Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-07-31 / 1539. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1948. julius 31. Sokan meg sem értik (a.l.) A háborús uszítás és másoldalról a háborús félelem, állandóan napirenden van. Azoknak a politikai vezetőknek, akik ennek az országnak uralkodó osztályát képviselik, minden igye­kezetük arra irányul, hogy hűen szolgálják a gazdaságilag kivált­ságos osztályt. Az általános néptömeg természetesen minden utó­gondolat nélkül hiszi, hogy a társadalom létezése — vagy pusztu­lása— van attól függővé téve, hogy a magántulajdonra alapozott kapitalista rendszer kényszerülve lesz-e utat engedni, egy mainál sokkal célszerűbb gazdasági berendezkedésnek. Nagyon nagy feladat vár azokra, akik megakarják értetni a nétömegekkel, hogy tulajdonképen melyek azok a nagy hibák, ami által az emberiségnek állandóan rettegésben kell élni. Tudjuk a napi eseményekből, hogy állandóan puskaporos a levegő. Az embereknek legnagyobb hibája az, hogy önmagukat nem ismerik és csak hosszú magyarázatok után lehet, különösen a földhözra­gadt szegényekkel megértetni, hogy az ő sorsuk, vagy gazdasági helyzetük nem azonos a gazdaságilag kiváltságosokéval. A fen­tebb nevezett tömegek mindig kaphatók a gazdasági kiváltságo­sak védelmére. Éppen olyan nehéz kiábrándítani a társadallmi tudatlanság sötét verméből az embereket, mint a szellemi elnyo- mottságból, amit a dogmatikus vallás oltott bele az emberiségbe. Bevezetésül a fentieket előrebocsátva, nagyon könnyen meg lehet magyarázni, miért van az, hogy a mai bonyolult nemzetközi viszonyokat sokan meg sem értik. A technikai fejlődés ugyan gyors léptekkel halad előre, de a társadalmi viszonyokat még min­dig a régen idejét múlta, ökrös szekér viszonyainak megfelelőleg irányítják azok, akik gazdasági kiváltságuk révén, teljhatalmú urai a társadalomnak. A mai háborús uszításoknak hátterében kizárólag az az osztály áll, amely nem hive semmilyen gazdasági változásnak. Nem akarják megérteni, hogy a föld forgását ők nincsenek hivatva megállítani. Ezzel kapcsolatban a fejlődést nem lehet megakadályozni másképpen, csak úgy, ha az egész emberi társa­dalmat akarjuk elpusztítani. A kapitalizmus szívesebben látja az egész emberiség pusztulását, mint utat engedni egy fejlettebb tár­sadalomnak, amelyben az előnyöket nem csak egyesek, hanem mindenki élvezze. Azok, akik még most sem tudják megérteni, hogy a kapita­listák miért ragaszkodnak annyira a magántulajdon rendszeré­hez, ezek azt sem tudják megérteni, hogy kizárólag a magántu­lajdon rendszerére épült kapitalizmus okozandó minden háború­ért, mert csak ez az egyedüli mód, uralmuk megtartására. Ezzel kapcsolatban eljutottunk azon ponthoz, hogy ténylegesen fenye­get bennünket egy másik világháború és hogy tulajdonképpen kik és miért uszítanak háborúra. Ennek az országnak gazdasági szakértői a napokban egy számbeli kimutatást hoztak forgalomba, amely igen értékes bi­zonyítékul szolgál azok számára, akik a technika fejlődését ve­szik alapul és aszerint akarják a társadalmi fejlődést párhuzam­ba hozni. A gazdasági szakértők megállapítása szerint ebben az országban a legutolsó negyven érven a technikai fejlődés révén, a termelés megötszöröződött. Vagyis, amig 40 évvel ezelőtt egy bizonyos munka elvégzésé­re 5 órai munkaerőre volt szükség, ma csak egy órai munkaerő szükséges. Azonban a dolgozók életszínvonala nem emelkedett egyenes arányba a termelés ötszörös fokozódásával. Ennek tud­ható be, hogy áz Egyesült Államok kapitalistái évről évre több és több profitot vágnak zsebre. Mi, akik már felismertük a társadalom hibáit tudjuk azt is, hogy a gazdasági kiváltságos osztály, miért ragaszkodik olyan görcsösen a mai gazdasági rendszerhez. HQgy azután miért olyan "könnyű az itteni kapitalizmusnak a helyzete, az alábbiakból igen tiszta képet kaphatunk. Éppen ma hallgattam meg egy rádión leadott statisztikát, ami az itteni egye­temi hallgatók társadalmi tudását tükrözi vissza. Hallgatás köz­ben szinte elképedtem, amikor saját füleimmel hallottam, hogy az egyetemi hallgatóknak 65 százaléka az Egyesült Államok tör­ténelmi nevezetességeit sem tudják. “Lincolnról az egyik úgy vé­lekedett, hogy ő azért folytatott háborút a déliek ellen, mert azok elakarák törölni a rabszolga rendszert.” Egy másik pedig a Roo­sevelt New Dealről azt a véleményt mondta “vissza akarja vinni Amerikát a rabszolgaságba”. Szörnyűségekkel határos válaszod kát adnak némelyek. A kérdezettek között volt egy, aki azt gon­dolta, hogy Andrew Johnson az Egyesült Államok volt elnöke, rokona volt Jack Johnson néger boxolónak. Ha ilyen hiányos tudása van sok egyetemi hallgatónak, mi­lyen társadalmi felfogása van az elszigetelt területeken élő átla­gos amerikainak, társadalmi téren. Természetesen az itteni kapitalizmus és a kivénhedt honatyák tudják ezeket a számadatokat, azért olyan könnyű nekik uralmu­kat megtartani. A társadalmi tudomány szempontjából teljesen tudatlanokat, nagyon könnyen lehet befolyásolni és fölhasználni a kapitalizmus védelmére. A fejlődés megakadályozására nagyon könnyű a tudatlanokat fölhasználni, mert a tudatlanok minden haladásnak ellenségei. A jelenlegi nemzetközi eseményeket csak úgy fogják fel, ahogy azt a háborús propaganda állandóan füle­ikbe zúgja. Hogy a mai nemzetközi helyzetet megértsük, tudatába kell lennünk, hogy az nem nemzeti kérdés, hanem kizárólag gazdasági kérdés. Azok, akik bármilyen társadalmi változásnak ellenségei, ellenségei az emberiség jólétének és boldogságának, mert humá­nus szempontból is elítélendők azok, akik mások nyomorán biz­tosítanak maguknak gazdasági jólétet. A haladó eszméket követőknek nem céljuk a rombolás, sőt ellenkezőleg építeni olyan lársadalmat, amelyben az élet javait a társadalom minden egyes hasznos tagja egyformán élvezze. Ez amit sokan nem tudnak megérteni. ___Egy kis körültekintés, egy kis tanulás, elvezethet bennün­ket egy ténylegesen igazságos gazdasági alapokra épített társa­dalomba. Amikor már semmilyen háborús veszély többé nem fog fenyegetni. HETI KRÓNIKA (Folytatás a 1-ső oldalról) varázserejét, mellyel a nép ían- gulatot megvásárolja, mintha az csak olyan egyszerű árucikk volna, amit kizárólag az ameri­kai tőkés osztálynak van paten- tirozott joga megvásárolni. Az is igaz, hogy az oroszok ott van­nak Berlinben, de viszont ott van a másik három hatalom is, ugyanolyan jogokkal, annyi kü- lömbséggel, hogy jogaikat a sa­ját érdekeik szerint akarják ott gyümölcsöztetni. Ezek közé tartozna az egyik főérdek, Németország újbóli fölépítése egy esetleges háború­ban élcsapattá való átszervezé­se az oroszok ellen. Mélyfoku analfabétizmus kell aztán a hoz, hogy éppen az oroszokat okol­ják azért, hogy ilyen fölkészülé- si munkát igyekeznek megaka­dályozni. A multbani háborúk­nál az igazi imperialista érde­kek takarva voltak, igy a töme­geket nem is igen lehetett okol­ni azért, ha azokat nem látták meg. Ma azonban teljesen nyílt, sőt eltakarni nem is lehet, hogy két világnézeti elmélet áll egy­mással szemben, a gazdasági érdekek mögött. Az egyik a régi kapitalista termelési mód, a má­sik az államkapitalizmus térhó­dítása, a csődbejutott kapitaliz­mussal szemben, amit ma a szo­cialista termelés lépcsőfokának neveznek. A néptömegek meg- rémitésére ezt nevezik kommu­nizmusnak. Hogy a tőkésosztály háborút áhítozik ez könnyen érthető, hisz soha busásabb profitra nem tehet szert mint a háborús idők­ben, anélkül, hogy a saját éle­tük kockára volna téve. De hogy a néptömegek nagyobb ré­sze a háború mellett legyen ak­kor, amikor a szemei előtt van csaknem minden nap beérkező halálhajó, az elmúlt háború ál­dozatainak a holttesteivel, ez olyasmi mintha azt mutatná, hogy hiába minden, veszve van az egész emberiség. Ebben a helyzetben azok az igazi hősök, akiket ez a helyzet nem hogy elkeserítené, hanem még na­gyobb harcra ösztökéli őket és az uralkodó osztály által meg- vaditott tömeggel szemben, a “tudás” és fölvilágositás fegy­verével mégis harcolni igyekez­nek. Ezeknek az embereknek és szervezeteknek kell most össze­fogni soraikat egységesen meg­erősítve harcba vetni, addig mig nem késő és megértetni a világ népeivel, hogy az ő érdekük nem háború, hanem béke és olyan társadalmi rendszer fölépítése ahol soha többé nem fogja az őrült embergyilkolás a békésen élni és dolgozni akaró néptöme­gek sorait megzavarni. MOST JÖN A NAGY TITOK FRANFURT — Három cseh generális átszökött az amerikai zónába és felajánlották szolgá­lataikat az amerikaiaknak, azt állitván, hogy birtokában van­nak annak a nagy titoknak, hogy mit akarnak az oroszok. A nagy garral beharangozott disz- szidálás után most aztán vár­ják, hogy hát valójában mi is az a nagy titok? MUNKÁS LEVELEK MIRŐL ÉS HOGYAN ÍRNAK A BÉRMUNKÁS OLVASÓI Tisztelt Munkástársak: Mellékelten küldöm az előfi­zetést. Ez a lap olyan nagysze­rű, hogy annak az értékét pénz­zel valójában nem is lehet kife­jezni. Mrs. Daisy Summons Elsinore, Cal. T. Lefkovits Munkástárs: Mellékelten küldök két és fél dollárt, amelyért küldje a Bér­munkást a mellékelt magyaror­szági címre. Ajánlom ezt más munkástár­saknak is, mert most a Bérmun­kás tanítására Magyarországon nagy szükség van. Az tény, hogy most ott a munkásság ér­dekében államosítják a banko­kat és a nagy üzemeket de megteszik ezt a szociáldemokra­ták Francia és más országokban is, amig az igy kezükbe kerített állásokba elhelyezkedhet ne k. így tanítani kell őket, hogy ha- már végeznek a kapitalizmussal, akkor a társadalmi változás a népmilliók javára történjen. J. Réfy Lodi, N. J. Tisztelt Munkástársak: Levelemhez csatoltan küldöm az évi előfizetést és egy dollár drágasági pótlékot, amit na­gyon szívesen küldök, csak azt sajnálom, hogy többet nem tu­dok küldeni. Mert ha a Bérmun­kás mindig “kitűnő” volt, most sokkal jobb, mint valaha s csak­ugyan minden sora megfizethet- len. Minden jót kívánunk azon munkástársaknak, akik ezen rendkivüli munkát végzik. Kunst Pál és neje Chicago, 111.

Next

/
Thumbnails
Contents