Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-01-22 / 1563. szám

1949. január 22. BÉRMUNKÁS 3 oldal Munka Közben ________________(gb) ROVATA________________ CALIFORNIAI LEVÉL Az utóbbi hetekben a naptár- készités meg az évzáró ünnepek a szokottnál is jobban lefoglal­tak, annyira, hogy a személyes levelezésemmel egy kicsit elma­radtam. Gondoltam tehát, itt irom meg a levelem, mert ak­kor nem csak sok időt, de mind­járt egy csomó bélyeget is meg­takaríthatok, ami igen fontos, hiszen éppen most emelték fel a légiposta árát öt centről hatra. Köztudomású, hogy minden igazi, százpercentes California levelet a californiai napsütés di­cséretével kell kezdenünk. Ez már itt olyan Íratlan törvény, amelynek áthágásáért valami módon megkapjuk a büntetést. Éppen azért ezen levél Írását egy egész héten át el kellett halasz- tanom mert . . . hogy is mond­jam csak? Nem elég melegen sü­tött a nap. Igen, a nap, az a jó áldott dél-california nap egy hé­ten át, ha sütött is valamennyi­re, nem hagyott elegendő mele­get az éj elekre és ennek követ­keztében ide is ellátogatott az északi és a keleti államokban oly jól ismert “Jack Frost”. Ezt persze csak úgy titokban súgom meg, nehogy elmondják valakinek, mert esetleg még Flo­ridában is megtudnák, amitől minden California nagyon ret­teg. De azért itt most egyébről sem beszélnek, mint arról a nagy kárról, amit “Jack Frost” láto­gatása okozott, mert ennek a vi­déknek a büszkesége, a narancs, citrom és grapefruit nem igen bírják a hideget. Márpedig ez a vidék leginkább a citrus gyümöl­csökből, datolyából, avocado és egyéb déligyümölcsökből, továb­bá kerti veteményekből és virá­gokból keresi a megélhetését s a pár napig tartó hideg idő sok­sok millió dollár kárt okozott. gyönyörű Látvány Az idén a narancs termés az átlagosnál jobbnak ígérkezett. A korai (navel) narancs már ép­pen érés előtt áll, itt-ott már meg is kezdték a szedést, a fagy igy éppen a teljes termést érte. A sárga, nagy narancsokkal teli­tett fák igazán gyönyörű lát­ványt nyújtanak s mi, akik hide­gebb éghajlatról jöttünk ide, nem győzünk eleget gyönyör­ködni bennünk. így nem csak mi, hanem az itteni lakósok általá­ban mind a fagyok beáltával a gazdasági veszteségen kívül va­lóságos fizikai fájdalmat érez­nek, rokonszenveznek a fázó na­rancsokkal. Persze azért nem kell azt gon­dolni, hogy olyan hidegek vol­tak itt is, mint a Easten szokott lenni, mert a leghidegebb is csak 18-20 (F.) fok s az is csak a ko­rai hajnali órákban, de ez éppen elegendő arra, hogy a citrus gyümölcsben meg a kerti vete- ményekben nagy kárt tegyen. Valamennyire el is készülnek az ilyen fagyásokra, a citrus ültet­vényeket olaj kályhákkal védik. Az ilyen kályhákat, amelyekben durva nyersolajat égetnek, a fa­sorok között helyezik el olyan­formán. hogy körülbelül minden fára jut egy-egy kályha. A vidék lakói este 8 órakor félve és reménykedve állják kö­rül a rádiót, amelyen bemond­ják, hogy az éjjel lesz-e fagy, vagy sem ? És ha lesz, hol és mi­lyen mértékig? Miután csak azon falvak és városok neveit mondják be, amelyekben a hő­mérséklet 32 fokon alul lesz, mindenütt azt remélik, hogy őket kihagyják. Most azonban ezen a vidéken egyetlen környe­zet sem maradt ki. Olyan hideg hullám söpört végig a nyugati partokon, amely nem csak egész Californiára, hanem még a szom­szédos államokra is kiterjedt. NAGY A KÁR A rádió bemondása után a citrus gyümölcsösök tulajdono­sai és alkalmazottai a rádiólea­dásban megjelölt órákban égő fáklyákkal sorra járják és gyúj­togatják meg az olaj kályhákat, sok, sok, nagyon sok ezret egy- egy környezetben. A sürü, előbb fekete, majd terjedőben szürkü­lő füst, ha a hőmérséklet nem túlságos alacsony, megvédi a gyümölcsöt a fagyástól. Reggelre persze az egész vi­déket nehéz füst (smog) borítja. Most olyan kitartó volt a hideg, hogy még a füstölés dacára is sok millió kárt okozott. A mi völgyünkben azonban nem fü­töttek. Ezt a vidéket a körül­fekvő hegyek úgy védik, hogy a fagy nagyon ritka, vagy lega­lább is nagyon ritka volt eddig és ezért nem is rendezkedtek be olajfütésre. így mi, ha kaptunk is valamennyi fagyot, de elke­rültük a füstöt, amelynek csak a szagát éreztük, amikor a szél errefelé hozta. Újabban a “wind machine” név alatt szereplő nagy legye­zőkkel (fan) is védekeznek a fagy ellen. Ez azon a teórián alapszik, hogy a mozgó levegő­ben nehezebben fagynak meg az anyagok. így most több helyen a repülőgép propellerejeire em­lékeztető nagy léghajtókat sze­reltek fel. Itt a szomszédságunk­ban is van néhány és pár napon át ezeknek a bugását hallgattuk, ami sokkal elviselhetőbb a nagy füstnél. A fagy elleni védekezésnek egy másik módjáról is hirtadnak a lapok. Ezt egy avocado terme­lő alkalmazta. Az avocadot más vidéken a magyarok nem igen ismerik. Kékes szinü, körteala- ku, de annál valamivel nagyobb, meglehetősen drága gyümölcs. A szebbjei 20-25 centért kellnek darabonként. Egyes vidékeken nagy mennyiségben termelik s az egész vidék abból él. A hide­gek beálltával az egyik termelő vizet fecskendezett az avocado fákra úgy, hogy az ráfagyott. Hogy vájjon ez a jégréteg meg- védte-e a gyümölcsöt és a meg­lehetősen érzékeny fát a továb­bi fagyástól, majd csak pár nap múlva tudják meg. Lehet, hogy némely olvasónak úgy tetszik, hogy talán már túl­sókat is irok erről a fagyásról, A tény azonban az, hogy mosta­nában itt mindenki arról beszél, mert nagyon sok embert érint gazdaságilag. Ennek megértésé­ire tegyük fel, hogy valamelyik keleti ipari gócpontban, mond­juk például Clevelandban valami olyasmi történne, aminek követ­keztében az ipartelepek munká­sainak felét letennék, avagy a kereseteiket felére vágnák. Ugy- e milyen sok izgatott beszédre adna okot? Nos, itt a konyha és a gyümölcskertészet foglalják el a gyárak helyét. CALIFORNIA KÜLÖNLEGESSÉGEI Ebben a tekintetben igen ér­dekes ez a California. Vannak nagy területek, ahol egyebet sem lát az ember citrus gyümöl­csöknél, másütt mérföldeken ke­resztül megyen datolya ültetvé­nyek között. Megint másütt leg­inkább csak szőlőt, ismét másütt avocadót, pár mérföldéi odébb csak kerti zöldség árut, valami­vel odább csak virágokat, más helyen krumplit, azon túl meg csak cseresznyét, almát, körtét és egyéb “telelő” gyümölcsöt termelnek. Gondolom, hogy itt történt valami baj. Mert amig a citrus termelők a jó napos időért imád­koznak, a cseresznye, alma, stb. gyümölcstermelők jókora fa­gyási kérnek az istentől, mert másképpen nem lesz jó termé­sük a jövő évben. Nem tudom ugyan biztosan, de úgy képzelem hogy a karácsonyi szokásnak hí­ven, az égihivatal alkalmazottai, akik az ilyen könyörgéseket be­könyvelik, a szokottnál valami­vel többet hajtottak fel a garat­ra és összetévesztették a kérel­Tisztelt Munkástársak: A naptárról meg kell jegyez­nem, hogy nagyszerű kiadvány. Minden írásnak, kiadványnak legnagyobb értéke az eredetisé­ge. A Bérmunkás Naptár meg nagyon eredeti és azáltal érté­kes. Mert még az elbeszélések is magyar nyelven teljesen újak, most jelentek meg először. Szinte sajnálom, hogy én ki­maradtam a közreműködők kö­zül, akik büszkék lehetnek mun­kájukra. De leginkább Geréb munkástárs, aki a munka orosz­lán részét végezte. Visi Tisztelt Munkástársak: A naptárt megkaptam, ame­lyet élvezettel olvasok. Kérem önöket küldjenek egyet az aláb­bi Szabolcs megyei címre. Németh István St. Louisville Tisztel Lapbizottság: A Bérmunkás naptárát meg­kaptam. A Bérmunkás naptárak mindég jók voltak, értékes ol­vasmányokkal jelentek meg, de az idei naptár felülmúlja mind­egyiket. Bitolja az összes naptá­meket. így csupa tévedésből kap­tunk ekkora adagot a fagyásból. Máskülönben hogy is jött vol­na ide ilyen időjárás? Hiszen ma is, amint a drága jó californiai napon sütkéreztünk, egyben, gyönyörködtünk a nem messzi­re eső, karácsonyi tájképet mu­tató kártyákra emlékeztető ha­vasok szemlélésében. Talán az­ért is mondják, hogy California az egyetlen ország az egész vi- lágon, ahol halálra fagyhatsz a virágzó rózsabokor alatt. Máskülönben mi, — califor­niai magyarok, — elég jól va­gyunk. Nem hallottam, hogy a karácsonyi ünnepek alatt valaki is túlságosan kirúgott volna a hámból. Még a Mindszenty elfo- gatása sem okozott közöttük va­lami nagy izgalmat. Akiket meg­kérdeztem, hogy mit szólnak hozzá, mind kivétel nélkül azt felelte: “Már régen kellett vol­na”. Ebből a feleletből is láthatják, hogy mirajtunk már sem a fa­gyás, sem a mulatságok, de még a vallásos maszlag sem fognak! P.S. Ez a P.S. itt nem a szo­kásos ‘Post Script’ (Utóirat) jel­zés akar lenni, hanem az a fi­gyelmeztető Pszt!, amit a súgás előtt mondunk, mert meg aka­rom súgni, hogy ezen levél Írá­sa utáni napon reggelre öt incs vastag hóréteg borította a vidé­ket. A súlyos hó természetesen még tetézte a citrus gyümöl­csösökben ejtett kárt, mert a gyümölcsökkel telített galyakat a túl nagy súly letörte. Erről a hóesésről azonban nem irok semmit, sőt mi több, letagadom, mint a többiek, mert ha megí­rom, még talán ki is tagadnak a napsütéses Californiából. rakat, amelyeket idáig Ameri­kában magyar nyelven kiadtak. Itt küldök egy dollárt a Magyar- országba küldött naptárért és egy dollárt a nekem küldöttért. Weidinger János Easton Kedves Munkástársak: Itt küldjük a Magyarország­ba küldött naptárakhoz egydol­láros hozzájárulásunkat, úgy­szintén egy dollárt a nekünk küldöttért. Az idei naptár, mint minden évben óriási munkát mu­tat azoktól a munkástársaktól, akik annak megjelentetésén dol­goztak. Adjon a természet még1 sok évi képességet, hogy tovább­ra is fen tudják tartani ezen mü­vet. Kunst Irén és Pál Chicago Tisztelt szerkesztőség: A címemre küldött naptárt megkaptam. Örvendek, hogy olyan tanulságos olvasmányok vannak benne. Itt küldök egy dollárt az előállítási költségre. Hulber Lajos, Boydton MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI

Next

/
Thumbnails
Contents