Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-03-05 / 1569. szám

1949. március 5. BÉRMUNKÁS 7 oldal A Mindszenty bűnügy okmányai (Folytatás > A SZENT KORONA-ÜGY Mindszenty legitimista szer­vezkedésével függ össze szoro­san az a magatartása, amelyet a Szent Korona hazahozatalával kapcsolatban tanusitott. Az alább felsorolt dokumentumok­ból ugyanis kétségbevonhatatla- nul kiderül, hogy Mindszenty a koronát nem vallásos ereklyé­nek, értékes nemzeti műtárgy­nak tekintette, hanem alkot­mányjogi szimbólumnak, mely a régi alkotmány szerint megtes­tesíti az államhatalmat és az or­szág szuverénitását. Ebben a tö­rekvésében segítségére voltak azok a körök, elsősorban az amerikai imperialisták, az oszt­rák és bajor püspökök és a Va­tikán, amelyeknek tervei közé tartozik egy olyan reakciós kö­zépeurópai katolikus monarchia megteremtése Habsburg-uralom alatt, mint amilyent Mindszenty is kívánt. Mindszenty első lépése a nyi­lasok által nyugatra hurcolt szentkorona ügyében az a Cha- pinhoz intézett levél, amelynek kézzel írott fogalmazványát megtalálták az esztergomi titkos irattárban. A levél igy szól: “Nmgu Miniszter, Követ ur! Az Egyesült Államok adták vissza és katonái hozták vissza Szent István, első királyunk 909 éven át épen maradt szent-jobb­ját. Ugyancsak az ő szentkoro­nája, legnagyobb alkotmányjo­gi és történelmi értékünk is az Egyesült Államok hadseregének kezében van Németország terü­letén, Wiesbadenben. Az a kérésem, méltóztassék sürgősen rendelkezést kieszkö­zölni magas kormányától, hogy a hadsereg szállítsa el és adja át megőrzésre Rómában (annak az Apostoli Szentségnek) a Pápa Őszentségének, akinek elődje a Szentkoronát Szent Istvánnak ajándékozta az ezredik évben. Az ügy nemzetünknek rendkívül fontos tárgya és amiatt, hogy kikérés, háborús előrenyomulás miatt végzetes sorsra juthatna a Szent Korona. Miránk a meg­nyugtató csak Róma volna. A levélben említett “kikérés” arra vonatkozik, hogy a korona visszaszolgáltatását a magyar kormány kérte az USA-kor- mánytól. A “háborús előrenyo­mulás” célzás Mindszenty poli­tikai vágyálmára, a harmadik világháborúra. Mindszenty soraira Chapin amerikai követ igy válaszolt: “Kedves Mindszenty Bíboros! Megkaptam az ön augusztus 31-iki levelét, amely a Szent Ist­ván szentkoronájával kapcsola­tos intézkedéssel foglalkozik, amely az Ön állítása szerint Wiesbadenben, az Egyesült Ál­lamok hadseregének birtokában van. Engedje' meg, hogy biztosít­sam Önt, kedves Bíboros, hogy az Ön javaslatának a szükséges figyelmet fogjuk szentelni ak­kor, amikor az ereklye sorsával kapcsolatban a követség figyel­mét erre felhívják. Tisztelettel maradok Shelden Chapin 1947 augusztus 26-án Bara­nyai Jusztin levelet irt Mind- szentynek, amelyben beajánlja neki Csáky Zoltán grófot, mint olyan személyt, aki alkalmas ar­ra, hogy Mindszenty utasításai szerint járjon el, a koronát Wi­esbadenben őrző amerikai ható­ságoknál. Baranyai kézzel Írott levele igy hangzik: “Főmagassá- gu Bíboros Hercegprímás Ur, Kegyes Nagy Jó Uram, Sigmond (Strecke) Ernő el­hozta hozzám lelki gyermekét, gróf Csáky Zoltánt, ki a koro­naőrség parancsnokának, Paj­tás Ernő tábornoknak unoka­öccse. A szentkoronára vonat­kozóan nem csak nagyon érde­kes dolgokat mond el közvetlen tudomás alapján, hanem alkal­mas arra is, hogy a legnagyobb kincsünk további sorsára vonat­kozóan utasításokat átvegyen. A szentkorona abszolút bizton­sága érdekében szerény vélemé­nyem szerint a következő eljá­rás volna szükséges: Eminenci- ád, mint e tekintetben a jelen helyzetben egyedül kompetens­nek tekinthető tényező eljárna az itteni amerikai követnél, hogy a németországi illetékes amerikai hatalom rendelkezzék akként, hogy a Szent Korona Wisebadenből szállíttassák el Rómába és adassák át megőrzés­re annak, akitől származik, a ró­mai pápa öszentségének. Az ügy rendkívül fontosságá­ra való tekintettel arra kértem Sigmond (Strecke) Ernőt, hogy Csáky gróffal utazzék Eszter­gomba Eminenciádhoz. Nagyon kérem, kegyeskedjék őket fo­gadni. Eminenciád szent bíborát csó­kolva, vagyok mindenkor kész­séges szolgája, Baranyai Jusz­tin.” Mindszenty megfogadta Bara­nyai tanácsát, sajátkezüleg irt levelében beajánlja Csákyt, Bécs és Salzburg érsekeinél, hogy járjon el és kérje támogatásu­kat ahhoz, hogy az amerikai ha­tóságok ne adják ki a Koronát a magyar államnak. Nerh elége­dett meg tehát a Chapinnel foly­tatott levélváltással, hanem kü­lön futárt menesztett ebben az ügyben Wiesbadenbe. Csáky 1948 május 1-én Írott levelében számol be küldetésé­nek eredményeiről. Elmondja, hogy járt Bécsben, Innitzemél, Münchenben Faulha b e r - n é 1, Salzburgban Rohrachernél és 1948 április 2-án felkereste We- ilheimban Horthyt is. Működésé­nek meglett az eredménye. Roh- recher a következő németnyelvű levelet küldte Mindszenty bizta­tására Spellman new yorki bíbo­roshoz: “Eminenciás Uram! Őeminenciája, Magyarország Fő tisztelendő Hercegprímása, Mindszenty Kardinális, éppen most küldött hozzám meghatal­mazásával egy futárt, aki a kö­vetkező kérelmet terjesztette elém: A német birodalomban az amerikai zónában fekvő Wiesba­denben található magyarorszá­gi Szent István Koronája, ame­lyet több mint ezer esztendővel ezelőtt-az Apostoli Szentszéktől I kapott. Azóta is e korona nevé­ben hirdetnek Magyarországon minden bírói Ítéletet. E Korona egyaránt testesíti meg az állam- hatalmat és Magyarország szu­verénitását. Éppen ezért nem­csak a magyarországi katoliku­sok, hanem a másvallásuak sze­mében is szentség és felbecsül­hetetlen értékű kincs. Most ar­ról van szó, hogy ezt a Szent Koronát kell megmenteni a ma­gyar nemzet számára. Fennáll a veszély, hogy már most kiszol­gáltatják Magyarorsz ágnak, ami a jelenlegi magyarországi politikai helyzetben e szent tárgy elvesztésével lenne egyen­lő. Ez oknál fogva arra kér en­gem Őeminenciája, a Főtiszte­lendő Kardinális Ur által kül­dött futár, hogy terjesszem Eminenciád elé a következőket: 1. Eszközölje ki, hogy a Szent Koronát semilyen körülmények között se szolgáltassák ki Ma­gyarországnak, hanem juttas­sák Rómába a Szentatyához. Vannak esetek, melyeket a megtörténés idejében nem mél­tatunk figyelemre, csak a későb­bi események irányítják rá a fi­gyelmet és törnek nyilvánosság­ra. Ezek közé tartozik az Ameri­kai Magyar Népszava Nadányi- jának viselt dolgai az elmúlt vá­lasztások alatt. A választások hullámai ná­lunk New Brunswickon is ver- desték a partokat. Ilyenkor ígérnek a politikából élők a “jó”- hiszemü közönségnek torony­órát lánccal, mert a legszim­plább ígérő is tudja, hogy az Ígé­reteket el szokás felejteni. Ilyen választó gyűlést hirdet­tek a magyar republikánus párt égisze alatt erős hangsúllyal, hogy az Amerikai Magyar Nép­szava Sörház utcai Nadányi Pál­ja, mint “illusztris” előadóval, amelyre legalább ezres tömeget vártak a nagy hazánkfiát meg­hallgatni. A szokásos választási gyűlé­seket a közönség nem veszi nagy izgalommal. Ezt a Nadá- nyival hirdetettet meg annyira nem vették komolyan, hogy nem mentek el, mondván: a nagyha­zugra meg nem vagyunk kiván­csiak. Elmentek mintegy ötvenen, akik szeretik az olcsó cirkuszt, vagy uj hazugsági fölfedezést vártak Nadányitól A gyűlés megrendezői most már utólag teljesen kiábrándul­va látják, hogy ez a marathoni hazudó Nadányi müyen kudarc­ba fullasztotta a gyűlésüket. Abban látnának némi elégtételt, ha a gyalázatos szerepéért úgy Nadányi, mint az Am. Népszava és az egyébb hazugok, megkap­nák a megillető nyilvánosságot. i Lehet mondani a “szórakozni” vágyó közönség meg is kapta, amit várt. Azok is, akik kellően elővannak készítve az ámítás fölvételére, majdnem hogy a székek alá bújtak szégyenletük- ben. Bár bennünket munkáso­kat annyi sérelem ért, hogy a beszédtónusokban nem vagyunk válogatósak, de ebben az eset­ben erkölcsi érzésünkkel ellen­2. A Korona vagy az amerikai hatóságok» által hivatalosan, vagy legalább is védelmük alatt nemhivatalosan, a Szentatyá­nak adassák át. 3. Ezen az átadáson vegyen részt a Szent Korona őre, gróf Pajtás Ernő ezredes — jelenleg Grabenstött 32, Felsőbajoror- szág — valamint annak kísérő­je, Csáky Zoltán gróf. A magyar katolikusok e ké­relmének keresztülvit eléhez szükségesnek látszik egyenesen az Egyesült Államok Elnök Urával kapcsolatba lépni. Egy külön ajánlólevél, amelyet Emi­nenciád intézne Kleyes tábor­nok úrhoz, minden bizonnyal si­kerre vinné ezt az akciót, amely a hivő magyarság körében a leg­nagyobb örömet keltené. Engedje meg Eminenciád kü­lönleges tiszteletem kifejezését Odaadó hive Andr. Roshracher, hercegérsek (Folytatjuk) kezik, hogy érdeme szerint mi­nősítsük. Maradjunk a közönség véle­ményezésénél. Gonosz cinizmus jellemezte Nadányit, aki úgy be­szélt, mintha már a sajtófőnöki hivatalban ülne. Majd ők, a re­publikánusok megtanítják mó- resre az engedetleneket odaát. Mintha őréá, Nadányira várna az a föladat, hogy megüzenje Rákosiéknak a háborút. Nekünk is itt Amerikában, de Magyarországban meg semmi más baj nincs, minthogy Rákosi és társai vannak uralmon. De majd Nadányiék mindent elin­téznek, csak szavazzunk rájuk. Az eredmény már ismeretes. De határtalan cinizmus kell hoz­zá, hogy most meg úgy viselked­nek, mintha a demokraták Na- dányiéknak könyvelhetnék el a győzelmet. Velünk, a kanászok, kocsisok, zsellér parasztok ivadékaival akarja elhitetni ez a kupec, hogy semmi más bajunk nincs mint, hogy a szülőhonban Rákosiék a vezetők. Olyan butáknak tartja a magyar munkásokat, hogy már elfelejtették az évszázados szolgaság és szenvedéssel járó feudális elnyomó grófokat, fő­papokat és egyéb zsarnokokat. Üzenjük meg a zsarnokságot visszakivánó Nadányi-Mindszen- tyknek, hogy bennünket nem az urangyala üldözött ki ide Ame­rikába, a jólét paradicsomából, de az úri gonoszság, a Nadányi férgek segítségével. Azoknak a panaszkodó ma­gyar republikánus vezetőknek, akik Nadányiban látják a gyű­lésük csúfos kudarcát azt üzen­jük, nekünk egy csöppet sem fáj, hogy a gyűlésük nem sike­rült. De más esetben őrizkedje­nek a Nadányi féle gyászalakok­tól. Ha benőtt a fejük lágya, ta­nuljanak a saját kárukon. Regiszter Nézze meg a lapot csomagoló előfizetése lejáratban van-e. Ha igen ne várja lapkezelőnket, hanem az önnél levő barna bo­rítékban küldje el az előfizeté­sét is. A hazugság szegénylegényei

Next

/
Thumbnails
Contents