “a munkásság felszabadi t á s á t, egyedül a munkásosztály hajthatja végre.” Tudni azt, hogy ebben a szellemben cselekedned kell, ha őszintén vágyói egy BOLDOGABB ÚJÉVRE. bu — ká. Az Egyesült Államok bányaügyi hivatalának jelentése szerint 1949 október havában huszonkét halálos kimenetelű bányaszerencsétlenség történt. Január elejétől október végéig 468 áldozatot követelt a bányabárók profit éhsége. Az Egyesült Államok népszámlálási hivatalának jelentése szerint 60 millió egyén van az ipar és kereskedelemben alkalmazva, amelyből több mint 16 és fél millió heti 15 órától 30 órai alkalmazásban részesül. Két mülió heti 14 óránál is kevesebb időt dolgozik. A kimutatás szerint 35 millió azok száma, akik heti 40 vagy több órát dolgoznak E szerint a munkanélküliek száma sokkal magasabb mint azt a kormány közegei kimutatják, amely közel három és fél milliót tesz ki, de ebbe nincsen beleszámítva azon munkások száma, akik betegség miatt vannak távol munkahelyeiktől. Ezek száma az egész országban a hivatalos kimutatás szerint meghaladja az egy milliót. A kizsámányoló osztály szerint prosperitás van, igen az ő számukra, ma éppen úgy mint azelőtt. Uj ev ■■?
