Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-05-21 / 1580. szám
ö oldal BÉRMUNKÁS 1949. május 21. Egyről-Másról (Folytatás a 2-ik oldalról) lülrőlfuró” elvtársakat dorongokkal tessékelik ki úgy az AFL mint a CIO-ból. A jelszó ismét az, hogy “meg kell tisztítani a szakszervezeteket a vörösektől” és ennek elérésére a denunciá- lástól az agyonverésig, minden eszközt igénybe vesznek a szak- szervezetek élén álló reakciós vezérek. ISMÉTELTEN beszámoltunk a CIO kebelében végbemenő fejleményekről, melyek bennünket igazolnak és az utóbbi hetekben azok nem csak nem enyhültek, hanem mindnagyobb méretekben fokozódnak az egész országban. Mint beszámoltunk annak idején, a jelszót a CIO évi konvenciója adta ki a “vörösek” kieb- rudalására — mindenkit ilyennek számítanak, aki a saját fejével mer gondolkozni — és a CIO-hoz tartozó két legnagyobb szervezet — az acél telepek és autó munkások — járnak elő “jó példával” az operálásban. Az autó munkások szervezete az utóbbi hetekben több mint negyedmillió dollárt fektetett be a fém és gépiparban működő “testvér” szervezetek felrobbantására. A “halálraítélt” szervezetek a Farm Equipment and Metal Workers, a gazdasági gépgyárak munkásainak szervezete és a United Electric, Rádió and Machine Workers, a villamossági felszereléseket gyártó telepek munkásainak szervezete. Az autó munkások szervezete kierőszakolta a hírhedt. Taft- Hartley rabszolgatörvényt adminisztráló National Labor Relation Boardnál a gazdasági gépgyárakban alkalmazott munkások leszavaztatását, hogy melyik szervezet képviselje őket? Ezen szavazásokat az autó munkások szervezete a külöm- böző városokban a rendőrség védelme és segítségével bonyolították le, de még igy sem sikerült a munkások nagyobb részét eléggé megfélemlíteni. Több helyen a FE tagjai megfutamították az őket hátbatámadó szervezet képviselőit és azok csak rendőri védelem mellett voltak képesek aljas munkájukat elvégezni. Azonban igy sem nagy sikerrel. így például a legnagyobb telepen a chicagói McCormick Traktor Works-ban az FE került ki győztesen. A legnagyobb kudarcot azonban Charles City (Iowa) városban szenvedték a rombolók, ahol a FE 1,582 szavazatával szembe csak 145 szavazatot kaptak és miután a szavazás eredménye nyilvánosságra került, a gépgyári munkások Erzsi és neki nem lesz kistestvérkéje. Mit tehet ő? Hiába szólna, akkor sem vennék vissza Erzsit. Nagyon fáj ez Janikának, még a "könnye is kicsordul. Szipog a sötétben, benyalja a könnye sós izét, sóhajt a sötétben, fel egészen a magas égig: — Istenkém, hát nekem sohasem lesz kistestvérem?! körülfogták a szállodát, ahol a rombolók tanyáztak, úgy, hogy órákig ki sem mertek lépni onnan, mig végre a rendőrség szabadította ki őket szorongatott helyzetükből és kisérték egészen az állam határáig, ahol átadták az illinoisi rendőrségnek, hogy azok kisérjék vissza a 17 “szervezőt” Chicagóba. AZ AKNAMUNKA más CIO- hoz tartozó szervezetekben is hasonló módon folyik, amelyek a CIO központja szerint a “vörösek” irányítása alatt vannak, így az UE szervezetben működő reakció fővezére James B. Carey, a CIO központi pénztárnoka, aki 1940-ben kibukott az UE elnöki pozíciójából reakciós fel: fogása miatt és azóta állandóan denunciálja a szervezetet a CIO központjának segítségével. Ez a társaság a közelmúlt napokban Daytonban konferenciá- zott, hogy előkészítsék az UE- ben egyre növekvő reakciót az A divat frontjáról egyre kitartóbban érkeznek a rémhírek. Hosszú szoknya a jelszó. Nem olyan értelemben hosszú szoknya, mint a múltban, hogy akinek volt egy úgynevezett “kises- télyije”, az hosszú volt, nem, most azzal rémisztgetnek bennünket, hogy valamennyi uccai, nappali ruha is hosszú lesz, sőt rövidet egyáltalában nem lehet majd hordani. Hogy a divat hogy születik, tudjuk. A divatkreátorok jó kollégák, hozzá akarják segíteni a szalonokat, varrónőket munkához, maguk is szívesen engedik száguldozni fantáziájukat, egy kis kölcsönért vissza-visszatér- nek a múltba és olyan divatot találnak ki, hogy senki se hordhassa régi ruháit, hanem a le- geslegjobb esetben át kelljen alakítani valamennyit. No de nem úgy van az! Hosz- szu ruhát le lehet vágni, fel lehet hajtani, de rövidhez hozzá- toldani nem igen lehet, legfeljebb kombinálni, úgy látom azonban, hogy ez az áldásos “két régiből egy újat” divat is kezd kimenni a formából. Persze azoknak a hölgyeknek, akik a felszabadulás óta visszahúzták régi kilóikat, sőt még néhány feleslegeset hozzá, tetszeni fog ez a hosszú szoknya meg a csípőn való húzás divatja, mert egyrészt hosszit, vékonyít, másrészt ápol és eltakar. Érdekes megfigyelni, hogy a felszabadulást követő időkben a lerongyolódottsák, a mosdatlan- ság, a gyüröttség nemcsak hogy megengedett, de egyenes “sikk” volt. Senki sem ütközött meg, senki sem találta megbotrán- koztatónak, ha a legdivatosabbaknak ismert nők piszkosak, gyűröttek, pecsétesek voltak. Az ütött-kopottság azonban nagyon hamar kiment a divatból. Sokkal hamarabb, mint ahogy az átlag dolgozó ember, aki talán az utolsó cérnaszálig mindenét elvesztette, két keze munkáősz folyamán megtartandó konvencióra oly delegátusok megválasztására, akik kivágják onnan a “vörösöket” és Careyt juttatják hatalomra. Mint megbízható forrásból értesülünk, Carey-ék ezen aknamunkához a munkáltatók segítségét élvezik, mint a General Electric, Westinghouse, General Motors, stb., melyek a legnagyobb UE által kontrolált telepek és semmi kétség aziránt, hogy ezen vállalatok a legnagyobb készséggel sietnek Carey- ék segítségére. A fentemlitettek csak egy kicsi töredékét képezik annak az általános bomlásnak, amely a CIO-ban folyamatban van, de kétségtelenül bizonyítják, hogy feltartózhatatlanul rohannak a lejtőn a reakció mocsarába. Az öntudatos munkásságnak nem elégséges ezt tudomásul venni, hanem haladéktalanul akcióba kell lépni a forradalmi Egy Nagy Szervezet megerősítésére, mert ma már csak a vak nem látja, hogy a szakszervezetekből nem lehet forradalmi szervezetet csinálni, mert “fából” nem lehet “vaskarika”. jából újra feltudott volna öltözködni. A lerongyolódottság, ki- fosztottság igen hamar nem volt már társaságképes és ezért magunkfa jta nőnek nagyon kellett igyekeznie kopottságát a legjobb tudása és képessége szerint takargatni. RÉGI RUHÁK Hogy miből, honnan telt oly sok nőnek oly rövid idő alatt újra kifogástalanul öltözködnie, ki tudja? A legtöbb — állítása szerint — megmentette régi ruhatárát és annak gyöngyszemeit alakíttatta át. Tény az, hogy az a nő, aki saját keresetéből él, vagy a férje keze munkájából a családja legelemibb szükségleteit is alig tudja kielégíteni. A dolgozó nők és a dolgozó férfiak felesége az elmúlt két és fél év alatt csak nagyon nehezen és nagy lemondások árán tudott magának- valamit varrni, vagy csináltatni. A gardrób, amit a felszabadulás óta összeeskábáltunk magunknak, ha jobb, ha gyengébb anyagból készült is, olyan, hogy normális körülmények között, ha a divat nem háborodik meg, már valamiféle emberi, tisztességes megjelenést biztosit. És mindazt, ami oly keservesen, véres verítékkel született, ezt dobjuk oda egy mozdula- tál, mert unatkozó divattervezők kitalálták, hogy ezentúl hosszú legyen a divat, húzott és raff olt az ízléses, jól bevált angolos, egyszerű öltözködés helyett" Nem soha! Inkább sztrájkba lépünk és nem fogunk hosszú ruhákat hordani, bármennyire előnyösen befolyásolná is ez a meggömbölyödött alakunk eltitkolandó formáit. A kosztümöt nem lehet meghosszabbítani, hisz már igy is hamisan van felhajtva. Vagy ha netalán mégis megháborodnánk és hódolván a divatnak, készíttetnénk egy HOSSZÚ SZOKNYA hosszú ruhát, az ki fog lógni a kabátból ? Nem és nem. Nem fogunk hordani hosszú ruhát, mint ahogy már megkontrázott az egészséges ösztön más divatokat is így például a kalaposok minden erőfeszítése ellenére sem tudott tért hódítani nyáron a nagy fi- lekalapok divatja. A nők nem vették tudomásul a divatot és tovább is kalap nélkül jártak az egész nyáron át. Igazán nagy tömegeket csak az a divat hódíthat meg, amely tetszetős, kellemes, észszerű és a tömegek anyagi teljesítőképességéhez szabott. Ezért volt oly nagy sikere a nyári harisnyanélküliségnek és az olcso, szép, kedves kartón és vászonruhadivatnak. Ezt mindenki megengedhette magának, a varróleány éppen úgy, mint a divathölgy. ÉSZSZERŰ ÖLTÖZKÖDÉS Annak a nőnek, aki ruházkodására nem tud sokat költeni, sokkal nagyobb gonddal és körültekintéssel kell összeválogatnia ruházatát és annak minden egyes darabját, mint annak, akinek erre sok pénze van. Köztudomású dolog, hogy az, aki szegény, aránylag drágán öltözködik, mert nincs módjában a legjobb, legtartósabb anyagot vásárolni. Mégis éppen a szűk anyagi keretek között mozgó nő ruházkodásában legyen nagy figyelemmel arra, hogy inkább valamivel drágább, de jó minőséget válasszon, amely többe kerül ugyan, de aránytalanul tovább használható. Mi dolgozó nők legyünk any- nyira felszabadultak és öntudatosak, hogy ne engedjük egy ostoba rivattól befolyásolni öltözködésünket. Ne térjünk vissza nagyanyáink divatjához, a régi halcsontos fűzőhöz, a kidrótozott magas , nyakhoz, a tipegő járást engedélyező slicceit buk- jelszoknyához. Hárítsuk el magunktól tudatosán. Dolgozó asz- szonynak nem való más, mint az egyszerű, angolos, sima, viselet és engedjük át ezt a raffolt, kipárnázott, hímzett, dekoltált, pelerines, raffináltan kiagyalt divatot a szalonok unatkozó “hölgyeinek”, ha ilyeneknek egyáltalán van létjogosulságuk ezen a világon. Mi őrizzük meg önérzetünket és függetlenségünket ruházkodásunkban is. • (Népszava) A szétesőben levő angol birodalom eddig “British Common- welth of Nations” nevéből most már kihagy ják a “British” jelzőt, hogy a köztársasággá lett India továbbra is tagállam maradhasson. így Indiában a király is megmarad, meg a királyellenzők is jólaknak. • A húskonzervek árát 35 százalékkal leszállították. Spanyolországban teljes vallásszabadság van, — hozzák a hírek. A spanyol kormány is megerősíti, hogy Spanyolországban mindenki szabadon gyakorolhatja a vallását, — aniig az a vallás római katolikus.
