Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-07-10 / 1536. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS

OF THE WORLD

Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March 3, 1879

CLEVELAND, 1948 JULY 10 .)

VOL. XXXV. ÉVFOLYAM

NO. 1536 SZÄM

Szervezett gazdasági erő

A kormány részéről is elítélik a

(a.l.) A haladó szellemet képviselő emberiség feltétlen olyan utón kell, hogy haladjon, amely teljesen biztosítja a jövőt, bármilyen stagnálás ellen. A tervszerű gazdálkodás, már magában is nagy előnyt jelent a kapitalista termelési mpddal szemben. A magántulajdonra épült kapitalista rendszerben nem azért termeltetnek, hogy a népek szükségletét kielégítsék, hanem csupán csak azért, hogy az eladott árukból profitot csináljanak.

Ilyen gazdasági rendszerbe, különösen ahol a technika fejlődése annyira meggyorsította a tömegtermelést, hogy a bérért dolgozók nagy tömege sohasem tudja visszavásárolni a bérénél sokkal magasabbra szabott árukat. Ennek természetes következménye, csak egy termelési anarchiában végződhet.

A feltörekvő proletáriátus végcélját csak úgy érheti el, ha arra tervszerűen fölkészül. Magát a munkásmozgalmat és az ezzel járó osztályharcot, a munkaerőt kizsákmányoló kapitalista rendszer hivta életre. A munkásosztálynak nem is lehet tehát más a cégcélja, hogy a kizsákmányolást szüntesse meg.

A józanul gondolkodó munkások, akik ihár fölismerték azt a tényt, hogy a munkásoknak tényleges erejét, csak a gazdaságilag jól megszervezett termelő erő képezheti. Azért a megszervezett gazdasági erőt úgy kell fölhasználni, hogy ez legyen a mérvadó a munkásosztály végleges felszabadításakor. '

Ha aza^at a küzdelmeket, amelyekért a munkásosztály már annyi áldozatot hozott, ténylegesen részletezzük, akkor azt is megállapíthassuk, hogy hol követtünk el tévedéseket és hogyan lehet ezeket a tévedéseket a jövőben elkerülni.

Lényeges a munkásosztálynak küzdelmében, hogy közösen, egy jól megszervezett gazdasági szervezeten keresztül cselekedjünk az összeség érdekében. Egy ilyen egységes cselekedetre a a munkásosztály csak úgy lesz képes, ha egységesen szervezkedik és minden válaszfalat ledönt munkás és munkás között. Ennek az egységes cselekedetnek elérésére, a munkásosztálynak okvetlen föl kell, hogy építse egy minden tekintetben az osztályharc alapján álló, forradalmi ipari szervezetét.

A tényleges termelő munkásokan kívül sekinak nem lehet kizárólag osztályérdeke, egy tényleges társadalmi átalakulásért harcolni. A társadalmi -átalakulás föltétien az osztályvonalon kell, hogy történjen, mert maga a cél sem lehet más, mint az osztályok megszüntetése. A társadalmi osztályokat a gazdasági különbözetek hozták létre.

Nagyon fontos tehát a munkásosztály szempontjából, hogy minden társadalmi intézkedést szervezetein keresztül intézze. So- hanem Engedhető meg egy jól megszervezett munkás csoportnak, hogy saját osztály ügyét a munkásosztályon kívülállókra vagy még magában az osztályszervezeteiben is egyénekre bízza. Vagy alaposabban kifejezve a tényleges megértés szempontjából, hogy ne egyes egyének akarata érvényesüljön a gazdaságilag megszer-. vezett munkások fölött, hanem maga a szervezett tagság, de kizárólag szervezetein keresztül szabja meg az arra kiválasztottaknak, minden működési körét.

Ilyen alapon megszervezett munkásosztálynál nem történhetik meg egy olyan eset, hogy egyes egyének, vagy az úgynevezett vezéremberek letereljék a munkásokat az osztályharc útjáról. Éhez hasonló esetek már sokszor megtörténtek a munkásmozgalom történetében, különösen ott, ahol a munkások minden bizalmat a vezérekre ruházták és még ottan sokkal gyakoriabbak a fenti esetek, ahol a munkások nem közvetlen vívják harcaikat, hanem közvetve, másokra bízzák saját osztályérdekeik sorsát.

A forradalmi ipari szervezet zászlaja alatt csoportosult munkások a megtörtént eseményekből vonták le a tanulságokat és ezért mindig ezt a tényt szögezik le: “A munkásosztályt csak maga a munkásosztály képviselheti igazán minden harcában”. Azért egy olyan szervezet, mint az IWW, nem nevel vezéreket, mert úgy tartjuk, hogy a tagságnak kell, hogy hivatása legyen saját szervezeteit irányítani és a hivatalok betöltésére választottakat, nem mint vezéreke tesszük oda a munka elvégzésére, hanem, csak mint alkalmazottakat.

Ilyen keretek között épített ipari szervezetet mindig a tagság irányija, természetesen a köz érdekében.

Sarkalatos igazmondás amit megcáfolni nem lehet, hogy az embereknek gondolatát és cselekedetét mindig a gazdasági hely“hontalan” törvényt

A Bérmunkásban már foglalkoztunk azzal a törvényjavaslattal, amely eredeti elgondolásában segítségére kívánt lenni azoknak a százezreknek akiket a fasizmus és náci őrület elhajtott otthonukból és temérdek szenvedés után is megmenekültek a kinzókamrák poklaiból. Akik a háború után nem tudtak, vagy nem akartak visszakerülni szülőhazájukba, ahol képtelenek lennének 4az őket megtagadó emberek szemeibe nézni.

Sok hónapos nyilvános vitatkozás után a “hontalanok” segítése ügyében, de legbefolyásosabb a kelet európai országok népi demokráciára való berendezkedése következtében, mivel ennek ellenzői mindezekből az országokból kimenekültek — a képviselőház elfogadott egy javaslatot 200 ezer hontalan béfo- gadására, de annak kerete, ellenkezik a terv eredeti elgondolásával. Ezt hivatalosan megállapítja az amerikai külügyminiszter helyettese, Mr. Lovett most nyilvánosságra került levele is.

rint egyáltalán jogosulatlan az, hogy egyik vagy másik népet előnyben részesítenek. Az összes hontalan csoportokat egyenlő bánásmódban kellene részesíteni. Miért ez a kedvezés éppen a letteknek, stb., akik kevesebbet szenvedtek, mint más menekült csoportok?

Igazságtalan, hogy a kvóták 30 százalékát farmereknek kötötték le, hiszen a hontalanok 25 százaléka földműves (Ezekből az országokból elmenekült nagybirtokosokat akarja a törvény Amerikába telepíteni — szerk.) Igazságtalan ez a kedvezés azért, mert Amerikában nagy szükség van más foglalkozást és mesterséget űző emberekre is; épitőmunkások, szabók, varrónők, háztartási alkalmazottak, ápolók és ápolónőkre.

A külügyminiszter helyettes annak a reményének ad kifejezést, hogy a szenátus uj háza módosítja a képviselőház javaslatát, hogy a törvény azokat szolgálja, akik arra ráutaltak minden emberi meghatározás szerint.

A levél szerint iletélendőnek tartja a külügyminisztérium, hogy csak azokat a hontalanokat vették figyelembe, akik 1945 december 22-ig valamely németországi, ausztria vagy olaszországi D. P. táborban voltak. Igazságtalan ez azért, mert kizárja a segítségből a zsidó menekültek legtöbbjét.. Ugyanis a háború után Lengyelországban tömeges zsidómészárlások voltak s akkor körülbelül 200,000 zsidó menekült Németországba, a D. P. hontalan táborokba. Ezek közül egy sem bocsátható be Amerikába a törvény szerint.

Igazságtalan, hogy_a kvóta 40 százalékát a Litvániából, Lettországból, Észtországból és Kelet-Lengyelországból elmenekültek részére foglalták le. A külügyminisztérium nézete sze(XX)

OKUL-E ROBERT TAFT?

WASHINGTON — Clarence Brown képviselő szerint Taft ohioi szenátor, GOP elnök kandidátusi bukását “propaganda” okozta. A munkásság vezetői szerint a Taft-Hartley törvény adta meg a kegyelemdöfést a szenátornak. A párt tudta, hogy a tömegek nem fognak rászavazni az ősszel, ezért féltek tőle. A nagy közönség pedig nem felejtette el, hogyan rombolta le Taf az árellenőrzést, amely visz- szatartotta a drágasági hullámot mindaddig, amig Taft és hívei “a szabad versenyre” való hivatkozással elindították a lavinát.

zetük szabja meg. Ebből kiindulva a nincstelen proletároknak nincsen mit veszteniük.

Maga a kapitalista osztály is, csak azért ragaszkodik uralmának további megtartásához, mert gazdasági előnyöket élveznek. A kapitalizmus gazdasági erejénél fogva uralja a társadalmat és ennek megfelelőleg rendezi be osztályintézményeit. A munkásosztály, amely felszabadulásra törekszik, szervezett gazdasági erejével kell, hogy a termelési eszközöket átvegye és folytassa a termelést.

Ennek a gazdasági rendszernek megfelelőleg azután intézményeit megszervezi. Ha a munkások ezt megértik és tudatában lesznek annak, hogy a végleges felszabadulás a kizsákmányolás járma alól, csak úgy jöhet létre, ha erre a munkások tényleg szervezkednek, ez a legbiztosabb ut a célkitűzéshez.

I