Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-03-12 / 1570. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1949. március 12. A Marshall terv országaiban is szaporodik a munkanélküliség • ------ . (Vi.) A Nemzetközi Munkás Iroda (International Labor Office), amely teljesen az angol- amerikai kormány fönhatósága alatt működik, azt a jelentést adta ki, hogy az utóbbi hónapokban a munkanélküliség növekedőben van, Olasz, Francia, Belga, Denmark országokban, sőt az angol-amerikai német zónákban is. Tehát a Marshall tervezet által támogatott országokban, Svájc és Finnország kivételével, akik függnek a levegőben, mint Mohamed koporsója. Ezen országok között legnagyobb, legsúlyosabb a munka- nélküliség Olaszországban, ahol ezen hivatalos jelentés szerint is 2,161,271 munkanélküli van, de ugyan akkor sok üzemben a szervezett munkásság nem engedte lefizetni munkástársaikat, még akkor sem, ha nem tudnak nekik munkát adni, vagy nem csinálnak elegendő hasznot a gyárosoknak. A I.L.O.-nak ezen jelentését, csak az egyik helyi lapban egy pici kis hir formájában közlik, az apróhirdetések között. De sokkal nagyobb feltűnéssel Írtak arról régebben, hogy az angolok, franciák siránkoznak, hogy az olcsó bérekért dolgozó német munkások ipari terményei kiszorítják őket a piacokról, pedig legnagyobb részben ők uralják azoknak a szétosztását. Mindezek dacára azt jelentik Németországból, hogy az ipari cikkek ott is felhalmozódtak és emiatt fizetik le a munkásokat, mint itten. Mi sokszor megírtuk, hogy á tőkés rendszer is teljesen nemzetközi és amint a harmincas években, úgy mostan is a munkanélküliség közel egyformán érinti azokat, egy hajóban vannak és mindnyájan sülyednek. Az ázsiai piacok nagyobb részének az elvesztése, vagy az ottani zavaros helyzet miatt a szállítások beszüntetése, csökkentése, valamint Európában a vásárlóképesség hiánya és a keleti államokkal való kereskedelem szigorú korlátozása az angol-amerikai urak által, nagyban hozzájárul a piac összezsugorodásához. Ugyan akkor már az a nagy hiány, mely közvetlen a háború után fenállt, majdnem minden országban kezd megszűnni, a raktárok, üzletek tömve vannak árukkal, de hiányzik a vásárló közönség. Mint mindenfelé, a pénzből van a legkevesebb a nép nagy tömegeinél, a munkásságnál. Például Olaszországban sok millió munkás lakásra volna szükség, mert sok százezren barlangokban laknak. Ruhára, más ipari cikkekre is nagy szükség van, de nem engednek nekik szerszámgépeken dolgozni, melyeknek nagy része tétlenül áll, mert nem látnak elegendő profitot benne, nem szólva arról, hogy sok föld parlagon hever, mert a tulajdonos és a munkás nem tud megegyezni, illetve nem engedné, hogy csak használják a földet, ha nem bírnak mellette nagy hasznot hajtani. És a nagy tömegek éheznek, mert nem termelhetnek használatra, csak haszonra. Mi lesz, hogy ha az olcsóbb német iparcikkek háború előtti mennyiségben omlanak ki a gyárakból ? Hol fognak piacot találni a felhalmozott angol, francia, amerikai, német iparcikkekre? Vagy melyik ujjúkat vágják le, illetve melyik országot teszik majd a munkanélküli segélyre? Hajlandó lenne-e az amerikai tőkés osztály megosztani a piacot ezen Marshall tervezet országokkal, akkor itt mit csinálnának a munkanélküliekkel? Ha kerülő utakon is, de úgy az angol, mint a német gyártmányokat nagyrészben juttatták el a keleti államokba, de már ott is kevesebbre van szükségük, mert képesek maguknak gyártani, sőt ők is kivitelt akarnak. Nem kell nekik lopva, az amerikai uraktól bujkálva, Svájcon keresztül kereskedni a németekkel és más kapitalista kontrol alatt levő országokkal. Ez még jobban fogja csökkenteni a piacot. Ezen kérdések nagy gondot és fejfájást okoznak a tőkés rendszernek és csatlósaiknak. Azért akarnak már árucikkek helyett három billió dollár értékben fegyvert szállítani Európába. Azzal nem lehet a tömegeket jóltartani, felruházni, de remélik őket elhallgattatni. Persze a munkásoknak a gondolkozó része ezen aggódik. Leginkább ottan Európában, ahol a nyomor legnagyobb és legnagyobb veszélyben vannak, akiknek .a bőrére megyen a játék, a munkanélküliség és a piacokért megindított harcok. Mindég többen látják, hogy vagy egy állandó, nagymértékű munkanélküliség, vagy egy újabb háború, vagy pedig . . . forradalom, az iparokat közszükségletre, köztulajdonba venni és üzemben tartani, mindenkit munkához juttatni, termelni, hogy ne legyenek rongyosak, éhesek, mikor van mivel és kikkel dolgoztatni, termelni. MÁR TAFT IS LÁTJA WASHINGTON — Robert A. Taft amerikai szenátor, a Taft- Hartley “rabszolgatörvény” egyik szerzője, aki még a reakciós republikánus pártban is a legreakciósabb irányt képviseli, nyíltan hangoztatja, hogy a “North Atlantic Security Pact” név alatt ismert európai szövetség nem más, mint a háború előkészítése. Az egyezség szerint ugyanis az Egyesült Álamok kötelezi magát a csatlakozó európai» államok felfegyverzésére. Ez a fegyverkezés természetesen csak Oroszország ellen irányulhat és igy nyilvánvaló, hogy kivágja a talajt az Egyesült Nemzetek szervezete alól s a nemzetek egyesítése helyett elősegíti a két fegyveres táborba való csoportosítást. A reakciós, de nagyon szókimondó Taft ezt jól látja és nyíltan meg is mondja a kongresszusban. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK AZ Ö-HAZAI LAPOKBÓL — A KULTÚRA FEJLESZTÉSE A magyar népi demokrácia nagy erőt fejt ki a magyar kultúra fejlesztésére. Ennek legjobb bizonyítéka az, hogy az 1949-es költségvetésben jelentékenyen felemelte a kulturcélo- kat szolgáló intézmények kiadásait. Amig az előző 1947-48-as évben a kultusztárca 459,400,000 forint kiadási összeggel szerepelt, addig 1949-ben már az előirányzat 756,000.000 forintot, vagyis 39.2 százalékos emelkedést mutat. Rendkívül jelentős az általános iskolák költségvetésének emelkedése. A tavalyi 191 millió forinttal szemben az idén mintegy 255 millió forintot költenek az általános iskolákra. Gimnáziumi célokra 32,200,000 forintot irányoztak elő. Ugyanilyen mértékben emelkedtek a felső oktatás kiadásai is. A klinikával rendelkező egyetemek kiadásai 50 millióról 89 millióra; a Műegyetem és az állami műszaki főiskola kiadásai pedig 8,700,000 forintról 14 millió forintra emelkedtek. A Diákjóléti és a Kollégiumi Hivatal keretében szereplő kiadások is nagy emelkedést mutatnak. A diákinternátusok s hasonló intézményekre 96,200,000 forintot költ a népköztársaság. Szegénysorsu diákok segélyezésére adott ösztöndíjak 8 millió forintot tesznek ki. A művészeti célok 38 millió forinttal szerepelnek a költség- vetésben. Ezek között az Operaház 11.3, a Nemzeti Színház 8.3, a Madách Színház 1.6, a Szegedi Nemzeti Színház 4, a képzőművészetek 1.3, a zeneművészet 2.1, irodalom 0.6, speciális díjazások 1 millió dollárral szerepelnek. Az Országos Filmhivatal 6.5, az Országos Könyvhivatal pedig 4.8 millió forintot kapnak. Tudományos célokra 6.5, a Nemzeti Muzeum céljára pedig 6.7 millió forintot irányoztak elő. AZ EGÉSZSÉGÜGY FEJLESZTÉSE Az uj üzemgazdasági rendelettervezet jelentékenyen emeli az Országos Társadalombiztosító Intézet (OTI) hatáskörét. Ezentúl minden nagyobb üzemben üzemorvost kell alkalmazni, aki minden munkást megvizsgál, törzslapot készít róla és egészségi állapota szerint javaslatot tesz a munkabeosztása ügyében. Az orvosnak időközönként de legalább egyszer évente meg kell vizsgálnia a dolgozókat, figyelemmel kell kisérnie az ipari munkával járó mérgezéseket s egyéb, a munkás egészségére káros hatású tényezőket, hogy azokat orvosolni lehessen. Az OTI keretében iparegészségügyi osztályt állítanak fel, amelynek feladata a foglalkozási betegségek megelőzése lesz. Különös gondot fognak fordítani a pincemühelyek, Valamint a mezőgazdaság munkásainak az egészségügyi viszonyaira. Az OTI együttesen fog dolgozni a Szakszervezeti Tanáccsal a dolgozók egészségének védelmére. KEDVEZMÉNYES ÜDÜLÉS A Szakszervezetek Tanácsa az idén már 300,000 munkásnak teszi lehetővé a kedvezményes üdülést. Az üdülés az egész esztendőben folyamatosan tart. A kedvezményes üdülés általában 14 napra szól, amikor a dolgozók a napi 24 forint helyett csak a 4, 6, 8, esetleg 12 forint önköltséget fizetik, a külömbözetet a Szakszervezeti Tanács üdültetési alapjából fedezik. A tüdőbeteg gyógyításáról és gondozásáról a budakeszi “Korányi Tüdőbeteg Gyógyintézet” (a volt Erzsébet Szanatórium) gondoskodik. A tágas, napfényes és korszerűen felszerelt intézetben elsőrendű gyógykezelésben részesülnek a tüdőbeteg munkások. VIDÉKI HÍREK HAJDÚBÖSZÖRMÉNY A megüresedett polgármesteri állásra az “Egységes Nyomda” ügyvezetőjét, Major Gyulát választották meg. Az uj polgár- mester 36 éven át dolgozott szervezett munkásként a nyomdaiparban. SOPRON A soproni városházához tanácsnoknak egy munkásasz- szonyt, Gecs Gyulánét nevezték ki, aki a kulturális ügyeket intézi. Ez az első eset, hogy ilyen tisztségre itt nőt neveztek ki. A közönség nagy szeretettel fogadta az első tanácsnokasszony kinevezését. SZÉKESFEHÉRVÁR A város egészségügyi politikájában nagy gondot fordítanak a falusi iskolák egészségügyére, Fejér megyében legutóbb Csák- városon, Gárdonyban és Sár- bogárdon állítottak fel iskolafürdőt, melyekben kádak és zuhanyozók állanak az iskolásgyermekek és nevelőik rendelkezésére. OROSHÁZA A Békéscsaba-Orosháza közötti verseny keretében Orosházán a Baromfikeltető Nemzeti Vállalat helyi telepén állatenyésztő kiállítás nyillott meg. A kiállításon a dolgozó kisparasz- tok kiváló anyaggal vonultak fel, közöttük fajbaromfi, galamb és sporttenyésztők kanárikkal. A kiállításnak igen nagy sikere volt. MÁTÉSZALKA Az elmúlt évben Szatmár-Be- reg megyében 3500 holdon folyt szerződéses termelés. Ebben az évben a megyében 30.000 holdon folytatnak szerződéses termelést.
