Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-07-31 / 1539. szám

1948. julius 31. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZÖSÉGI SZENT JÁNOS HEGEDŰJE A ködevöknek, szépszellemek­nek hiúságuknak sértett ön­vezéreknek, szűzi tisztaságú for­radalmároknak és mindazok­nak, akik szabadság .demokrá­cia, jogegyenlőség stb. jelsza­vak alatt váltak segédcsapata­ivá, a mai magyar rendszer el­lenforradalomnak, akik rekedtté kiabálják magukat azon, hogy Magyarországon nincs szabad­sága a reakciónak, akik azon nyavalyognak, hogy nem az ő patentjuk alapján halad a ma­gyar nép a szocializmus felé, szi­ves figyelmükbe ajánlom a Bér­munkás multheti számában a fenti cim alatt megjelent vezér­cikket. Az elnevezés uj, de a módszer régi. A magyar nép a saját bő­rén tapasztalta azt, hogy a “ré­gi rend úriember típusa” milyen kegyetlenül áll bosszút a nincs­telen népen, ha az fel mer lázad- kizsákmányoló urai ellen — mint azt Verbőczy törvénybe is iktatta. Csak akkor nem Dras- kóczynak, hanem Zápolyinak, Verbőczynek, Horthynak, Héj- jasnak, Prónaynak, Bibónak hívták őket. A magyar történelem tanúja annak, hogy egyetlen népnek sem voltak hitványabb, kegyet­lenebb elnyomói, mint a magyar népnek. Urai ezer éven keresz­tül ölték, gyilkolták, rabolták ezt a népet. A világ haladhatott, az emberiség könyörületesebb lehetett, de az “igazi magyar ur” ma is ott tart, ahol az őse, aki Dózsát tüzes trónra ültette, a kurucait karóba huzattá. Négy évszázad után Horthy uribitangjai, éppen olyan förtel­mes aljassággal ölték a magyar népet, mint Verbőczyék, tüzes trón helyett tüzes kátyhára ül­tetés, szivarral égetés, karóba húzás helyett, akasztás, élve el­temetés, elevenen való megnyu- zás, herélés, vérbefojtás volt 1919-20-ban. És ma az uribitan­gok, a Draskóczyak, Szent Já­nos hegedűjét helyezik kilátás­ba a magyar nép vezetőinek, a falusi kisbirótól a köztársaság elnökéig. Ezt a tényt felejtik el a szép- lelkek, amikor ezeknek a hit­vány bitangoknak szabadságot követelnek. Ezeknek az útját si­mították odahaza a Nagy Fe- rencek, Pfeiferek, Nagy Vincék és a Payerek is. Csak a legele­mibb önvédelme a magyar nép­nek az, hogy minden eszközzel védekezik az ellen, hogy ezek a bitangok kipróbálják rajtuk a Szent János hegedűjét. NINCS KÖZÉPÚT Ne jöjjenek azzal, hogy Nagy Ferencék amerikai demokráciát akarnak. Ezt az ostobaságot már egyszer elhitették 1919-ben a magyar prolival. Akkor is Pa- yerok, Peidlék, Nagyatádiék ke­rültek kormányra, de csak na­pokig, utána jöttek Horthy ter­ror kormányai, a különítmé­nyekkel. Igaz az, hogy Payer elvtársék- nagyon szépen átvé­szelték ezt az időt, lepaktáltak Horthyval, Friedrichel, Huszár Károllyal, Bethlennel, Gömbös­sel, Darányival, sőt készek vol­tak paktálni még Szálasival is. Miniszteri, államtitkári és kép­viselői állásokért adták el a ma­gyar munkást, a magyar parasz­tot. Amig ők a nagy urakkal paroláztak, addig a különítmé­nyek gyilkolták, a bíróságok tízezrével börtönözték be a ma­gyar népet. Ezt annyira meg­szokták Payer, Szeder, Kéthly elvtársak, hogy most ők áltak azok védelmére, akikkel együtt pusziszkodtak Horthy 25 éves uralma alatt. Ők és a Nagy Vincék védték a földbirtokosokat, a nagytőké­seket, ha már nem tudták meg­akadályozni azt, hogy a földet felosszák, hogy a nagyipart, a bankokat kisajátítsák, legalább bőséges kártérítést akartak ne­kik juttatni. A magyar nép tanult 1919-ből és tanult a weimari Németor­szágból, amely elnézéseiből jött Horthy, jött Hitler, jött a náci­nyilas dögvész, a borzalmas má­sodik világháború. Értsék meg hát az itteni ró­zsaszín és vörös széplelkek, hogy Európában csak két lehe­tőség van, népuralom vagy Szent János hegedűje. Értsék meg, hogy az amerikai demok­ráciát már átimportáltuk Gö­rögországba. Abból nem kér a magyar nép, nem kér a Franco féle barátságból sem, amelyet most élesztget az amerikai pol­gári, az angol “szocialista” és a francia koalíciós demokrácia. Értsék meg a profitjukat fél­tő zsidó tőkések is, hogy ha Draskóczyak fognak újra “he­gedülni” Magyarországon, ak­kor ott a zsidóknak még az ir- magját is kiirtsák. Figyeljék meg azt, hogy itt is, otthon is milyen gyalázatos uszítás folyik a zsidók ellen. Értsék meg azt, hogy a legaljasabb árulás a ma­gyar néppel szemben az, hogy háborúra spekulálnak, mert egy uj háború Magyarország és a magyar nép teljes elpusztulását eredményezné. Erre spekulál­nak az amerikai és a “nyugati” magyar reakciósok és a vörös és rózsaszín “szabadsághősök”, akik hiába akarják magukat el­különíteni az itteni és a nyugati nyilasoktól, ahogy Payerék ma egy vonalon vannak Eckhard- tékkal, a nyugatosokkal, éppen úgy ők is, akarva vagy nem akarva, Mindszenthyék táborá­hoz tartoznak. A magyar nép ma erősen tart­ja a kezében a hatalmat, azt csak külső erőszak csavarhatná ki a kezéből, de közben elpusz­tulna nem csak a magyar nép, hanem az emberi kultúra is. AMERIKA HANGJA Amerika hivatalosan tiltako­zott az ellen, hogy odahaza az­ért üldözzenek embereket, mert az amerikai propaganda leadá­sokat hallgassák. A magyar kor­mány visszautasította ezt az ál­lítást, de tény az, hogy Amerika hivatalos rádióján a magyar rendszer ellen lázitanak az itteni liberális és reakciós magyar urak és letagadhatatlan tény az, hogy az “Amerika Hangja” bátorítja a magyar ellenforra­dalmat, hogy Amerika katonai beavatkozását várják, kérik és követelik ezek az úri bitangok. Hogy ez igy van, erre itt adok idézetet egy levélből: Lankapuszta 1948 junius 5. Kedves Sógor! . . . Megkaptam a három Bér­munkást is igen nagyszerű új­ság. Az tetszik mindenkinek és csodálkoznak, hogy Ameriká­ban is vannak velünk érző töme­gek. Mert idáig mindenki úgy hitte, hogy Amerika teljes egé­szében ellensége a népi demok­ratikus országoknak. A nyulszi- vüek felülnek a reakciós elemek suttogásának, akik alattomosan suttogják, hogy nem soká ma­rad uralmon a mai rendszer, mert majd jön Amerika és a kapitalista rendszert segíti új­ra hatalomra. Most a saját szemeikkel lát­ták, hogy Amerikában is van­nak a mi elvünkön. Akik itt ná­lam olvasták a Bérmunkást, azok közül heten beléptek a Ma­gyar Dolgozók Pártjába. Ezt az “alattomos suttogást” éleszti “Amerika Hangja”. Ezt hirdetik a reakciós “liberális” és “forradalmi” újságok is és csak a Szent János hegedűjének a szereplését igyekeznek lehetet­lenné tenni, amikor a fekete “rózsaszín” és a “forradalmi” lapokat elhallgatassák, még ak­kor is, ha azzal szépséghiba esik a sajtószabadságon. Hallatlanul nagy értékek fo­rognak kockán odahaza, a kér­dés élére van állítva, A mai rendszer földosztással, népural­mával, munkás és paraszt, bá­nyász igazgatás alatt, vagy Szent János hegedűje minden borzalmával. Magyarországon forradalom van, egy uj rendszer születik, a szülés minden fájdalmával. A forradalom nem piknik. Ott nincs középutas, csak balra vagy jobbra lehet a frontba áll­ni. Itt nincs helye a széplelkek- nek, talmudista forradalmárok­nak, akik úgy esküsznek saját patentirozott forradalmi recept­jükre, mint a zsidó rabi a szenti- rásra. Az egész világ reakciójával állnak szemben a mai népi de­mokráciák. Öntudatos proletár, bármilyen módon is képzeli el a maga hacát, csak a magyar nép mellé állhat, azt kell védenie, mert annak a védelmével vívja a saját és a világ munkásságá­nak a felszabadulási harcát. Két krízis elmullott (Folytatás az 1-ső oldalról) állandóan célpont lesz, mind a két részről. Mi bízunk a munkásságban, azok szervezett erejében és ab­ban, hogy már azok között na­gyon kevés akad. aki háborút akarna Európában. Hisszük, hogy már ottan, ahol keresztül éltek egy pár háborút, nem csak képes, de a munkásság biztosan megtudja akadályozni a háború kitörését. Vagy ha rákényszerí­tik, akkor forradalmakkal sepri el azt a kormányt és urakat, akik belesodorják őket egy uj háborúba. Ettől félnek az ame­rikaiak, ettől ijedtek meg a francia, belga, holland politiku­sok. És tudják, hogy azon or­szágok népe, munkássága nél­kül nem lehetne háborút csinál­ni. Hiszen még ki sem heverték, fel sem építették a múlt hábo­rús rombolásokat. Még sok or­szágban jól sem lakhatotta munkásság és már megint az éhség, nyomorúság, pusztulás fenyegeti őket az uraik érdeké­ben. Mi ezt audjuk, érezzük, azért bíztunk a munkástestvéreink­ben és csak is azok összetartá­sa, szervezett ereje és harcias­sága akadályozza meg a hábo­rút. Mi tudjuk, hogy az ameri­kai bankárok és vezéreik na­gyon akarják, készek rá, de az európai munkásság zöme nélkül, vagy azok akarata ellenére nem lehet és igy reméljük nem lesz háború. ELVINY1LATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin esen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir ják akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a vüá* munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot apóinak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. , , . E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály erdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be- Büntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. m , ... . E maradi jelszó helyett :“Tisztesseges napibert, tisztesseges napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR RENDSZERRELn , A munkásosztály történelmi hivatasa. hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az aj társadalom szerkezetét épi*iűk u régi társadalom keretein belül

Next

/
Thumbnails
Contents