Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)
1949-05-28 / 1581. szám
HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879 VOL. XXXVI. ÉVFOLYAM CLEVELAND, 1949 MAY 28 NO. 1581 SZÁM Nem sikerült a Franco csíny HETÍÍ krónika AZ EGYESÜLT NEMZETEK NEM VONTA VISSZA A SPANYOL FASISZTA DIKTÁTORRA VONATKOZÓ HATÁROZATÁT. — ANGLIA ÉS AMERIKA KÉTSZÍNŰ VISELKEDÉSE. FLUSHING, N. Y. — Az Egyesült Nemzetek Általános Tanácsa 26 szavazattal 15 ellenében helybenhagyta azon előző határozatát, hogy a tagállamok ne tartsanak fenn követségeket a fasiszta Francisco Franco által uralt Spanyolországban. Ezen határozatot a United Nation még 1946-ban hozta. Most négy délamerikai állam (Brazília, Bolivia, Columbia és Peru) azt javasolták, hogy ezt a határozatot he-*-----------------------------------------lyezzék hatályon kívül. A spanyol fasiszta diktatúra elismerésére már hosszabb idő óta folyik a nagymérvű agitáció. A szavazásig mindkét oldal a győzelmet remélte, mert a két legfontosabb ország, Anglia és az Egyesült Államok nagyon kétszínű módon viselkedtek. A delegátusok egy része Franco mellett, mig mások ellene nyilatkoztak. Ennek tudható be, hogy a szavazásnál mindkét állam, sőt Franciaország is hallgatott, vagyis nem álltak egyik oldalra sem. Az Amerikára hallgató egyéb országokkal együtt 16 ország tartózkodott a szavazástól, jobban mondva nem mert, vagy nem akart nyilt állást foglalni. A Szovjet Union és az orosz befolyás alatt álló országok természetesen éles harcot folytattak Franco elismerése ellen. A legsúlyosabb beszédet a lengyel Julius Katsuchy tartotta, aki nyiltan megmondotta, hogy Amerika és Anglia csak szavakkal tartanak a demokrácia mellett, de nem a valóságban. Katsuchy állítása szerint Anglia katonai szerződést akar kötni Francoval és már “jet” repülőgépeket is szállított a fasiszta diktátornak. Ezen határozat értelmében a United Nation szervezetbe tartozó államok nem küldhetnek nagykövetet, vagy követet, illetőleg a diplomáciai kapcsolatnak megfelelő legmagasabb rangú tisztviselőt Spanyolországba addig, amig ez a dolog újabb döntés alá nem kerül. Szakszervezetek szétszervezése CLEVELAND — Az Ameri- I can Federation of Labor végrehajtó bizottságának gyűlése jóváhagyta az egyik albizottság azon javaslatát, hogy ez a szervezet a CIO-val és a British Trade Union Congress szervezettel együtt kísérelje meg a “szabad szakszervezeti világfe- deráció” megalakítását. William Green, az AFL elnöke bejelentette, hogy a CIO és az angol szakszervezetek tanácsa már jóváhagyta a hasonló javaslatot, igy az AFL is kinevezi delegátusait azon előzetes konferenciára, amit junius 26- án fognak tartani Genfben. Green kihangsúlyozta, hogy az uj “világ szakszervezeti szövetségbe” csak “szabad” szak- szervezeteket vesznek fel, amiből tehát Oroszország és az oroszokkal rokonszenvező államok szakszervezetei, — miután azok nem szabadok, — automatikusan kiesnek. A genfi konferenciára nem is hívták meg a népi demokráciák szakszervezeteit. A fő, de ki nem mondott cél természetesen az, hogy a világ munkásait a jelenlegi két termelési rendszernek megfelelőleg két egymástól élesen elválaszI tott, egymással harcbanálló csoportban akarják felsorakoztatni. William Green és társai már évek óta nem hajlandók részt- venni semmi olyan fedarációban, ahol kommunista, vagy velük rokonszenvező munkásszervezetek is helyt kaptak. A CIO eddig ellenállt ennek a politikának, de az utóbbi évben ugyancsak erre az útra lépett és kivonta delegátusait abból a szakszervezeti szövetségből, amelyben az orosz munkások is helyetfoglaltak. FORRESTAL VOLT HADÜGYMINISZTER ÖNGYILKOS LETT WASHINGTON, D. C. — James Forrestal volt hadügyminiszter a kórház 16-ik emeletének ablakából kiugrott és azonnal meghalt. Hetekkel ezelőtt komoly cikkben irtuk meg, hogy Forrestalt azért menesztették a hadsereg éléről, mert elmezavar mutatkozott rajta. Csak véletlen, hogy ebben az állapotban nem vitte a nemzetet egy újabb háborús vérfürdőbe. ÖSSZEGYŰJTI . . . (f.) . . . Senki se gondolta azt, hogy az amerikai magyar társasélet zür-zavaros porondján egyszerre csendélet lett, azért, mert egy csendőr vette kezébe a vezetést az irányt mutató legnagyobb napilapnál. Habár észre lehet venni, hogy az Amerikai Magyar Népszava irányvonalán változás van amióta Sulyok lett a főszerkesztő, de ez a változás inkább csak a reakciós társaság belső életére van kihatással, akik mintha csak csendőr szuronnyal a kezében egymás ellen állandóan rohamra készen állanának. Nem tudom hát megérteni, hogy egyesek miért rójják meg az Amerikai Magyar Népszavát csak azért, mert egy csendőrőrmester kezébe tették a főszerkesztői irányítást. Jobban hozzá illő alakítást még faragni sem lehetett volna az Amerikai Magyar Népszava múltjához, jelenéhez és jövőjéhez sem. Amig tehát ilyen szépen elvégzik a “kulturmunkát” az amerikai magyar társaséletben nekünk kevés beleszólásunk lehet és az aztán nem annyira fontos, hogy néha leteszik a szuronyt és csak úgy az általuk hirdetett nagy magyar kultúra dicsőségére, egymást finoman szemközt köpködik, a gyűléseiken lemarházzák, sőt a legújabb divat szerint elég gyakran a new yorki szalonokban egymást poháral verik fejbe. Lehetséges, hogy az ilyesmi csak kiképzési gyakorlat a tényleges csendőrszuronyi képes s é g r e. Szemrehányást azért tehetünk nekik, mert a new yorki hüség- tüntetésen, az amerikai magyar társasélet hü képét mégsem szimbolizálták úgy, ahogy az illett volna. Mert a gyászruhába öltözött és rabláncra vert igazán szerencsétlen gyászmagyar, mégis szimbolizálta volna a magyar nép sorsát, ha mögöttük Sulyok főszerkesztő ur régi csendőri uniformisába öltözve kisérte volna őket. Hogy aztán az ilyen misszió nem pászol a főszerkesztői hivatásához ezt elhisszük, de ugyanez a szabály aztán vonatkozik a csendőri múlt és a fő- szerkesztői jelenre is. Nézegetve a hüségfölvonulás fényképeit, ott láttuk néhány munkás- mozgalmi renegát pofaképét is, darutollal a kalapjuk mögött. Legalább ezek közül öltöztettek volna föl egyet csendőrnek és igy kisértették volna a gyászruhás marsolókat. Igaz, hogy ezeknek meg viszont a múltjukhoz nem illett volna a csendőri uniformis, de a jelenüket és a jövő- jükgt a leghűségesebben szimbolizálta volna. Hogy ezek a volt munkásmozgalmi alakok, még mindig megbízhatatlanok abban a hűség táborban, mely a csendőrszurony körüli Magyar Szövetségben hü- ségeskedik és ehez még a kalap mögé tűzött darutoll nem elég hüséglevél, hát még ez sem képezhetett akadályt. Mert ott a helyszínen levő Spellman cardi- nális előtt kalapot emelve, letették a hüségvizsgát és megkaphatták volna a munkásmozgalmi múltjuk legyónása után a fölmentő oklevelet. így aztán testvéri szeretetben ölelkezhettek volna a nagy hűségben, Amerikai Népszava, csendőrszurony és munkásmozgalmi renegátok. Ebben a hüségtársaság- ban már a borospoharaknak volt missziója a továbbfejlődésben még a szódásüvegek “kulturális” használatára is rákerülhet a sor. Irányváltozásról beszélve valamit okvetlen tisztázni kell az Amerikai Magyar Népszava csendőri szerkesztőjével. Ugyanis a május 18-iki számban nagy cikket közölnek a UN-ben történt leleplezésről, mely a magyar nép kizsákmányolását tárja föl, az oroszok által kierőszakolt titkos szerződések kapcsán. Eszerint az oroszok a termelésben létrejött profitot kiviszik az országból anélkül, hogy abba a magyar kormánynak beleszólása lehetne. Itt van az, amit nem tudunk megérteni sehogy sem. Ugyanis az Amerikai Magyar Népszava pár éven át mást sem tett, csak arról kiabált, hogy az oroszok elvittek mindent Magyarországból. Állatállományt, nyersanyagot, vasúti felszereléseket, gépeket, búzát, mindent- mindent, sőt még a munkaképes férfiakat is, mint rabszolgákat elhurcolták Szibériába. Most aztán az Am. Magy. Népszava csendőrszerkesztője “titkos szerződések” leleplezésének nyomán vezércikkezik, melyben azt próbálja állítani, hogy az oroszok csak ezután fogják kirabolni a magyarokat. Vagy az Am. Magy. Népszava olvasói annyira szellemi szegénységben szenvednek, hogy emlékező képességük egyáltalán nincsen, vagy pedig a csendőrszerkesztő szenved ugyanezen betegségben. Ha pedig nem, ak(Folytatás a 4-ik oldalon)
