Bérmunkás, 1948. július-december (35. évfolyam, 1535-1559. szám)

1948-07-24 / 1538. szám

1948. julius 24. BÉRMUNKÁS 5 oldal TOLLHEGYRŐL mondja: F. MEZŐSÉGI NYÁRI “FUN” Ilyenkor, amikor a forró nyá­ri napok bekövetkeznek, az em­berek, akik egész évben dolgoz­nak vagy henyélnek, elmennek szabadságra, kipihenni az egész évi robotot, vagy a semmitevést. A mai rendszer fonákságai közé tartozik az, hogy aki mennél többet dolgozik, annál kevesebb jut neki a nyári pihenésből, sőt legtöbbnyire a nári szabadság egy-két hetében is dolgozik, mert ezt az időt használja fel, hogy a kis házikója festését, papirozását, reperálását elvégez­ze. Viszont a semmitevők, kiknek a legfőbb ténykedése az, hogy a részvények szelvényeit lenyir- kálják s beválltsák, a szabadsá­guk utazásokra, konvenciókra való megjelenésre használják. Ez évben a tőkéseknek, politi­kusoknak különleges szórako­zásban volt részük. Ugyanis a négyévenkénti elnökjelölés egyi­ke a legszórakoztatóbb “funkci­óknak”. Nagy cécók, ivások, paktálások között jelölik ki azt a férfiút, aki az elkövetkező négy évben az amerikai tőkések szolgálatát végzi a választás után. A szájtátó tömeg, az elnökje­lölő konvenciókban nem látja, hogy ott nem a választó polgá­rok akaratának a megnyilvánu­lása történik, hanem csak “fun” és azért figyeli az ott lejátszó eseményeket. Azt nem veszi ész­re, hogy ott nem a választók akarata, hanem a Wall street utasítása alapján történik meg a jelölés, ezt mutatja az a tény, hogy a két nagy párt konvenció­ján még csak kísérlet se történt holmi “liberális” jelölt állításá­ra. A munkásosztálynak a szem­pontjából teljesen közömbös az, hogy a két párt jelöltjéből me­lyik kerülhet ki győztesen, mert mind a kettő egyformán reak­ciós, egyformán a nagy tőke ér­dekeit képviseli. i Nemzetközi, az az külpolitikai szempontból nem jelent válto­zást, mert úgy a mostani elnök, mint az ellenfele, egy uj világ­háború árán is a tőkés rendszer fentartásának az elkötelezettje. A munkásosztály semmi jót sem várhat a novemberi válasz­tásoktól, legfeljebb fokozottabb támadást a meglevő jogai és szervezetei ellen. Az erősödő reakcióval szem­ben csak a szervezetei erejét ál­líthatná, ha ezek a szervezetek tényleg az osztályharc szerveze­tei volnának. Ha^merika 10-12 millió szervezett munkássága osztályharcos Ipari Unionokban volna szervezve, akkor játszva verhetné vissza a Wall street politikusainak a várható táma­dását, sőt a kezébe vehetné sor­sának az intézését is. Amig azonban az amerikai munkás a tőkés politikusokra bízza az ügyeinek intézését, ad­dig nem a választók, hanem a nagytőke akarata érvényesül, lett légyen a következő elnök Truman vagy Dewey. De ha egyszer osztálytudatra ébred a munkásság és felismeri hatalmas erejét, akkor joggal lát csak nyári funt az elnökje­lölésben éppen úgy, mint a nagy boxmérkőzésben, mert akkor a saját akaratát tudja rákénysze­ríteni a tőkésekre és a szolgála­tukba álló politikusokra is. AZ EGYHÁZ SZEREPE Az egyház és különösen a katholikus egyház, egyike a vi­lág legtökéletesebb szervezeté-. nek, amely az évezredes organi­zációját a nagy tapasztalatok alapján irányítja. A katholikus egyháznak van a legtökélete­sebb diplomáciai szervezete, amely pontos helyzetjelentést ad le Rómának, igy lehetővé te­szi, hogy az egyház feje a pápa, mindenkor a világhelyzetnek megfelelően intézze a ténykedé­seit. A legtökéletesebb nemzet­ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található » dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir. ják akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a vüá» munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakservezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre novekvo hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot apóinak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet hogy a munkáltatoknál kö­zös érdekeik vannak. . , . . E szomorú állapotokat megváltoztatni es a munkásosztály erdeken megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozo tagjai be- Büntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség serelmenek maradi jelszó helyett:“Tisztességes napibért, tisztességes napi munkáért” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL*'’ . .. , . . •V munkásosztály történelmi hivatasa. hogy megszüntesse a berrend- Bzert A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az íj társadul»» uerkezetét épUiök u régi táraadnlora keretein belül közi szervezet az egyház, amely­nek a legkisebb falusi plébáno­sa is úgy cselekszik, ahogy azt a római kúria elrendelte. Ezt a tényt kell figyelembe venni, amikor a magyar földön levő egyház és az államhatalom közti harcot figyeljük. A törté­nelem folyamán az egyház min­denkor alkalmazkodni tudott a változásokhoz, mig viszont ma azt látjuk, hogy a már megtör­tént átalakulásokkal szemben makacs ellentállást tanúsít. Ennek az ellentállásnak az okai nem abban rejlenek, hogy a magyar törvényhozás elhatá­rozta az iskolák államosítását, hiszen egyrészt azt már megtet­te számos más ország is, az egy­ház nagyobb ellenállása nélkül. Ilyen kultur harc, amely ma Magyarországon folyik, nincs se Lengyel, se Csehországokban, pedig mindkét ország lakossá­gának a többsége katholikus és az iskolák államosítása megtör­tént. A magyar állam iskola politi­kája sokkal enyhébb, mint az amerikai, francia vagy angol is­kola politika, mert Magyaror­szágon a vallástanitás kötelező, mig a fenti országokban a tör­vény eltiltja az állami iskolák­ban a vallás tanítást. A magyar kormányzat nagy összegekkel támogatja az egyházat, mig a fenti országokban törvény tilt­ja, hogy az állam az egyháza­kat anyagilag, támogassa. A fenti tények nyilvánvalóvá teszik, hogy itt nem azon áll a harc, hogy az egyház iskoláit államosították, hanem a pápa­sággal szövetkezett nemzetközi reakció, az úgynevezett nyuga­ti demokrácia, Amerikával az élen, szülőhazánkat jelölte meg, mint olyant, amelyben az ellen- forradalmat ki kell robbantani, nem az iskolákat államosító, ha­nem a földet felosztó, az ipari termelést, a bankokat államosí­tó, a szocializmus felé haladó rendszer ellen. Ezért nem alkalmazkodik az egyház az uj rendszerhez, ezért tagadja meg annak az elismeré­sét és a vele való megegyezést. A magyarországi egyház még ma sem ismeri el a köztársasá­got, ma is nyíltan a királyság hive. A földosztást lopásnak mi­nősiti, ezen a téren odáig ment hogy az uj földtulajdonosoktól a gyónás alkalmlával a feloldo- zást megtagadják azon az ala­pon, hogy vétettek a 7-ik paran­csolat ellen, mert elfogadták a földet, amelyet az állam a “jo­gos” tulajdonostól lopott el és csak akkor mentesül ez alól a bűn alól, ha a “lopott” földet visszaszármaztatja, vagy lega­lább is nem használja, nem mű­veli, éppen ilyen bűn az államo­sított gyárakban való termelés is. Szabotálásra az iskola és más tövényekkel szemben ellenállás­ra uszit az egyház, hol nyiltan hol burkoltan, nem átalja a há­borúra való uszítást sem. A magyarországi egyház el­lenállása, támadása, nem ma­gyar ügy, hanem szoros kap­csolata van a nemzetközi reak­ció offenzivájával és természe- i tes, hogy ezzel szemben, minden haladó, öntudatos munkásnak az egész világon, a mai magyar rendszer mellett kell kiállnia, mert ezen harc sikere, a hala­dás, az elnyomatás alól való fel- szabadulás sikere lesz. Husinséget akarnak A HUSTRÖSZT MESTERSÉGES HUSINSÉGET TEREMT A HÚSÁRAK? EMELÉSÉRE. — A FARMEROKAT ÉS A MUNKÄ- « SOKAT OKOLJAK A NAGY DRÁGASÁGÉRT. CHICAGO — Az utóbbi napokban az amerkai nagy lapok teleharangozták az országot, hogy nagy husinség előtt állunk. Ezt a valószínűleg erőszakolt propagandát nyomban követte az amúgy is igen magas húsárak emelkedése. A United Press hír­szolgáltató vállalat az ország nagy városaiban összehasonlította a jelenlegi húsárakat az egy *-----------------------------------------­hónappal ezelőtti árakkal és azt találta, hogy az árak 5-15 száza­lékkal emelkedtek. Mint az áremelkedéseknél ren­igcn sok húst raktároznak el a hütőházakban. A LEGDRÁGÁBB VAROSOK desen, úgy most is a kicsinybeni eladási árak azonnal követték a nagybani árakat, amelyek a chi­cagói nagy vágóhidakon rekord magasságot értek el. így pél­dául a disznó százfontonként 30 és fél dollárért kelt, amire eddig még soha sem voR példa. De nem csak a disznó, hanem mindenféle más hús is igen ma­gas áron ment. a chicagói vágó­hidakon, ami megszabja a hús­árakat az egész országra. Az árak emelkedésének okául azt mondják, hogy a farmerok nem szállítanak a vágóhidakra ele­gendő állatot és igy nagy hushi- ány van, amelynek természete­sen az a következménye, hogy az árak igen magasak. Ezzel szemben a United Press állítása szerint a farmerok éppen annyi vágóállatot hajtottak fel, mint az előző hetekben. Az azonban tény, hogy a vágóhidakon igen nagy a kereslet, ami arra mu­tat, hogy a nagy pakoló cégek A United Press vizsgálata szerint a húsárak legmagasab­bak Miami, Fa. városban, ahol a bárány “chops” fontja másfél dollárjával ment. Miami után Kansas City következik, noha Chicago után ennek a városnak vannak a legnagyobb vágóhid- jai. A húsárakra jellemző, hogy sok városban az elsőrendű “T” sztékhusért $1.20, vagy $1.25-öt kérnek; Kansas Cityben azon­ban $1.35-öt is. A round steak ára $1.10 vagy $1.20. A legol­csóbb leveshusért is legalább 55-60 centet kell fizetni. George Dressier, a National Association of Retail Meat Deal­ers szervezet titkára szerint a drágaság oka az, hogy farme­roknál egyenlőre fogyóban van a vágóállomány és igy a hushi- ány november hó végéig nem igen fog enyhülni. És valószínű hogy a huströsztöt alkotó nagy

Next

/
Thumbnails
Contents