Bérmunkás, 1949. január-június (36. évfolyam, 1560-1585. szám)

1949-04-23 / 1576. szám

6 oldat BÉBMU NKÁ S 1949. április 23. FONTOS HÍREK 159 NÉMET GYÁR SORSA A győztes nagyhatalmak elő­zetes határozatát, mely szerint a német iparnak a haditermelés­re alkalmas részét leszerelik és a győztes országok között szét­osztják, most az amerikai ban­károk unszolására, akik nagy­ban megszerezték a kontrolt sok német gyár fölött, 159 ilyen gyárat nem szerelnek le és szál­lítanak el, hanem ott marad és rövidesen üzembe hozzák. Anglia és Franciaország na­gyon ellenezte ezt a határozatot, mert nem annyira a gyárak megszerzése, melynek nagy ré­szét úgy sem használták volna, hanem a piacok elvesztése na­gyon sulytja ezeket a szomszé­dos országokat. Már is azon sírnak, hogy az olcsóbban gyár­tott német áruk kiszorítják az angol-francia árukat a piacról. Mi lesz, hogy ha ezen 159 gyá­rat is teljes üzembe hozzák és fogják ontani a készárukat a világpiacra ? Már két háborút vívtak leg­inkább a világpiac meghódítá­sáért és amikor meghódították, akkor is vissza kell adni, nem csak a németeknek, hanem még a japánoknak is, ha nem akar­ják, hogy azon országok a szo­cializmus útjára térjenek. Más ut nincs a részükre. De viszont, ha a német, japán munkásmilliókat fogják dolgoz­tatni, aránylag sokkal olcsób­ban mint az amerikai munkás dolgozik, akkor meg itten kell milliókat kidobálni a gyárakból. De az amerikai munkásnak még sokat kell tanulni, amig az a veszedelem állna fen a kapita­lista osztály részére, hogy itt is szocializmust követelnének a munkások, mint Német, Japán, Franciaországokban és Angliá­ban. így hajlandók lesznek az amerikai munkásokat feláldoz­ni, hogy rendszerüket ideig-órá- ig megmentsék ezen országok­ban. GESTAPO A CIO-BAN Herbert A. Philbrick, aki a FBI-nak dolgozott már kilenc be. A mi kötelességünk, ame­lyet eddig is híven teljesítet­tünk az, hogy kihangsúlyozzuk a munkásforradalom egységét, szükségességét, hogy azzal se­gítsük az ő harcukat, hogy meg nem alkuvó kitartással harcol­junk a nemzetközi imperializ­mus ellen és nem legutoljára is­mertessük az Ipari Unionizmus szerepét a szocialista társada­lom megvalósításában. Ezért a szerepért szerette meg a magyar munkásság a la­punkat, ezért megy keresztül minden odaküldött lapszám számtalan kézen és ezt a becsü­letes forradalmi szerepet, nem cseréli fel, nagyképüsködő, za­vart keltő okoskodással, igaz­ságtalan kritikával. Mi becsülettel, nemzetközi szolidaritással vívjuk meg a mi harcunkat a kapitalista terme­lési rendszer elleni front ma­gyar nyelvű vonalán. éve, eskü alatt vallotta, hogy csakis azért állt be nem csak a kommunista pártba, hanem a CIO-ba is, hogy azokra kém­kedjen a FBI részére. Nagyon jó volna megtudni, hogy hány ilyen kém működik még a CIO- ban? Akkor tiszta képet alkot­hatnánk, hogy kik és miért kezdték meg a unionok széjel- szaggatását, a vörös festékkel való mázolást és azok elleni har­cot? Kik harcolnak a szocializ­mus eszméje, sőt még az árnyé­ka ellen is, hogy megvédjék a szentséges kapitalizmust az agi­tátoroktól, szocialista eszméket hirdetőktől. MEGZAVARODOTT háboríts uszító Drew Pearson azt kürtölta világgá, hogy James Forrestall, aki hadügyminiszter volt, meg­zavarodott, kirohant a kórház­ból ahol ápolás alatt van és lát­va egy tűzoltó kocsit azt kia­bálta, hogy jönnek az oroszok. Ez nagyon is helyesen illuszt­rálja az ilyen háborús uszítok lelkivilágát. Mert ilyen elmeza­varodott állapotban az az eszme dominál, melynek légnagyobb hive volt még “józan” eszes ál­lapotban. , Most még csak azt volna jó megtudni, hogy Forrestall zava­rodott elméjű volt-e, amikor még állásában a háborús nagy dobot verte, a háború mellett agitált, vagy csak azután zava­rodott meg, amikor ezen fontos állásból kitették? Amig a nagy lapok szépíteni akarják a dolgot és csak kimerülési állapotnak nevezik, ezzel szemben mi is hajlandók vagyunk elhinni, hogy CSAK megzavarodott el­méjű egyének akarhatnak há­borút. MI VAN BURMÁBAN? Az amerikai papir-függöny teljesen letakarja a Burmában történt eseményeket. Ugyanis két hete, amikor a legutolsó hí­reket közölték, azt Írták — egy kis eldugott hirecskében, — me­lyet a három nagy detroiti la­pok közül csak egyben közöltek — hogy a burmai kormány bé­ketárgyalásokat kezdett a for­radalmárokkal — a vörösökkel. Azóta hallgatnak, de a régi mértéket véve használatba, ha nem hoznak hirt valahonnan, akkor ottan a béke és a nép ér­dekében nagyon jól alakul a helyzet, mint Kínában is. A burmai kormány, melyet az angolok támogattak, elvesz­tette nem csak befolyását, ha­nem területeinek is legnagyobb részét, ezt is igyekeztek az ame­rikai lapok eltitkolni, letakarni és legjobban rettegnek azon le­hetőségtől, hogy ottan is a nép győzelmével béke lesz. Béke és haladás, ahol nem fogják meg­tűrni .a kizsákmányolókat, leg­inkább az angol-amerikai tőké­seket. GÖRÖGÖK!A GÖRÖGÖK! Ezekről nagyon barátságosan írnak, vezércikkeznek az ameri-1 kai lapok. Legújabban nagy szenzációs leleplezéseket hoz­nak, elfogtak 80 állítólagos ösz- szeesküvőt. Arról is hoznak — ámbár nem szívesen — híreket, hogy azok a sokszor megsemmisített, lekaszabolt, kiirtott forradalmá­rok újból .feltámadtak, még pe­dig jóval husvét előtt és na­gyon keményen visszaütöttek a királyi csapatoknak, akik már többször kiirtották őket. Ezen összeesküvés persze, hogy megtörténik. A királypár­tiak összeesküdtek a nép ellen, mely össszeesküvésben az ame­rikai tőkések is résztvesznek, de mivel még a királyi összeeskü­vők vannak hatalmon, igy a nép közül fogdosták össze azokat, akik a királyi hatalom ellen esküdtek össze és valószinüleg tömegesen kivégzik őket. De ha majd a király elleni összeeskü­vők kerülnek hatalomra — ami késik az nem múlik — akkor mennyire fognak sírni az ame­rikai Urak, hogy a királyi össze­esküvők közül majd jónéhányat kivégeznek, visszafizetik a baj­társaik kivégzését. Persze arról, hogy a görög királyi összeesküvők százával végzik ki a nép harciasabb ré­szét, csak lelkesedéssel Írnak az amerikai lapok, de ha valahol a nép csukja be a tőkések és a királyi összeesküvők vezéreit, akkor jajgatnak, mint akinek a tyúkszemére léptek. Például Magyarországon a háborús bűnösöket, gonosztevő­ket is beleszámítva, nem végez­tek ki annyi egyént, a háború óta, mint Görögországban egy- egy évben végeznek ki, politikai okok miatt. Mégis Magyaror­szágot akarják barbárnak fel­tüntetni és Görögországot ha­ladó demokráciának. Most az a hir jön, hogy ezek a királyi ösz- szeesküvők olyan gyenge lábon állnak, hogy a kormányuk be­adta a lemondását, MÁR ME­GINT! NYOLCSZÁZ EMBER, NYOLCSZÁZ CSALÁD Egy kis hir jelent meg a la­pokban, a Nash-Kalvinator le­fizet nyolcszáz embert. Nyolc­száz ember ugyanannyi csalá­dot jelent, ezek közül ötszáz Grand Rapids, Mich-ben lakik. Ez egy kicsi város, igy nagyon sokat jelent a kereskedőknek, hogy ezek elveszítették vásárló képességüket. Ez megismétlő­dik még nagyon sok amerikai városban. Mint a felgöngyölitett hó, csak nő, nő, mig végre mint lavina elönti az eg^gz országot. Mert akik nem vásárolhatnak, azoknak a részükre nem lesz el­adva, felhalmozódik, még több munkanélküliséget okoz. De ugylátszik, hogy kell ilyen lecke az amerikai munkásságnak. Az ötéves terv célja A magyarországi újságok mind sűrűbben foglalkoznak az uj ötéves népgazdasági terv is­mertetésével. Az uj gazdasági terv főfeladata az iparosítás menetének meggyorsítása. En­nek alapja viszont első sorban is a nehéz és a gépipar fejlesztése és a mezőgazdaság elmaradott­ságának a felszámolása. Vajda Imre, a tervhivatal elnöke ki­jelentette, hogy az ötéves terv befejeztével a jelenlegi agrár­ipari Magyarországból ipariag­rár állam lesz, — vagyis amig most még mindig a mezőgaz­daságon van a fősuly, az ö :éves terv sikeres végrehajtása után az ipari termelés veszi át a fon­tosabb szerepet. Az uj terv szerint 35 milliárd forint kerül majd beruházások­ra. Ebből 6 milliárdot a mező- gazdaság, hatot a közlekedés, 3 és fél milliárdot a szociális és kulturális intézmények fejlesz­tésére, 17 milliárdot az iparok emelésére, 2.5 milliárdot pedig lakások építésére fognak fel­használni. A terv sikeres keresztülvitele esetén Magyarország jelenlegi nemzeti jövedelme 60 százalék­kal fog emelkedni. Az ipari ter­LOS ANGELES FIGYELEM! Az IWW los angelesi cso­portja Munkás Iskolát tart 223 W. 2nd Street, Room 202 alatt minden pénteken esti 7:30 kezdettel. Az előadások az Ipari Unionizmus tanításá­val és alkalmazásával foglal­koznak. melvény az 1938-as év 230 szá­zalékával lesz egyenlő, a mező- gazdasági termelés pedig 127 százalékra for emelkedni. Az uj ipari terv 300,000 uj ipari mun­kás beállítását teszi szükséges­sé. A szövetkezetek a terv fo­lyamán 1 milliárd és 200 millió forint uj beruházásokat kapnak, 1500 községbe vezetik be a vil­lanyt s az 1938-as átlagos élet­színvonal másfélszeresére fog emelkedni. ÉPITŐGÁRDA 1948-49-ik évre: L. Birtalan, Cleveland..... 5.00 J. Búzái, Cleveland........... 5.00 L. Decsi, Akron............... 6.00 I.. Gáncs, Carolina............. 3.00 Mrs. L. Gáncs, Carolina .... 3.00 I. Farkas, Akron ............... 5.00 J. Feczkó, New York ....... 6.00 L. Fishbein, New York___12.00 J. Fodor, Cuy. Falls........... 5.00 P. Hering, Buffalo............. 5.00 J. Kollár, Cleveland........... 6.00 A. Köhler, Chicago ........... 5.00 M. Krieger, New York ..... 3.00 A. Kucher, Pittsburgh..... 7.00 A. Lelkó, Pittsburgh......... 7.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 6.00 J. Mogor, Cleveland........... 2.00 A. Molnár, Cleveland ....... 6.00 J. Munczi, Cleveland ......... 4.00 L. Páll, Ambridge............. 9.00 P. Pika, Chicago ............ 2.00 J. Reppman, Detroit ____ 8.00 G. Scherhaufer, Cleveland 2.00 A. Severa, Berwyn ..,........ 1.00 J. Szilágyi, Cleveland ___ 8.00 S. Székely, Cleveland ....... 9.50 J. Vizi, Akron _______ 10.00 J. Zára, Chicago _____ 6.00

Next

/
Thumbnails
Contents