Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-03-05 / 1569. szám

>> UlQiái BÉRMUNKÁS 1949. március 5. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL — SZEMELVÉNYEK AZ Ó-HAZAI LAPOKBÓL — már háromezren lesznek. Es jö­vőre, az ötéves terv elején meg­indul az egész nagy gyártelepen, uj világban, uj emberekkel a tef- melö munka. Uj világ, uj emberek A Dunántúl egyes részén rendkívül nagy tömegben talál­ható az aluminium alapanyaga, a bauxit. Ezen a területen, ame­lyen nemrég még barázdákat re- pesztett a tél hidege, meg nyá­ron a napsütés, ma hatalmas épületek meredeznek az ég melé. Az egyik a tároló, a másik a ki­keverő, a harmadikban elektro­mos áramot fejlesztenek, a ne­gyedikben szárítják a timföldet, az ötödikben ... Ki tudná felso­rolni mindazt, ami itt történni fog. Ma még pattog a villany­hegesztő az erőmű épületében, dong a szegecselőkalapács egy nagy épület tetején, több mint 50 méter magasságba forog a betonkeverő gép, de nemsokára megindul a gyártás, átforrósod­nak a csövek, megtelnek a kazá­nok, teli csillék úsznak majd a függősineken és a hatalmas szi- varalaku égető, szépen, lassan forogva ontja majd a fehérre iz­zított timföldet, Magyarország ezüstjének, gazdaságának porát. VÁROS ÉS VIDÉK ÖSSZEFOG A környék lakói, akik néhány éve keserves harcban csatáztak a más földjével, abból akarva kierőszakolni igénytelen megél­hetésüket, a Röck-gyár, a Ma­gyar Radiator gyár, Budapest, Tata, Komárom dolgozóival ta­lálkoztak itt az épitőmunkában. A kubikusok, akik a földet egyengették az építkezések alá, később már téglát raktak, vasat szereltek a szakmunkások mel­lett. Esténként összeültek, a szakmunkások előadásokat tar­tottak, a másik csoport meg jegyzett. Aztán másnap meg ki­próbálták a gyakorlatban, amit este tanultak. Munkájuk nyomán rohamo­san nőttek az épületek. A leg­jobb munkások között van a Rock gyár munkabrigádja. Kö-1 zöttük az izzó szegecs kézről- kézre repül, csattogva a légkala­pács s a szegecs már huzza, szo­rítja a vaslemezeket, hogy ne engedje el akkor sem, amikor a lúggal kevert massza, ömlik majd bele, a hatalmas keverőla­pátok karjai között. KOCSMA HELYETT KÖNYVTÁR Végig a telepen, minden épü­letben, fel az ötödik emeletig, mindenütt lázas, szorgalmas munka folyik. Szemlátomást változik már a telep környéke is amerre a dolgozók esti útja visz: a lakások, a könyvtár, a kultúr­terem, a mozi és a telepen kívül egyelőre a kocsma felé. Uj világ támadt itt a sivár, elmaradt kör­nyéken, harcban a régivel, az el­maradottsággal. A sötét, földes, dohos lakásoktól nem messze, szép kétszobás, fürdőszobás, kertes házacskák épülnek. Ezek­ben laknak a gyár dolgozói. Egyelőre még kissé zsúfoltan, de már épülnek a többiek is. Innen a hőforrás mellett épülő mun­kás-fürdővárosból autóbuszon szállítják majd a dolgozókat a gyárba és vissza. A gyárban a munka után már folyik a rend­szeres szakmunkásképzés. A földmunkásokból a gyár igénye­inek megfelelően különleges szakmunkásokat képeznek. A gyár dolgozóinak színjátszó csoportja lázasan készül a Vité­zek és Hősök előadására. A gyár könyvtárában mindenki ta­nácsot kap, hogy mit olvasson. A fizetésnapokon megteltek a környék kocsmái. Éjszakáig folyt a mulatozás. Ma már mind­többen látogatják kocsma he­lyett a könyvtárt, vagy olvasnak otthon. Az uj világ még harcol a régivel — mind eredménye­sebben. Jelenleg másfélezren dolgoz­nak a gyártelepen. Tavaszra ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dol­gozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akik­ből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai miit osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé te­szi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport eUen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást ve­rik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha keU, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztá­lyában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért, tisztességes napi mun­káért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZER­REL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer- j kezetét épitjük a régi társadalom keretein belül. MÁGNÁS MISKA Bemutatták a Mágnás Miskát, az uj magyar filmgyártás; első operettjét. Az előjelek szerint a siker óriási lesz, százezrek fog­nak gyönyörködni Szirmai Al­bert dallamos, hangulatos, mu­zsikájában, mulatni a hülye gró­fot játszó Latabárokon és tap­solni az urakat csuffátevő, talp­raesett lovászgyereken. KÉSZÜLNEK A LÁNCHÍD ALKATRÉSZEI A diósgyőri vasgyárban már készülnek a Lánchíd jellegzetes­ségei, a láncszemek. Ezek a sze­mek «már többméter hosszú, mintegy 60 cm. széles piskóta- alakú acélszernek. Összesen 192 köteg láncszemre van szükség, ebből 51 köteg teljesen uj, 141 köteg régi, megjavított lánc­szem lesz. A hid kevésbbé meg­rongálódott régi láncszemeit is felhasználják ugyanis, és igy nagymennyiségű anyagot taka­rítanak meg. Egy-egy köteg 12 láncszemből áll, tehát a Lánc- hidhoz összesen 2304 láncszemet használnak fel. Ezeknek súlya mintegy 2850 tonna. A Magyar Waggon és Gép­gyárban is a Lánchíd alkatré­szein dolgoznak. Az első 25.280 kg. vasszerkezetet a Varga-bri­gád rohammunkával, a kitűzött határidő előtt készítette el. A rohammunkára azért volt szük­ség, mert ugyanakkor a buda- pest-bécsi országutat összekötő iparcsatornai hidat kellett ren­des munkaidő előtt sürgősen el­készíteni. A brigád mindkét fe­ladatot száz százalékban megol­dotta és a hid-alkatrészek to­vábbi szállítása is ütemesen tör­ténik majd. A hid két darab 85 méteres parti nyílásának és 195 meteres medernyilásának merevítő tar­tóit a budapesti MÄVAG készíti. A budai partnyilás még az ősz­szel, határidőre elkészült. Jelen­leg a medernyilás munkálatai folynak. A pesti részlet február közepére, a medernyilás pedig április közepére készül el. BEKÖLTÖZTEK UJ LAKÁ­SUKBA A TATAI BÁNYA ÉLMUNKÁSAI A tatabányai sportteleppel szemben szikrázva veti a szokat­lanul erős februári nap a fényét a négy uj épületre, az épületek hatalmas ablakaira s a felettük elhelyezett nemzetiszinü és vö­rös zászlókra. Az első ház kö­zépső bejárata előtt rögtönzött emelvényen áll és beszél Oszt- rovszki György, a szénipari igazgatóság vezérigazgatója s körülötte 86 család, valamennyi élmunkás és legkiválóbb munkás család, akik most majd átveszik uj lakásuk kulcsát. Ezek a házak kemény és ész­szerű munka eredményei — mondta Osztrovszki György — és azoké lesznek, akik jó mun­kájukért ma kapják meg meg­érdemelt jutalmukat. Majd Zgyerka János a Bá­CLEVELAND FIGYELEM! Az elmúlt hetekben a hazug­ságok és rágalmak özönét zúdí­tották rá a Magyar Népköztár­saságra. Ennek és hasonló rágalmazási hadjárat ellensúlyozására szük­séges egy olyan alakulatnak a megszervezése, amely ellensú­lyozza a rágalmakat, megismer­tesse Cleveland magyarságával az igazságot Magyarországról. Akiket érdekel egy ilyen ala­kulat, azok jelenjenek meg, most pénteken, március 4-én es­te 8 órakor a west sidei Munkás Dalárda, 4309 Lorain Ave.-i emeleti termében tartandó ala­kuló gyűlésen. Tisztelettel Az előkészítő bizottság. nyászszakszervezet főtitkára be­szélt. — Aki még mindig kételkedik a demokrácia eredményeiben, a tervgazdálkodás, a munkaverse­nyek, az önköltségcsökkentés nagy jelentőségében, nézze meg ezeket a lakásokat, amelyeknek építését újabb és újabb ilyen há­zak építése követi, — mondotta többek között. Sorba vették át lakásuk kul­csát Szamosvári Károly, a 14-es akna vájára, aki a 6-os telep egyik olyan egyszobás barakkla­kásában lakott eddig öttagú csa­ládjával együtt, amelyet egyidő- ben istállónak használtak már, Német József a 6-os akna él­munkása, Dócsik Lajos szintén a 6-os akna élmunkása, aki ed­dig héttagú családjával egyszo­bás kis lakásban szorongott és utánuk egymásután a többiek. Kecskemét Ágasegyháza pusz­tán a földbérletekre nem akadt elég jelentkező, ezért a bérlőbi­zottság a földeket fölajánlotta az államnak. A felajánlott föl­dek között két mintabirtok, a Platter gyümölcsös és a Fleisch­mann szöllő szerepel, továbbá 300 hold szántó. Az állam most a tanyaközpontban ezer holdas állami birtokot rendez be, ame­lyen mint mintagazdálkodást, fajtiszta állattenyésztést vezet­nek be és itt képezik ki a táblá­sán dolgozó bérlőszövetkezetek vezetőit. Izrael hadserege (Folytatás a 6-ik oldalról) a hontalanok táborából verőd­tek össze és sok önkéntes akad az európai államok polgáraiból is. A legdemokratikusabb had­sereg, amely mellőzi a szalutá- lást és aranygallért, de amely­ben a nők a férfiakkal egyen­rangúan szolgálnak. Vannak nem-zsidók is Izrael hadseregé­ben; a légi erőben sok európai keresztény fiatalember szolgál. Arab különítmények is vannak, akik inkább a zsidókkal harcol­nak, mint ellenük. A zsidó kor­mány minden éptestü' zsidó fia­talembert besoroz, de a nem-zsi­dókat nem kényszeríti a szolgá­latra. A háború terhének orosz­lánrészét persze a Palesztina határain belül élő zsidók viselik, de az egész világon élő zsidók se­gítik őket pénzügyi hozzájáru­lással és hadi felszerelésekkel.

Next

/
Thumbnails
Contents