Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-01-15 / 1562. szám
1949. január 15. BÉRMUNKÁS 7 oldal A haladás elgáncsoló! (a.l.) Nagyon sok szó esik ma az uj találmányokról. A tudósok lázasan kutatnak, de különösen olyan romboló anyagok után, amellyel az egész emberiséget kilehet pusztítani. E téren a modern technika már eddig nagy haladást mutat, azonban a társadalmi viszonyok újításáért küzdőket éppen azok igyekeznek elnémítani, akik nagymérvű gazdasági előnyöket húznak a technika fejlődéséből. Ha közelebbről vizsgáljuk meg a végbemenő eseményeket, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a technika összes vívmányaival a kiváltságos osztály, saját osztály uralmát igyekszik megvédeni. Vannak már akik elismerik, hogy az emberiség két táborra oszlik. E két tábor közötti külömbséget természetesen a gazdasági külömbözetek okozzák. A régi rendszer hivei, akik ragaszkodnak a magántulajdon megtartásához, ezzel kapcsolatba állandóan arra hivatkozna«, hogy a magántulajdon rendszerébe az egyéni szabadság érvényesül. Amig ott, ahol államkapitalizmus, vagy államszocializmus van, mindenek felett az állam rendelkezik — igy az emberek egyéni szabadsága is az államhatalomtól függ. Hogy azután a magántulajdon vagy a kapitalista rendszerbe, mennyi és milyen szabadságot élveznek az emberek, az mindig csak attól függ, hogy mennyi anyagiak állnak rendelkezésükre. Azok, akiknek munkaerejüknél egyebük nincsen, még egyéni szabadságuk is azoktól függ, akik az élet javai felett rendelkeznek. Minden időkben azok szabták meg az embereknek egyéni szabadságát, akik gazdasági kiváltságuk folytán uralmon voltak. Tekintsilhk vissza ^országok történetére. Mindenhol látunk rabszolga lázadásokat. Azt is tudjuk, hogy a rabszolgák csak akkor lázadtak, amikor már helyzetük elviselhetetlen volt. Vagy talán a jobbágy rendszerbe is volt a népeknek egyéni szabadságuk? A feudális jobbágy rendszert, maga a kapitalizmus váltotta fel. Vájjon a kapitalista rendszerbe van-e egyéni szabadság? Erre azt felelhessük, hogy sok esetben van, de csak addig, amig nem veszélyeztetjük annak uralmát. A tudományos szocializmus úgy hatott a kapitalizmusra, mint a jégeső a vetésre. Tudjuk, hogy a szocializmus előharcosai milyen üldözésen mentek keresztül. De a kapitalista fölfogás ma sem változott a szocializmussal szembe. Különösen itt az Egyesült Államokban állandóan úgy tüntetik föl, mint valami rémet. Pedig józan ésszel nem is olyan nagyon nehéz elgondolni, a természetnek azt a törvényét, ha már születtünk, akkor jogunk van az élethez is. A tényleges szocialista törekvés nem is más, mint társadalmilag biztosítsa mindenki részére egyformán az élet javait. Nem is nagyon nehéz visszagondolni az 1930-as évekre, amikor ebben az országban, ahol bizony mindenből van elég és mégis vagy 20 millió munkást és családtagjait úgyszólván éhenhalásra kárhoztattak. Volt ugyan egyéifl szabadság, de az élelmiszer raktárak bezáródtak. A lakásokból egyszerűen törvényesen kilakoltatták az embereket. A lakások üresen álltak, az emberek a hidak alatt aludtak. Mit is várhatunk a jövőben attól a rendszertől, amely rendszerben már annyiszor megismétlődtek a fent nevezett viszonyok. Az egyéni szabadság bizony nem sokat ér azok számára, akik gazdaságilag mindig mások jóakaratára vannak utalva. Ezen jóakarat a kapitalista rendszerben, úgy és akkor nyilvánul meg, ha munkaerőnkkel hasznot tudunk másoknak hajtani. A társadalomnak azon urai, akik a modern technikát saját gazdasági jólétükre kisajátították, arról hallani sem akarnak, hogy ezen valakik változtassanak. Hiába hullatnak krokodilus könnyeket a kelet európai országok népeiért, mert a valóságban nem is a népek egyéni szabadságát sirassák, hanem a kimúlott kapitalista rendszert. A haladás nem fogja kérdezni a kapitalizmust, hogy hajlandó-e utat engedni egy fejlettebb emberi társadalomnak. Mint minden előbbi rendszerekben az uralmon levők mindent elkövettek, hogy uralmukat továbbra is megtartsák. De sok esetben a nép haragja utat tör magának. Talán, ha megkérdeznék az európai népek siratói az ottani dolgozó munkásokat, hogy akarják-e a régi földbirtokos vagy kapitalista rendszert visszaállítani a mai helyett, elképednének, hogy milyen választ kapnának. Nagyon sokszor meggyőződtünk már arról, hogy mikor a köznép életszínvonala után érdeklődünk, mindig azoknak elnyomói adják meg a választ, hogy a nép helyzete jó. A tényleges társadalmi haladásnak azok az igazi gáncsolói, akik ragaszkodnak a kizsákmányolásra alapozott magántulajdon rendszeréhez. Nem tudjuk elhinni, hogy azok az urak, akik a társadalmi átalakulást ellenzik, hogy szívesen használják az elavult technikai vívmányokat, mert nem tartják rangjukhoz méltónak a primitív gazdasági termékeket. De ugyan akkor a termelési rendszert, a régi stádiumába akarják örökidőkre megtartani. A szocializmus zászlóbontásakor sem volt utopia, ^ csak azok tartották annak, akik minden társadalmi fejlődésnek és átalakulásnak ellenzői. Akárhogy fognak a társadalmi viszonyok fejlődni annyi bizonyos, hogy a kapitalizmus minden erejét fölfogja használni, de a fejlődést nem fogják tudni megakadályozni. Ma még a propagandának minden ágát arra fogják fölhasználni, hogy a szocialista törekvéseket megakadályozzák. A társadalmi átalakulás nem történhet meg pillanatok alatt. Úgy a tényleges szocializmus sem lehet befejezett egy társadalmi forradalom által, mert maga a kapitalizmus sem egy napon fejlődött azzá, ami ma. Nagyon fontos, hogy a termelő munkások tudatába legyenek annak, hogy rájuk esik a legfontosabb feladat, mert egy uj rendszer csak úgy funkcionálhat, ha a termelés fennakadás nélkül folyik, hogy megerősítsék az uj termelési rendszernek tényleges gazdasági alapját. Fontos, hogy erre a munkásosztály már jó előre ipari szervezetekbe tömörüljön. Amiről beszélnek Kihalgatja: VISI TÖBB ADÖT kér az elnök, a kormányzók és minden nagyobb város polgár- mesterei. Azt állítják, hogy az eddig rekordot elért adó sem elegendő a költségek fedezésére. Több adót, némely államban több száz millióval többet akarnak behajtani. Michigan államban az uj kormányzó Williams, aki liberális és mint munkásbarát került be, azt jelentette ki hivatalosan, hogy ha nem emelik fel az adókat, akkor ezen évben csekély 60 millió dollárral maradnak adósok, vagyis deficitjük lesz. New York kormányzója, aki elnök szeretett volna lenni, most azzal bosszulja meg magát, hogy csekély 200.000.000 dollárral több adót akar behajtani azon a hálátlan tömegen, akik nem segítették be az elnöki székbe, ahol billiókról beszélhetett volna. Az elnök, aki szintén mint népbarát került vissza a fehér házba, csekély 4 billió dollárral többet kér adóban, mint eddig behajtottak. Persze azt is beszélik, hogy már is igen nagy az adó, dehát nem azoknak akik abból élnek, hanem csak azoknak, akik azt fizetik. Bár igaz, hogy van arra is kilátás, hogy legalább is a federá- ciós kormány által kért adónak egy nagyobb részét esetleg a nagy hasznot hajtó gyárosokkal fogják megfizettettni, de ez nagyon bizonytalan. Elsősorban azért, mert ha egy határvonalon túli összegre igen nagy adót vetnek ki, akkor inkább lezár a gyár, minthogy azt a határt túlérje. Másodszor, a termelés már nem fokozódni fog, mert a kereslet nem nő, hanem fogy és a raktáraknak nagy része már megtelt árukkal, tehát nem többet, hanem kevesebbet fognak gyártani. így kevésbé fogják a rájuk esetleg kivetendő adót fizetni. Marad majd a munkásság nagy zöme, az úgynevezett jövedelmi adóval. Azok nem igen tudnak kibújni alóla, no meg az az IGAZI DEMOKRÁCIA, az amerikai politikusok szerint, mindenkinek egyformán kell adót fizetni — És mindenki alhat a hid alatt is. A FOGAK MEGMENTÉSE Ez már nagymértékben lehetséges, csak a rendes kezelést kell megkezdeni idejében. Ezt jelentették sok állami, városi és egyetemi kísérletek folytán kü- lömböző helyekről. Ez a fogak romlásának a megakadályozására irányul, nem annyira a rossz fogak megjavítására, ami már elkésett folyamat volna. És ha a fogorvosok nem gáncsolják el ezt a folyamatot, ami igen nagy mértékben csökkentené a bevételeiket, akkor egy pár éven belül nagymértékben csökkenthető lesz a fogakra költött óriási nagy összeg. SODIUM FLUORINE Melynek a 2 százalékos oldata a fogakra való dörzsölése, — mely egy vatta csomó segítségével — évente kétszer, leginkább gyermekeknél, közel 40 százalékos fogromlást megakadályoz. Ugyan csak a Sodium Fluorine ivóvízben való feloldása nagyban javítja a fog romlási ellenállását. Ez leginkább olyan városokban olcsó eljárás, ahol központi vizszolgálat van. Nagyon sok vidéken, mint Magyarországon is, Szegi, Tolcsva vidékén valószinüleg a vízben foglalt vegyi anyagok miatt, rémséges rossz fogai vannak a népeknek. A kutatók tapasztalták, hogy bizonyos vidékeken, ahol ez a Sodium Fluorine van a vízben, ott sokkal kevesebb rossz fog van, mint ahol ez nem található. Későbben a kísérletezések bebizonyították, hogy ez a tény és ha pótolták a Fluorinet, akkor közel 40 százalékkal jobb fogak maradtak a kezelés után. Ez leginkább gyermekeknél hatásos, mielőtt a fogak romlása előrehaladott volna. A "Sodium Fluorine” nagyon olcsó, színtelen és izetlen dolog és akár a vízben, akár gyenge bedörzsöléssel, sikeres és olcsó módja a fogakat megmenteni a romlástól. EGY HATÁSOSABB MÓDSZER melyet a bécsi Dr. Gottlieb orvos-tanár fedezett fel és kísérletezések folytán bebizonyította, hogy a fogakat először 40 százalékos “zinc-chloride” oldattal bedörzsölni, esetleg kefélni, majd a szájat szárazon tartva ezt követve egy 20 százalékos “potassium ferosyandine” oldattal be- az egyesülése elzárja a fogak dörzsölni, mely vegyi dolgoknak romlását előidéző pici lyukakat. Ugyanis a fogzománcon keresztül is találhatók pici lyukak, csatornák, melyen keresztül az ártalmas savak, baktériák bejutnak a könnyen romlandó csontszálakhoz. Amig a fogzo- ugyanakkor ilyen pici folyosók- mánc elég jól néz ki, erős, de kai van tele, amely a fogakat nagyon érzékennyé teszi úgy a hideg, meleg, mint az édességgel szembe. Ugyanis ezek, az ily pici lyukakon keresztül behatolnak az idegekhez. Valamint lerakodó helyei a romlott ételekből kiáradó gázoknak, savaknak, baktériáknak és megkezdik a fogak romlását. Ezt akadályozza meg a fent említett vegyiszerekkel való bevonás, mivel az egyesülés folytán megkeményedik, elszigeteli, elzárja ezeket a lyukakat s meg-
