Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-05-07 / 1578. szám

a oiuai BÉRMUNKÁS 1949. május 7. HÍREK MAGYARORSZÁGBÓL Nemzetközi szemle (a.l.) A gyorsan változoó nemzetközi eseményeket figyelve azt látjuk, hogy ténylegesen nem a politikai irányítja azt, hanem azt látjuk, hogy ténylegesen nem a politika irányit ja azt, hanem ga a politika is. Ma a nemzetközi kérdések között első helyen a kínai polgár­háború van. Tudvalevő dolog, hogy nem a kommunista agitáció juttatta bukásához a nemzeti kormányt, hanem Chiangéknak nép­fosztó korruptsága. Nem lehet eltitkolni, hogy az Egyesült Államok állandóan se­gítették Chiang Kai Shek bandáját uralmon tartani; ami az Egye­sült Államoknak több mint 2 billió dollárjába került. Mindezen segítségek dacára, a polgárháború már bizonyára a néphadsereg győzelmével fog végződni. Sokan, de különösen a halálra ijedt kapitalizmusnak politikai cselédei nem tudják megérteni, hogy Anglia és az Egyesült Államok miért nem avatkoznak bele ebbe a harcba. Az amerikai kapitalizmus látja, hogy Kínában a volt ural­kodó osztály már menthetetlen. Tudják azt is, hogy a kínai nép nem felejtette el, hogy az Egyesült Államok pénzel és háborús anyagokkal segítették Chiangékat a kínai nép ellen. Mostan azu­tán mint akik jól végezték dolgukat, a polgárháború befejeztével üzleti szerződést szeretnének nyélbeütni. Angolország már más­képpen gondolkozik, mert a távol keleti gyarmatainak egyrésze Kínával határos és már félnek, hogy a népi forradalom kizavarja őket Ázsiából. Azért próbálkoztak beleavatkozni a kínai polgár­háborúba és hadihajókat küldtek a Yangtze folyóra. Churchill a vén háború uszító már jósolgatja, hogy a harmadik világháború Ázsiából, fog kiindulni. Ázsiából visszatérve a nemzetközi helyzet változásáról sut­tognak Európában is. Találgatnak, szimatolnak és nagy erkölcsi győzelemről számolnak már be előre itten Amerikában. A találga­tások között, a berlini zárlat képezi a legfőbb pontot. Lehet, hogy mire ezen sorok nyomásra kerülnek már a zárlatot fel is oldották. Ami a dologban a legfontosabb, hogy mikor az oroszok a zár­latot elrendelték, akkor az volt az ürügy az esetleges háború meg­kezdésére. Nagy volt az ijedelem, mindjárt megkellett szavazni az állandó hadsereget. Mostan, hogy esetleg a zárlatot az oroszok beszüntetik, Berlinben még nagyobb a riadalom, mert esetleg a tényleges béke megkötése kerül napirendre. Milyen borzasztó csa­pás lenne ez a háborús uszitókra, na meg a muníció gyárosokra is! Már az Egyesült Államok külügyi képviselete kinyilatkoztatta, hogy ha a béketárgyalások Németországra vonatkozóan meg is kezdődnek, azért a háborús készülődésnek minden akadály nélkül folyni kell, mert a kommunizmus réme tovább is fog fenyegetni. A nagy politikai győzelmeknek hátterében mindig gazdasági mozgató erő van. Talán mondanunk sem kell, hogy itt az Egyesült Államokban egy ipari pangás fenyegeti a nagyon “demokratikus” kapitalista rendszert. Ennek azonban nem szabad megtörténni, éppen mostan, amikor olyan sok dicshimnuszokat zengenek erről a “magasztos” rendszerről. Már lassan megmondják őszintén, azért kell a Marshall terv és azért kellett az Atlantic szerződés, hogy piacot biztosítsanak az amerikai áruk számára. A németországi kérdésben is nagy vereséget szenvedtek a nyugati kocapolitikusok, akiknek állandóan a világpiac meghó­dítására adnak utasítást a kuliszák mögötti kapitalisták. Erre vonatkozólag Herold Ickes, a volt belügyi államtitkár ezeket mondja, hogy nem kell félni sem a bel, sem a külső árulók­tól, hanem megfigyelés alá kell venni J. A. Krugot — a jelenlegi belügyi államtitkárt és Harrimant, a Marshall terv utazó megbí­zottját, akik a náci Németországot akarják visszaállítani és a né­met háborús gépezetet felépíteni. A kapitalizmusnak mindig csak egy célja van, a munkások által termelt javakból profitot csinálni. Erre vonatkozóan éppen most jelent meg egy hir, hogy “mivel nagyon sok áruból már túl­termelés van, azért a zárlatot fel kell oldani és a kelet európai ál­lamoknak szabad legyen ezen árukat, minden külön engedély nél­kül eladni.” Ugylátszik, hogy a kapitalisták hisznek abba a régi közmondásba, hogy “a pénznek nincsen szaga.” A fenti határozatban Oroszországot és a körülötte levő álla­mokat sorolják fel. Azután politikailag kigyót-békát fognak rá­juk kiabálni. Az nem is fontos, hogy kinek milyen politikai nézete van, mert a jó üzletember csak a profitot tartja a legfontosabb­nak. Mivel a görög kérdés is a nemzetközi problémához tartozik és már a 400 millió amerikai adomány elfogyott és a háború még mindig tart, sőt még a néphadsereg állandóan győzelmet arat a fasiszta kormánycsapatok felett, azért azután Mr. Acheson a külügyi hivatal feje a szenátustól még néhány száz millió dollár kiutalását kérte. Sokan azt gondolják, hogy az amerikai meg az angol tőkések milyen “jó” szándékkal védelmezik Görögország­nak a függetlenségét, pedig csak a saját gazdasági érdekeik van­nak az egésznek hátterébe. És ha ezt a térképet tanulmányozzuk, akkor azt látjuk, hogy Arábia, Iraq vagy Irán olajkutai vannak 'a háttérben. Ezzel kapcsolatban ha Görögországban a népuralom kerülne a kormányzáshoz, esetleg nem engednék az olajtartályokat a Föld­közi tengeren ilyen szabadon közlekedni. Minden nemzetközi kérdés hátamögött gazdasági érdek hú­zódik meg. «' HARC AZ ASZÁLY ELLEN Magyarországon az uj ötéves terv keretében 200 ezer hold szántóföldet terveznek megmen­teni öntözés utján az időjárás szeszélyeitől. Ez a terv máris megkezdődött, amennyiben az Országos Vízgazdálkodási Hiva­tal már öt öntöző Nemzet) Vál­lalatot létesített. A múltban ke­vés öntöző berendezés volt Ma­gyarországon és az is csak ma­gánosok kezében, akik hallatlan mértékben kizsákmányolták a dolgozó parasztokat. Az Országos Vízgazdálkodási Hivatal egységes irányítás alá veszi az összes vízellátást. E célból öntöző Nemzeti Vállala­tokat létesítenek. Eddig öt ilyen vállalatot hívtak életre. Ezek: Tiszafüredi öntöző Nemzeti Vállalat a Tisza baloldalán, Szolnok vármegye területén mű­ködik, Kunhegyes székhellyel. A második Körösvidéki Ótöző Nemzeti Vállalat, Gyula szék­hellyel. Ez Szarvas, Gyoma, Szeghalom, Dévaványa, Turke- ve, Mezőberény, Sarkad és Be- rettyófalu vidékére terjed ki. A harmadik a Duna-Tisza öntöző Nemzeti Vállalat, Budapest székhellyel. Területe Pest me­gyének a Duna völgyébe eső ré­sze, továbbá a Tisza völgyének Szolnoktól déli része, Pest, Csongrád és Bácsbodrog megyé­ben. A negyedik Hódmezővásár­helyi öntöző Nemzeti Vállalat. Ez Szentes és Hódmezővásár­hely csatornarendszerére terjed ki. Az ötödik a Hortobágyi ön­töző Nemzeti Vállalat, amely a Hortobágy területén kezdi meg a működését. Ennek székhelye Debrecen. MIT MUTAT A NÉPSZÁMLÁ­LÁS A magyarországi népszámlá­lás eddigi adataiból kitűnt, hogy Magyarországon még mindig több mint százezer felnőtt nem tud imi és olvasni. Ezek több­nyire falusiak, legnagyobb ré­szük falusi parasztasszony, de vannak közöttük elég jelentős számban férfiak is. Ez a régi “úri uralom” népel­lenes politikájának a következ­ménye, amely tudatosan tartot­ta szellemi sötétségben a falu népét. Az az uralom csak olyan parasztot akart, aki csak imád­kozni és dolgozni tanult meg. A jelen kormány már eddig is 709 tanfolyamot rendezett az írás­tudatlanság megszüntetésére. Idős parasztasszonyok most ta­nulnak irni-olvasni, mert tud­ják, hogy ez számukra is uj éle­tet nyit. A HITBIZOMÁNY TEMETÉSE Végre az országgyűlés is megszavazta a hitbizományok megszüntetésére vonatkozó tör­vényt. Ezzel ez a középkori, pa­rasztellenes intézmény jogilag is megszűnt Magyarországon. A hitbizomány volt az úri uralom legerősebb talpköve, amely nyo­morban tartotta a magyar né­pet. A szegény embertől adóba vagy más tartozásba még az utolsó párnáját is elvették, de a gróf ezerholdas hitbizományi birtokához nem nyúlhattak, akármennyi adósságot csinált is a “gróf ur”, mert védte a hit­bizományi törvény. A hitbizo­mány urainak mérhetetlen va­gyon és jövedelem mellett sem­mi kötelezettségük sem volt. Műkincsekkel megrakott kasté­lyaikban dőzsöltek, mert az ura­dalmakon a kizsákmányolt pa­rasztok ezrei vagy tízezrei dol­goztak számukra. A most elfo­gadott törvény jogilag is rátet­te a koporsófödelet erre az in­tézményre, amelyhez annyi sok pusztulás, átok, vér és könny tapad. TÚLBUZGÓ PÁRTTAGOK A Magyar Dolgozók Pártja el­lenőrző bizottsága kizárt öt vi­déki párttagot, mert azok hiva­talos megbízatás nélkül kimen­tek a tanyákra ellenőrizni, hogy a vagyonosabb parasztok, — akiket kulákoknak neveznek, — miként bánnak a cselédeikkel, sőt mi több, még két nagygaz­dát tetlegg is bántalmaztak. Az ellenőrző bizottság a túlbuzgó párttagokat, akiknek önkényes fellépése nem egyeztethető ösz- sze a párt politikájával, kizárta a pártból. KIS HÍREK NAGY DOLGOKRÓL Alumíniumból készült iroda­bútorokat exportálnak Magyar- országból Angliába és Izraelbe. Hasonló cikkek exportálására tárgyalások folynak a Szovjet Unionnal, Hollandiával, Argen­tínával, Indiával és Délafriká- val. A Margitsziget újjáépítésére, parkírozására újabb öt és fél millió forintot szavaztak meg. A népszámlálás szerint Ma­gyarországon az analfabéták száma körülbelül 2 százalék. A kultuszminisztérium tervet dol­gozott ki, az írástudatlanság teljes megszüntetésére. A fővárosi Vegyészeti Intézet jelentése szerint a kifogás alá eső élelmicikkek hányada az idén már a tavalyinak felére esett. A Közellátási Hivatal jelenté­se szerint Budapest naponta 40 vagon kenyeret és hétszázezer péksüteményt fogyaszt. A liszt­ellátás szintén jelentős mérték­ben javult. A Gazdasági Főtanács elren­delte, hogy a vidéki vendéglők étel árait csökkenteni kell. Magyarország hosszúlejáratú adósságai jelenleg 3,211,721,195 forintot tesznek ki. A rövidlejá- ratu adósságok összege, bele­értve az üzemek részéről igény­bevett hiteleket is, 851,381,512 forint. A budapesti autóbusz hálózat ma 80 százalékkal hosszabb, mint 1938-ban volt.

Next

/
Thumbnails
Contents