Bérmunkás, 1949. július-december (36. évfolyam, 1586-1611. szám)

1949-10-01 / 1598. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1949. október 1. Árulók az osztAlyharcban (Folytatás a 3-ik oldalról) szett kedvesével Sneider Marie­vei, aki bosszúból megkeritette McDonald a chicagói rendőrka­pitánytól és az államügyésztől kapott megbízó leveleit, mely- szállitó elevátoron egy gallon bóL Az első világháború kitörése után 1917-ben Amerika is bea­vatkozott. 1917 szeptemberében a kormány hadjáratot indított az IWW ellen, a szervezet 112 titkárát, szervezőjét, a lapok szerkesztőit, itt Chicagóban be­börtönözték. Az árulók tömege­sen lepték el az IWW egyetemes irodáját. Haywood központi tit­kár bebörtönöztetése után Shor­ty Wilson fogadta el a titkári munkák végzését. Rettenes ha­nyagság, pazarlás ment végbe és rövid néhány hét után Fred Hardy (nem azonos Fred Har- dyval, aki évek múltával lett tit­kár, csak névrokon) lett a tit­kár. tjóakaratu de gyönge ideg­zetű ember volt, az akkor ideg­ölő munkák végzésére, Shorty Willson az egyetemes védelem titkára lett. Újból megismétlő­dött a rettenetes hanyagság, pa­zarlás. Viselkedése feltűnt és vizsgálni kezdték őt, rövid vizs­gálat után kitűnt, hogy a kor­mány szolgálatában áll. Mielőtt intézkedhettek volna rájött, hogy kiléte felderült és az egye­temes védelem pénztárával egye­temben, eltűnt. Hamilton a lefogott IWW- isták között végezte aljas mun­káját. Valószínű, hogy az állam kifogyott az árulók seregéből az Egyetemes Iroda és a nyom­da körül, mert Hamiltont sza­badon bocsátották és állandóan a központi iroda és a nyomda körül lebzselt. Minden áron a nyomdába kívánt alkalmazást nyerni és még a tárgyalások be­fejezte előtt kitudódott, hogy a kormány szolgálatában áll. Diamond névre hallgató egyén az erdei munkások kö­zött végzett aljas szolgálatot. Chicagóban, Witchitaban, Sac­ramento Californiában bebörtö­nözött forradalmárok tárgyalá­sain a kormány részére a leg­aljasabb tanúvallomásokat tet­te. Nem kellett leleplezni, lelep­lezte saját magát. Az IWW Egyetemes Végre­hajtó Bizottsága 1922 nyarán heteken át gyülésezett. A gyü­tat arra, hogy mily káros a mun­kásokat széttagoló szakmai szervezkedés. Ennek elkerülésé­re csak egyetlen mód van a munkásság előtt, ez pedig; min­den egy iparban foglalkoztatott munkásnak egy szervezetbe kell szervezkedni, de ezzel egyenlő fontosságú, hogy a külömböző ipari szervezetek ne egymástól független, egymás érdekeivel mitsem törődő alakulatok legye­nek, hanem mint szoros egység tömörüljenek az Egy Nagy Szervezetbe. Mert ma már a fej­lett technika korában csakis ily szervezet képes a munkásosz­tály érdekeit védelmezni és azt előbbre vinni a szoros egységet képező kizsákmányoló osztály- lyal szembe. lés megnyitása előtt néhány hét­tel Chicagóba érkezett New Yorkból egy Jackson nevű alak, nap-nap után az Egyetemes Iro­da és a nyomda körül töltötte idejét. Igyekezett az érkező Egyetemes Végrehajtó Bizott­ság tagjaival jó viszonyba jön­ni, ami sikerült is neki. A legel­ső gyűlésen megválasztották jegyzőnek, dacára annak, hogy a szervezeti szabály kimondta, hogy “gyülésvezetőt, jegyzőt, stb. a bizottság saját kebeléből kell, hogy válasszon.” Én is tag­ja voltam ama bizottságnak a Vas és Fémipari munkásokat képviseltem. Már akkorára épen elég gyakorlatom volt, hogy ma­gamon kívül senkiben sem biz- zak az iroda és nyomda körül. Tütakoztam az ellen, hogy a bi­zottság tagjain kívül más is résztvegyen és jegyzői tisztséget töltsön be, leszavaztak. Másnap írásban bejelentettem, hogy amig alapszabályszerűen nem gyüléseznek, nem vagyok haj­landó a gyűléseken résztvenni. A harmadik gyűlés után elhatá­rozták, hogy szabályszerűen gyülésezünk és jegyzőnek a bi­zottság egyik tagját választot­ták meg. Jocksonnal halálos el­lenségek lettünk. Kutattam, ke­restem, hogy ki és mi ez az alak. Leveleit General Delivery cimez- tette, az ötödik héten sikerült egy csomó levelét megszereznem és köztük az akkori FBI veze­tőjétől Caybah-tól. A chicagói FBI vezetőjétől és a chicagói ál­lamügyésztől. Rögtön, a még mindég gyülésező Végrehajtó Bizottság elé terjesztettem. Jackson még az nap este eltűnt és soha többé nem hallott róla az IWW. A 440-es vas és fémipari mun­kások központi szervezetének titkára és szervezője Bowerman és Radok, valamint a mezőgaz­dasági munkások központi tit­kára Doyle, ha nem is lehetett hivatalban létük alatt aljas sze­repüket leleplezni, távozásuk után leleplezték ön-ön magukat. Radok a rendőrség szolgálatá­ban állott, Doyle pedig egy chi­cagói ügyvédi irodában vállalt besúgó alkalmazást. Súlyos és helyrehozhatatlan károkat okoz­tak az egyetemes mozgalomnak. Az IWW nyomdájába is befu­rakodtak az árulók, a kizsákmá­nyoló osztály közegeinek alkal­mazottai. Két gyászalak, King és Brandt nyomdavezetők let­tek és annyira tönkretették a hatalmasan fejlődő nyomdát, hogy lehetetlenség volt többé helyrehozni, ezért a piszkos munkájáért John Barry a nyom­dász unió internationaljának akkori titkára az AFL nyom­dász unionjának szervezőivé ne­vezte ki mindkettőt. E kettőt szükségesnek tartottam megne­vezni, habár még más három gyászalakról van biztos adataim. Mi, Amerikába szakadt osz­tálytudatos magyar munkások, a szocializmus A.B.C.-jét Ma­gyarországon Bokányi, Weltner, Csizmadia, Kimfi, Tárcái, stb.- ektől tanultuk Tanító mestere­ink egyik-másika elárulták az osztályharcot, az uralkodó ősz-1 I I tály zsoldosaivá váltak, de mi a tanítványok szítjuk a harcot, tekintetnélkül, hogy mi törté­nik sorainkban. A technika fej­lődése és az adott viszonyok megszülik a munkásosztály, a proletáriátus tanítóit, harci esz­közeit. Horthy és herélő bicskás ban­dái ezrével gyilkolták a magyar- országi ^ proletáriátus tanítóit. Azt hitték eme vérengző bitan­gok, hogy még a magvát is kiir­tották a magyar proletáriátus osztály tudatos mozgalmának. Alig két és fél évtized múltával, a legyűrt, letiport magyar pro­letáriátus feltámadt, leszámolt ellenségeivel, ha nem is kellő­képen, úgy ahogy mi Ameriká­ba szakadt osztálytudatos ma­gyar munkások szerettük volna, de leszámolt, az adott viszo­nyokhoz képest. Megtanulták és gyakorolják egy amerikai volt püspök azon mondását, hogy “A munkás mil­liók boldogsága és jóléte csak úgy érhető el, ha megszüntetik az istent az égben s a kapitaliz­must a földön”, Magyarország proletáriátusa erre az útra lé­pett. Meg kell nekik szüntetni a Mindszentyeket, a Raj kokat, hogy eredményes munkát vé­gezhessenek. Ha Rákosiék, Szakasitsék megtanítják a magyarországi proletáriátust a saját fejével gondolkozni, saját lábán járni, nincsen az a hatalom, az a kém­rendszer, amely a forradalom vívmányait megsemmisítse. Köhler Sándor A washingtoni munkaügyi mi­nisztérium jelentése szerint a jö­vő év szeptember 1-ig 8 millió munkás fogja járni a munka- nélküliség kálváriáját, az Egye­sült Államokban. A technika vívmánya az el­múlt években a mezőgazdaság­ban is rohamosan fejlődik. 1945 évben az Egyesült Államok te­hén állománya 27 millió 770 ezer volt. 1949-ben már csak 24 millió 450 ezer a tehénállomány, a tejtermelés pedig 10 százalék­kal emelkedett- A technikusok, kémikusok, nem csak a bérrab­szolgák termelő képességét eme­lik, hanem az állatokét is. ÜZEN A SZERKESZTŐ: J. Papp, Bridgeport — Kime­rítő levelével legközelebb foglal­kozunk. — Hazai levelek — me­lyekből többeket lapunkban kö­zöltünk — állnak rendelkezé­sünkre bizonyitékül, hogy a Bér­munkást nem csak megkapják, hanem nagyon szeretik. — A kért ismertető füzetet postán továbbítjuk. Pénzhiggitás (a.l.) Ma mindenki arról beszél, hogy müyen hatása lesz az angol font sterling esésének. A legutóbb tartott angol-amerkiai konferencia Washingtonban, ahol Angolország csődjét tárgyal­ták és a tárgyalások eredményeképen abban állapodtak meg, hogy az angol font, amelynek a pénztőzsdén az ára a dollár árfo­lyam szerint $4.03 cent volt, $2.80 centre esett. Ez az egyezmény abban a reményben történt, hogy az angol árukat igy alacsonyabb dollár árakon lehet majd az itteni piacon értékesíteni. Hogy azu­tán milyen következményei lehetnek ennek a pénzhigitásnak, ezi- dő szerint 20 ország követte az angol példát. Hogy aztán milyen hatása van azon országok határain belül, azt már az angol szer­vezet munkások kezdik éreztetni. Az ország határain belül ter­mészetesen ahány százalékkal esett a pénz értéke, olyan száza­lékkal esett azoknak vásárió képessége, akik bérért dolgoznak. Azért jajdult fel mindjárt a 8 millió angol szervezett munkás. Hogy azután a “munkás” kormány hogyan fogja ezt a bajt meg­úszni, az már csak a jövő itka. Ugyanis az a 8 millió szervezett munkás volt eddig a főtámasza a jelenlegi angol kormánynak, A kormány számítása, hogy külföldön az angol árut a fölhigitott angol pénz alacsony értéke miatt, könnyebben lehet eladni. Az egész mesterkedésnek hátterébe csak az a fő elgondolás, hogyan lehetne az angol profitrend szert továbbra is még életbe tartani. Az angol munkásság szempontjából annyit jelent a 30 száza­lékos pénzhigitás, hogy élet színvonalukat 30 százalékkal alább szállította a “munkás” kormány. Nem is kellett volna efelett a politikusoknak Washingtonban tárgyalásokat folytatni, mert sok­kal egyszerűbb mődja lett volna, ha 30 százalékos fizetés levágást eszközöltek volna. A pénz hígítás nem csak az angol munkások életszínvonalát fogja csökkenteni, hanem mindazon országokét, ahol pénzhigitást eszközöltek. A jelentések szerint az angol munkások már az elégedetlen­ség lázadó jelét kezdik éreztetni a kormánnyal szemben. Ez fog végig seperni minden országon, amelyek pénzt hígítot­tak. Pedig ez még csak a kezdet-kezdete. Voltak már más orszá­gokban is pénzhigitások és annyira fölhigitották, hogy azután teljesen értéktelen lett. Mi, ahogy annak idején nem lelkesedtünk az angol “munkás” kormányért, éppen úgy most sem hullajtunk könnyeket érte, még lia a közel jövőben be is fogja fejezni dicstelen működését. A piacokért versengők előbb-utóbb úgy is hajba kapnak, mert a múlt háborúi is mindig a világpiac meghódításáért inditat­tak meg. “Amikor sok a halász és kevés a fóka, a halászok is összevesznek a zsákmányon.” így szokott ez mindig történni ebben az áldásos “demokra­tikus” kapitalista rendszerbe. A pénz hígítás nagyon jó példát fog szolgálni, nem csak az angol, de a vliág összes munkásai részére, mert megtanulhatják, hogy addig, amig a pénz és az arra alapí­tott profit rendszer létezni fog, az alku mindig a munkásság bő­rére folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents